Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)

1-2. szám - Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében

Sisa József A TURAI SCHOSSBERGER-KASTÉLY AZ ÚJABB KUTATÁS TÜKRÉBEN A Pest megyei Túrán álló Schossberger-kastély a 19. századi historizmus figye­lemre méltó emléke. Összetett tetőidomú, neoreneszánsz-francia neobarokk stílusú főtömbje és a hozzá kapcsolódó nagyszabású, olaszos megfogalmazású télikert a maga műfajában Magyarországon rendkívüli. Nem véletlen, hogy az épület az elmúlt fél évszázad során több kutató érdeklődését felkeltette. Csak hogy a fontosabbakat említsük: először Ybl Ervin foglalkozott vele érdemben Ybl Miklósról 1956-ban kiadott monográfiájában,­ majd Kelényi György szere­peltette a kastélyépítészetről szóló, áttekintő jellegű munkájában,­ és végül Bo­rossay Katalin írt róla monografikus tanulmányt.­ Valamennyien körültekintő­en jártak el, munkájukat az akkor rendelkezésre álló információkra alapozták. Időközben azonban újabb adat került elő az épületről a szerzőségre vonatkozó­an, amely módosítja eddigi tudásunkat, továbbá a nemzetközi és stiláris össze­függések is világosabban jelennek meg előttünk. Ezáltal mód nyílik a jeles épü­let újabb, remélhetőleg immár hitelesebb és teljesebb értelmezésére. Ybl Ervin a kastély építészének Ybl Miklóst jelölte meg. Az épületről a mai napig eredeti terv vagy egykorú írott dokumentum nem került elő. Ybl Ervin a szerzőséget Hevesy Andor közlésére alapozta, akinek a személyében a Schoss­berger család egyik későbbi tagját lehet sejteni.­ Egészen mostanáig ez alapján szerepelt a nagy építész a turai kastély tervezőjeként. A korszak magyarországi kastélyépítészetében Ybl Miklós (1814-1891) valóban kiemelt szerepet játszott, a nevéhez fűződik a legnagyobb számú kastély tervezése, illetve átalakítása. Ennek köszönhetően a mai napig előszeretettel tekintik őt különböző kastélyok tervezőjének, akkor is, ha nem áll rendelkezésre semmiféle megerősítő doku­mentum, sőt néha akkor is, amikor ez bizonyítottan nem igaz.­ Vagyis Ybl Mik­lós az archetipikus kastélyépítész - és egyébként is az ország legtekintélyesebb 19. századi építésze -, akinek a nevével kastélyt kapcsolatba hozni kézenfek­vőnek tűnt, annál is inkább, mert a szóban forgó épületnek és építtetőjének ez különleges presztízst biztosított. Valószínűleg ez befolyásolta Ybl Ervin adat­közlőjét is, és így került forgalomba Ybl Miklós neve a turai kastéllyal kapcso­latban. Maga Ybl Ervin egyébként nem egyértelműen viszonyul az épülethez: egyrészt elismeri kvalitásait, és térkompozícióját az Operaházával hozza kap­csolatba,­ másutt viszont Ybl azon, budapesti alkotásainak színvonalát el nem érő munkái közé sorolja, melyek „kiesnek oeuvre-jéből".­ Az épület tényleges szerzőségére nézve előkerült egy kortárs nyomtatott for­rás. A Vasárnapi Újság egyik 1885-ben megjelent közleményéről van szó, amely az Országos Kiállítás erdészeti pavilonját, illetve annak építészét, Bukovics

Next