Budapesti Hírlap, 1885. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)
1885-08-01 / 209. szám
Szeberényi Lajos urnak fogalma sincsen lelkészi hivatásáról. A hazát kell megmenteni, ha egyházát meg akarja menteni. A haza sorsán dől el egyháza sorsa. Oly felekezetet, mely az ország érdekei iránt közömbös, ellenségei ellen nem védi magát s a hazát, az oly felekezetet az ország nem csak nem oltalmazhat, de meg sem tűrhet. A háború a pánszlávok ellen nem a Budapesti Hírlap találmánya; folyik az az egész vonalon : az állam, a társadalom, a sajtó, az egyesek mint magánemberek, az evangélikus egyház mint felekezeti szervezet vesz benne részt. Szeberényi úr utasítja csak el lelkészi önérzetében, mint kizárólag isten szolgája, e harcot magától. Je legyen biztos benne, e harc törvényei elterülhetetlenül az emberi természetbe vannak letéve, s manapság bizonyos állomásokon minden ember csak annyit ér, amennyit e harc szolgálatában tenni képes. És egyháza érdekének annyit használ minden evangélikus pap, a mennyit a magyar államnak használni tudott. Minden tettével, minden szavával, a melylyel e harcban a magyar állam érdeke ellen vét, egyházát károsítja meg, akárha a haza ellenségeit tüzeli, akárha csak a haza hívei tüzét lohasztja. Mert a rést tágítja vele, a mely már is a haza érdeke s az ev. egyházé közé a haza ellenségei által üttetett. A mi minket illet: mi a pánszlávokkal egymásra szakadatlanul lövöldözni fogunk. Aki tétlenül közénk áll, akár istent dicsérni, akár káromkodni, magának tulajdonítsa, ha az első lövések őt érik s meghal, a nélkül, hogy tudná miért. Az a világ, a melyet Szeberényi úr magának óhajt, az a földnek csak oly zugában gondolható, ahol emberek nincsenek. Ott aztán nem lesz se faj harc, se egyéb politikai- és érdekharc, ott az örök béke lebeg a kövek felett, amelyeknek Szeberényi úr háborítatlanul fog prédikálhatni. Ott nem lesz, aki panaszaival „elterjedt zuglapokat“ keressen fel, ott szerkeszthet magának Szeberényi úr egy „korlátolt világlapot“, ki is adhatja benne a prédikációit, sőt el is olvashatja. Hogy ez a háborús világ nem tetszik neki, arról mi nem tehetünk. Végre is, nem mi teremtettük se magát, se törvényeit, melyek által olyanná lett, amilyen. Most már ilyen s ha a lelkész úr nem akar keserveiben részt venni, hanem inkább dicséri csendben és biztosságban az istent, azért mi nem mondunk le a harc minden jogáról, ezek közt arról is, hogy lepuskázzuk, a ki szent ügyünk érdekeinek ártalmas, ha evangélikus lelkész, ha katolikus pap, de még ha püspök is. Kolozs megye új főispánja. A hivatalos lap a következő legfelsőbb kéziratokat közli: I. A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán, Esterházy Kálmán grófot, Kolozsmegye és Kolozsvár szabad királyi város főispánját, ezen állásától saját, kérelmére felmentvén, helyébe Kolozsmegye és Kolozsvár szab. kir. város főispánjává Jósika Sámuel bárót, nevezem ki. Kelt Ischlben, 1885. évi julius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k.“ II. „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Esterházy Kálmán gróf Kolozsmegye és Kolozsvár szab. kir. város főispánjának, ezen állásától — saját kérelmére — történt felmentése alkalmából, a közügyek terén hű és buzgó működése által szerzett érdeme elismeréséül. Lipót - rendem lovagkeresztjét dijmentesen adományozom. Kelt Isch ben, 1885. évi julius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Orczy Béla b., s. k. A cár az afgán kérdésről. Salisbury kormányelnök tegnap táviratot kapott Thornton pétervári angol nagykövettől a Zulfikar-kérdésre vonatkozólag. A Morning Post értesülése szerint Giers orosz külügyminiszter kifejezte Thornton előtt, hogy a cár egy nyilatkozata szerint — az afgánkérdés gyors megoldása életbevágó fontosságú a világbéke érdekében, melyet ő ép úgy szívén visel, mint a többi európai hatalmasság. — Anglia eközben hadi készülődéseit Indiábon erélyesen megindítja. Az indiai kormány Quettah közelében a Pishin völgyben erődített tábort Alit. MacGreger tánok már a helyszínére utazott, hogy