Ars Hungarica, 1992 (20. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Szentesi Edit: Néhány megjegyzés az 1840-50-es évek építészeti ornamentikájához
68 Ars Hungarica 1992/ 68 tettarajza látható (21. kép). Az eredeti kőfaragvány palmettákból alkotott koronája helyett a megnemesített vonású fejre a német-római birodalom császári koronája került, szakálla két végét az indát köpő maszkok mintájára szájában tartó sematikus fejek helyett pedig két angyal (!) tartja. Az eredeti formában nyilvánvalóan a 11. század végi felső-itáliai szobrászatnak a 12. században német területeken nagy közkedveltségnek örvendő motívumával állunk szemben, amikor pontosan nehezen megragadható jelentésű, de mindenképpen a leigázott rossz jelképeként ábrázolt, növényi indát vagy indás farkú sárkányt köpő embervagy állatfejekkel illetve maszkokkal díszítettek - legalábbis jelképesen - terhet tartó épületrészeket . Kérdés, hogy e motívum gelnhauseni változata egyszerű provincializálódott félreértés, vagy pedig, ami sokkal kevésbé valószínű, tényleg már eredetileg is I. Frigyes császárra és a melléknevét adó rőt szakállra való utalásra, aminek a gelnhauseni faragvány Feszl-féle interpretációja tekintette. I. (Barbarossa) Frigyes császár kultusza szorosan összefonódott a német nemzeti ébredéssel, melynek a Napóleon elleni „szabadságharc" újabb lendületet adott. Georg Wilhelm Friedrich Hegel 1840-ben először kiadott, a világtörténelem filozófiájáról szóló előadásainak egy félmondatával summázható Barbarossa Frigyes kortárs értékelése: ,,A Hohenstaufok fényes korszakában nagy jellemű férfiak foglalták el a trónt, mint Barbarossa Frigyes, akiben a császári hatalom a legnagyobb pompájában mutatkozott. ..."11. Hozzájárult I. Frigyes alakjának a német nemzeti álmokkal való összefonódásához az ún. Kyffhäuser-monda felelevenítése, amely szerint a nagy császár nem halt meg, hanem egy hegy gyomrában, nagy csarnokban alszik, s amikor feltámad a német birodalom régi nagyságában, a császár is vissza fog térni1 2. A Barbarossa-kultusz képzőművészeti formába öntése a nazarénus festőket már Rómában is foglalkoztatta13, csúcspontját azonban a már trónörököskénti római látogatásai alkalmával is nazarénus körökben forgó, majd trónra lépve a nazarénus művészet német fellegvárát kiépítő I. Lajos bajor király müncheni palotájában érte el. Itt a trónterem melletti teret Julius Schnorr von Carolsfeld 1835 és 42 között díszítette azzal a freskóciklussal, amely I. Frigyes császár életéből vett jeleneteket ábrázolt 14. Münchenben a Barbarossa-kultusz uralkodói ápolásának nyomós helyi oka is volt, hiszen I. Frigyes császár adta az Oroszlán Henriktől elvett bajor hercegséget I. Lajos ősének, Wittelsbach Ottónak15. Bizton számolhatunk vele, hogy a freskóciklus készülte alatt hosszabban Münchenben időző Feszi Frigyes és Ybl Miklós16 találkozott Barbarossa kultuszával, sőt Feszi a nazarénusoknak a császár iránti majdnem vallásos tiszteletében is osztozni látszik17. Ezt hagyatékának az a kis lapja mutatja, amely 1843-as datálása szerint az élmény hatása alatt frissen született, és amely a 15 év múlva címlapra kerülő ábrázolás első megfogalmazásának tekint-18 hete (20. kép). Rajta a korona nélküli fej szakállát már angyalok tartják. A rajzot övező határozott vonalú belső keret, valamint az arc vonásai és a korona helyén megjelenő, talán leginkább töviskoronára emlékeztető forma, elég egyértelműen utalnak arra, hogy a kompozíció alapötletét a Veronika kendő ábrázolásának egy típusa adta; a szokás szerint a kendő csücskeit tartó angyalok kerültek belső tartó szerepbe. 9. Barbarossa Frigyes, szemben egyes császár elődeivel és utódaival, és szemben unokatestvérével, a nagy riválissal, majd évtizedeken át szövetségessel, végül pedig levert és elűzött bajor és szász herceggel, a Welf Oroszlán Henrikkel, nem volt nagy építtető. Olyan német területen lévő építészeti műként, amelynek személyes megbízójának tekinthető s amely legalább romjaiban fennmaradt, jószerével csak a gelnhauseni palota vehető számításba20. 1180-tól időzik viszonylag rendszeresen itt, így valamikor ekkorra kell tennünk annak elkészültét21.