Ars Hungarica, 1990 (18. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Kemény Mária: Henszlmann Imre szerepe az Akadémia palotájának építésében

Kemény Mária HENSZLMANN IMRE SZEREPE AZ AKADÉMIA PALOTÁJÁNAK ÉPÍTÉSÉBEN Pulszky Károly 1892-ben ezt írta az Akadémia épületéről: „... az Akadémia palotája mű­vészi tekintetben méltóan megvalósította a hozzáfűzött reményeket: a hatvanas években európaszerte emelt renaissance ízlésű épületek közt a legelőkelőbbek egyike. Az is bizonyos, hogy a főváros építésében korszakot jelez az Akadémia építési bizottságának határozata, a­mely Budapesten létre­hozta az első renaissance stílű palotát, és ezzel megnyitotta hazán­kat a modern architektúra legtermékenyebb irányának, a­mely azóta csakugyan túlsúly­ban maradt építészetünkben. Az Akadémia gyönyörű palotája e szerint reánk nézve ket­tős jelentőséggel bír: egyfelől a jelen század harmadik negyedének legsikerültebb építési alkotása a fővárosban, másfelől meg legrégibb tagja annak a hosszú palotasornak, mely az egykor szerény, vidékies jellegű Budapestet a jelenkor legszebb városai közé emelte."­ Henszlmann Imre közel két évig fáradozott azon, hogy ne ez az épület valósuljon meg. Már párizsi tartózkodása idején bekapcsolódott az épület tervezésének előkészítő munká­lataiba, hazatérése után pedig ez volt első jelentős közszereplése. Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy nagyrészt az ő fellépésének köszönhető az a komoly politikai szenvedélyeket is felkavaró nyilvános vita, ami a felépítendő palota stílusa kapcsán kibontakozott. Szere­pe nemcsak bonyolult és sokrétű — hiszen programot készített, két építésztársával együtt— maga is részt vett a pályázaton, ugyanakkor elméleti előadásokkal és cikkekkel agitált a gótikus stílus mellett — de rendkívül ellentmondásos is. Henszlmann az emigrációban élénk és folyamatos kapcsolatot tartott fenn az Akadé­miával, elsősorban Toldy Ferenc titkárral folytatott levelezés formájában.­ Beszámolt kutatásairól, tudósított a párizsi eseményekről, sajtóról, kérésre könyveket, okiratokat szer­zett be, illetve másoltatott le stb. Természetesen kezdettől figyelemmel kísérte a palota­építés itthoni előkészületeit, a közadakozást, a telek kiválasztását. Már 1860 tavaszán fel­ajánlotta, hogy megszerzi a párizsi akadémia új épületrészeinek tervrajzait, ehhez azonban hivatalos megbízást kellett kérnie a magyar akadémiától. Ennek birtokában sem ment azonban könnyen a tervek megszerzése, amint erről Henszlmann 1860. július 26-i párizsi keltezésű levelében Toldy Ferencnek beszámolt. Mégis a „... fődolog megvan, azaz az alap­rajz, mennyiben ez magában foglalja az akadémiaépületnek speciális részét, ti. a gyűlések termeit, a könyvtárt, a titoknoki és más hivatalbéli localitást. Ezen rész igen tanulságos arra leginkább, mit nem kell tenni nálunk, másrészt pedig a termek anyagi mértékbeli nagy­ságára nézve. Ennek nyomán, úgy hiszem, hogy képesek leszünk egy jó programot készí­teni, minek kidolgozására ajánlkozom."­ Az építészeti program kidolgozására vonatkozó ajánlatát ekkor már nem először teszi meg Henszlmann, s az nem is marad visszhangtalanul, mert az Építési Bizottmány valóban építészeti tanácsadásra kéri fel, s ily módon mintegy fel­hívásra, az ügy szolgálatában térhet haza Párizsból. Amikor 1860 augusztusában Pestre érkezik, már érett elképzelései vannak az épület funkciójáról, alaprajzi elrendezéséről, s több alapvető kérdésben sikerül is módosítania a háromtagú Építési Bizottmány koncepcióját. Többek között ő veti fel, hogy az Akadémia feladata volna a felajánlott Eszterházy gyűjtemény elhelyezéséről gondoskodni, s ezt a pa­lota felépítésével egyidejűleg meg lehetne oldani, ő beszéli rá a Bizottmányt arra, hogy a telek északi részét reprezentatív tereket is magában foglaló bérházzal építsék be, s így köny­nyítsék meg a kialakulóban lévő zenei, képzőművészeti egyesületek elindulását.

Next