a területet meghatározza. Quettahig stratégiai vasút fog épittetni, mely Skipig kiterjesztendő lesz. Az építő anyag már együtt van s ha kell a vasutat Kandaharig is hamar kiépíthetik belőle, így jelenté ezt Churchil bg. tegnap az angol alsóházban. SDBAPSSTI HISLAP (209. sz.) 1885. augusztus 1 Clémenceau kontra Ferry. — Viharos ülés a francia kamarában. — A nagy beszéd után, melyben tegnapelőtt Ferry volt kormányelnök gyarmatpolitikáját igazolta, a radikális ellenzék éles vitára készült, de rögtönözni nem merte . Clémenceau az ülésnek csütörtökre elnapolását kérte, mi meg is adatott. Tegnap aztán végbement a radikálisok mérkőzése. Clémenceau filippikája óriási érdeklődést keltett. A karzatok zsúfolva voltak, a diplomaták páholyában Hohenloherg, az új elzászi helytartó is látható vala, ami annál feltűnőbb volt, mert Clémenceau csak pár napja tartott bordeauxi beszédében a revanche politikusának vallotta magát. Az ülés lefolyásáról a következő tudósítást közöljük: Páris, júl. 30. Clémenceau ama panaszszal kezdé, hogy Franciaország mindenütt expedíciókat tervez, melyeknek semmi alapjuk nincs. Az országot bevégzett tényekkel lepik meg. Nagyon könnyű elméletet feltalálni a gyarmati politikára vonatkozólag. Midőn arról volt szó, hogy kipróbálják, váljon a tények igazolják e az elméletet, Ferry nem akart a vitába elegyedni, dacára annak, hogy többször felszólították. (Tetszés.) Flatter misszióját lemészárolták, miért nem mentették meg akkor a nemzet becsületét ? (Felkiáltás balról : Mert nem volt mit elvenni.) Ez az igazi, mert nem volt mit elvenni. Ha a nemzet becsülete van kockán, semmit sem tesznek. Hogy van az, hogy Ferry kormányzása előtt nem voltak expedícióink ? Csak midőn kormányra jutott, sértették meg Franciaország becsületét. (Tetszés.) Ferry felszólalása akadémikus beszéd volt. Ferry azt mondta : Akarnak-e önök új piacokat szerezni ? Akkor alapítsanak gyarmatokat. Nem bírtak azonban elég tudomással a francia gyarmatok kereskedelme felől. A Ferry által felhozott számadatok valótlanok s szónok adatai meg fogják azokat dönteni. A költségvetést az expedíció költségeivel terhelték meg s megdrágítják az életet és a munkát. Az iparosok azután nem bírnak többé konkurálni. A munka minden új megterhelésével elzáródik a piac, ahelyett, hogy megnyílnék. A milliárdoknak, melyeket kidobnak országunkból, azonnal találtunk piacot. (Tetszés.) Amit Ferry a piacokról mondott, csupa frázis, sok hűhó semmiért. Szónok azután hevesen megtámadja Ferry kijelentését, hogy a műveltebb fajoknak uralkodniok kell a kevésbé műveltek fölött. A németek annak idejében szintén be akarták bizonyítani, hogy a franciákat meg kell verni, mert a germán elsőbb rangú népfaj. Ferry állítása ellenkezik a francia forradalom elveivel. (Tetszés.) Nézzenek oda és látni fogják, hogy a civilizáció mily bűntényeket követett el a gyarmatokban és ily theormiát akar Ferry meghonosítani abban az országban, hol az emberi jogok oly tiszteletben tartatnak. Ez nem a létért való küzdelem, hanem kizsákmányolása más embereknek, kik gyengébbek nálunknál, mert nem ismerik azokat az eszközöket, melyeket mi civilizációnknak köszönhetünk. A Ferry által proklamált politika csak azt jelenti ! Az én politikám a háború, nem Európában, hanem távolabb eső országokban. — (Ferry félbeszakítja a szónokot e felkiáltással: ha az én theóriámból karrikatúrát csinál. Miért állott elő elméletével a szószéken ? Csak azért, hogy a háborúkat igazolja. (Tetszés balról.) Ha valaki idegen országba megy, hogy ott hódítson és ez által saját hazáját erősíti meg, az megjárja, ha azonban erre a célra hazáját pénztől és vértől fosztja meg, ezt őrült, abszurd politikának nevezem. Ennek különben vége van. (Tetszés.) 