Veress Endre: Déva és környéke Castaldo idejében (Kolozsvár, 1898)
Dévai Írrastali kendőről valósrégi hímzés. Déva és környéke Castaldo idejében. (Adalékok Munyadraegye 1551—53 közti történetéhez) Dr. Veress Endrétől. Az 1551 — 53 közti évek nagyon gyászosak Erdély történetében. Ez a kis ország, mely a mohácsi vész utáni zavaros időkben alakult ki Magyarországból, s a töröknek fizetett évi adó mellett önálló fejedelemségként élt és fejlődött, most urat cserélt. Martinuzzi György barát politikája fosztotta meg függetlenségétől, attól való féltében, hogy a török kezére kerül, s ezért borult gyászba, holott addigi viszonyai közt tovább élhetett volna boldogan. Castaldo Baptista János, ez az osztrák szolgálatban álló olasz tábornok, 1551 június elsejére ért Erdélybe habsburgi I. Ferdinánd király parancsából, hogy átvegye Izabella özvegy királynétól a szent koronát, s vele Erdélyt. S az a 20’/.2 hónap, amit Castaldo (némi megszakításokkal) itt töltött, nemcsak reá, magára nézve volt keserves, de az országra is szomorú emlékű és végzetes. Az erdélyiek sehogy sem tudtak beletörődni az új helyzetbe, s nem bírtak hozzászokni ahhoz, hogy a külföldre távozott királyné és kisfia, János Zsigmond helyett egy gyűlölt idegen katona lakja a gyulafejérvári palotát. Castaldo éhes, fizetetten zsoldosai pedig úgy tönkretették a városokat, nemeseket, s az ország népét és jólétét, hogy azt egy egész nemzedék megsínylette, kivált György barát meggyilkoltatása után, midőn helyébe az öreg, beteges Báthory András lett Erdély vajdája. Ebből a nyomorból kijutott Hunyadmegyének is, minthogy Déva, s a dévai szoros hadügyi fontosságát (a mint a Maros völgye Is