Budapesti Hírlap, 1891. december (11. évfolyam, 330-359. szám)
1891-12-01 / 330. szám
2 BUDAPESTI HÍRLAP. (380. sz.) 1891. december 1, heti pártiaktól éppen ellenkező nevet: nemzetiségi párt nevet viselhetne méltóbban, mert a kormány csupán a nemzetiségiekkel való pák-*tum után tudta elérni többségét, megígérvén nekik, hogy nemzetiségi kérdésekben engedményt kaptok és viszont ti hagyjátok magatokat a mi politikai céljainkra felhasználni. Indítványozta továbbá, hogy az ekként szervezett megyék a központtal érintkezésbe lépjenek és közösen állapodjanak meg a kijelölések iránt. Gömör megye képviselőjének szava élénk viszhangra talált az értekezlet tagjainál. Heves megye részéről Horváth József, Zemplén megye részéről Potoczky Dezső orsz. képviselő szóltak a kérdéshez, elfogadva a tett indítványokat. A szomszédmegyék lelkes manifesztációját örömmel fogadta az értekezlet s azt a biztos meggyőződést merítette abból mindenki, hogy a nemzeti párt e lelkes előharcosai az általuk képviselt vármegyék mindegyikében megvetik alapját a nemzeti pártnak s hogy buzgó odaadásukkal az uj választásokra már jó előre elkészítik a pártnak a talajt. A borsodmegyei, illetőleg miskolci ellenzék sokat nyert a nemzeti párt új akciójával. A megye tekintélyes földbirtokos osztályának nagyrésze az ellenzék pártján van s a polgárok független eleme, mely nem áll hivatalos preszszió alatt, szintén a nemzeti párt zászlójának győzelmét igyekszik előmozdítani. Ami a dolognak nagy becset kölcsönöz, az a körülmény, hogy az egész ünnepélyes fogadás nem parancsszóra, vagy tervszerüleg kidolgozott programm alapján történt, hanem egészen önmagából folyt s a város polgárai a saját jó sugalmukat követve csatlakoztak a kibontott lobogóhoz. Az értekezletet követő banketten a Melczerek domináltak. Apponyi áldomásán kívül Melczer Gyula az ellenzéki alispán és Melczer Béla kamarás mondtak szép felköszöntőket igaz hazafi érzéstől áthatottan. Érdekes egy família, minden tagja ellenzéki; a borsodi ellenzéknek mindmegannyi zászlóvivői. Még Hock János felköszöntését tapsolták meg a miskolciak s csakhamar véget ért a szép ünnepség, melyről unokáiknak is regélni fognak Miskolc lakosai. Apponyi pedig, a ki maga sem gondolta, hogy ily sikere lesz az összejövetelnek, még az éjszaka visszautazott Bécsbe, hogy részt vegyen a mai udvari ebéden s mint mondá, elmondja ő felségének a miskolci értekezlet eredményét, melynek sikerére olyan kicsinyléssel tekintettek ellenfelei.❖ A miskolci értekezlet jelentőségének csökkentésére s a fogadás szívességének elvitatására ma megszólaltak a kormány összes félhivatalosai. Izektől adjuk a Bad. Korr. következő jelentését: „Miskolcról kapjuk megbízható oldalról a következő táviratot. A miskolciak feltűnő közönynyel fogadták a nemzeti párt tegnap ide érkezett tagjait. Az urak bevonulásakor alig hangzott fel néhány „éljen“, zászló egy sem volt látható és Apponyi gróf kísérlete, hogy Miskolcon pártját szervezze, egészen meghiúsultnak tekinthető. Az értekezleten megjelent számbavehető egyének legnagyobb része vidéki volt; Miskolcról mindössze néhány kiváncsi polgár jelent meg. Egyetlen állami, megyei vagy városi tisztviselő, még lelkész sem vett részt az értekezleten , úgyszintén hiányoztak a függetlenségi párt elnökei és irányadó tagjai. Este ugyan obligát fáklyásmenet rendeztetett, de az erre való felhívást csak néhány iparos, négy paraszt és hét volt kereskedő írta alá. Az egész iiscenirozott akcióra nézve jellemző a megyei és városi értelmiség tisztelő távolmaradása. Apponyinak megjelenése Miskolcon alig fog nyomot hagyni.