33.000 ember Tonkingban, lelköt 100.000 más katonát, s ha még csak eddig volna. Biztosíthat ön bennünket arról, hogy a végleges meghódításnak nem kell még többet odaküldeni ? (A hadügyminiszter helyeslőleg bólint.) Ha látom, hogy egyik őrültségből hogy rohannak a másikba, jogosult e felkiáltásom . Nem, önöknek nem szabad ily politikát követni. (Élénk tetszés). S mialatt az ország érdekében annyi teendőnk volna, 500 milliót pazarolnak el oly expedíciókra, melyek tönkretevéssel fenyegetnek és elviselhetetlenné teszik a pénzügyi helyzetet. Mielőtt luxuspolitikát űznének, legalább egy órára csinálnának oly politikát, mely hasznára válik a polgároknak és az országnak. Vagy talán, az ország felvirágoztatása nem méltó feladata egy kormánynak és kamarának, a béke csak a demokrácia álma ? (Tetszés.) Gondoljanak a küszöbön álló választásokra, mit fognak mondani a polgároknak, a munkásoknak és a kereskedőknek ? Clémenceau német nyilatkozatokat idéz, amelyek megnyugvásukat fejezik ki afölött, hogy Franciaország a gyarmati foglalásokba belement és megjegyzi, hogy Ferrynek azt fogják szemére vetni, hogy a köztársaságot halálos veszedelem elé vitte. Ha monarkikus politikával akarunk — úgymond — uralkodni, akkor a monarkisták jutnak érvényre, mert a monarkikus politikához monarkistákra van szükségünk, köztársasági politikához pedig köztársaságiakra. (Tetszés.) Szónok Ferryt parlamenti manőverrel vádolja, amennyiben a jelenlegi kormánynyal magát szolidárisnak nyilatkoztatja ki, s hogy elbújhassék ama kormány mögé, mely az ő hibáinak likvidálására vállalkozott. A Ferry-kormány márciusban maga mondott le, amennyiben nem volt bátorsága arra, hogy bizalmi szavazatot kérjen s a kamara is elhagyta őket. (Felkiáltások: Nem mindenki hagyta el őket.) Itt igen kínos incidens fordult elő. Langlois, egy heves vérmérsékletű öreg ura közbeszakította Clémenceaut, amit a szélső baloldal egyes tagjai igen rossz néven vettek tőle. Viharos felkiáltások hangzottak : rendre! rendre! s midőn erre sem csillapodott le a kamara, Clovis Hugues felkiáltott: Önök Gambettát cserben hagyták ! E szavaknál Langlois felkelt helyéről s Clovis Hugues felé akart közeledni. — Mikor azonban észrevették, hogy Clovis Huguest személyesen meg akarja támadni, több képviselő állott eléje, a többek közt de la Forge Anatol stb. De Langlois ennek dacára is előre akart nyomulni. Ekkor Clovis Hugues is előre tört, de szintén erőszakkal tartották vissza. Végre a teremőrök felszólították Langloist, hogy menjen vissza helyére, amit ő meg is tett. A jelenet igen élénk mozgást idézet elő a teremben. Elnök percekig csönget, mig végre szóhoz tud jutni s ezeket mondja: Lehetetlen,hogy ez a zaj tovább tartson. Sem a ház, sem az elnökség nem hallotta a szavakat, melyek e jelenetre okot adtak(Ellentmondás és zaj.) Clovis Hugues (kiabálva): Ismételni akarom őket. Elnök: Nem, ezt nem szabad tennie! Clovis Hugues a szószékre akar lépni, de barátai megakadályozzák. Cassagnac a szószékre rohan, de Clémenceau nem engedi oda. Jelekkel intenek neki, menjen le egy percre a szószékről. Elnök erre felolvassa a házszabályokat, melyek szerint új szónok addig nem beszélhet, mig a másik be nem fejezte beszédét. Cassagnac visszatér helyére. Clémenceau folytatja beszédét s ezt mondja: Ferry úgy akarta bukását feltüntetni, mintha azt a kamarában beállt pánik okozta volna, pedig képviselők jártak nála már előbb s felhívták, adja be lemondását. Ferry: Hisz épen ebben állt a zűrzavar Gúnyos megjegyzések jobbról és balról. Clémenceau nevetni kezd. Elnök: Ferry úr az „affolement“ szót a nála tett lépésekre vonatkoztatta ; a kamara egy szavazatára alkalmazni nem lett volna szabad. Élénk tetszés. A kormány akkor mindenesetre osztotta a kamara zűrzavarát. Cassagnac: Ez a szemtelenség zűrzavara volt. Viharos tiltakozás. Rendre! (Elnök felszólítja Cassagnacot, hogy szavait magyarázza meg, különben a házszabályokat kell ellenében alkalmaznia. — Cassagnac pathetikusan utal arra, hogy Ferryt miként hagyták el , buktatták meg saját elvtársai. Ha ma ennek folytán oly magatartást tanúsít, véli Cassagnac, akkor az általa használt kifejezés jogosult. Floquet Cassagnacra nézve, felfüggeszti a cenzúrát. Tartós nyugtalanság.) Mielőtt a szószéket elhagyom, szét kell oszlatnom a legendát, melyet Ferry bukása felől terjeszteni igyekszenek. A csoportokban csak a fo-