“ A félhivatalos O. E. ugyanezt a tudósítást közli, csakhogy némi variációval. A többi közt az O. É. szerint Miskolcról mindössze néhány félrevezetett polgár jelent meg. Abban különben megegyeznek a félhivatalosok, hogy 4 (négy) paraszttal s 2 (két) tönkrement kereskedővel rendeztek impozáns fáklyás menetet Miskolcon.vics Dusán zombori főszolgabírót fogja felléptetni, akinek több is a kilátása, mint a másik emlegetett jelöltnek, Széchenyi Tamás szolgabírónak. Cegléden, Komjáthy Béla kerületében is megindultak már a választási mozgfilmok. A függetlenségi 48-as párt gyűlést tartott Makkai Ferenc elnöklete alatt (mivel Talléi Árpád fi. ülés Vezetését nem fogadta el.) Makkai indítványára kimondták, hogy Hegedűs Károly budapesti ügyvédet kérik fel a képviselőjelöltség elfogadására. A mozgalom vezetésére 50 tagú bizottságot választottak. Budapest, nov. 30. Választási mozgalmak. Az apatini kerületben Fernbach Antal kormánypárti és Kék Lajos dr. függetlenségi jelölteket emlegetik a jövő választásra. — A kernyajai kerület függetlenségi jelöltje fernbach József. A kerületet eddig PiukovicsJózsef kormánypárti képviselte, aki azonban többé nem hajlandó mandátumot vállalni. A kormánypárt valószínűleg PopoA függetlenségi párt manifesztuma. A függetlenségi és 48-as párt választási manifesztuma — mint értesülünk ■— egyáltalán nem lesz valami harciasan harsogó szózat, sőt ellenkezőleg minden hangulattcsinálást gondosan kerülő, akadémikusan stilizált fogalmazvány. Kezdődik annak a kijelentésével, hogy a jövő év meghozza az általános képviselő-választásokat, mégpedig, a kormány magaviseletéből és tett intézkedéseiből gyaníthatólag, a szokottnál jóval korábban. A függetlenségi és 48-as párt tehát kötelességének tartja az ország választóközönsége előtt újólag körvonalazni a maga álláspontját, mégpedig mindenekelőtt a többi politikai pártokhoz való viszonyában. A függetlenségi pártból a múlt esztendőben kiszakadt egy töredék, azzal, hogy külön pártkört alakít ugyan, azonban tovább is megmarad a régi pártprogramm mellett. A szakadás sajnálatos volt, de az ellentétek kiegyenlítését remélni lehetett egészen a legújabb időkig, amikor kitűnt, hogy ezek az ellentétek — mert elvi — nem időleges természetűek. A manifesztum itt kifejti, hogy Ugrón fokozatossági és új kiegyezési elméslete, valamint a delegációba szándékolt belé-pése mennyiben nem fér össze az óhitű függetlenségi elvekkel s a választókat felhívja, hogy ezt a különbséget ne téveszszék szem elöl. Ami a nemzeti pártot illeti, a manifesztum rövidebben végez az elvi különbségek magyarázgatásával ; a fennálló választási szövetség tartalmának és terjedelmének megvilágítására pedig egyszerűen közli az 1887-ki egyezmény már ismeretes öt pontját. A kormánynyal és a kormánypárttal szemben természetesen a közjogi kérdés, meg az adminisztráció vajúdó reformja van legerősebben hangoztatva, de itt találhatók a kormány összes bűnei, egészen a bosnyák okkupációig, pontosan s szárazan lajstromozva. A hasonlítások és elkülönítések után, a függetlenségi párt álláspontjának pozitív megvilágításaképpen, a manifesztum szórólszóra közli a párt által 1884-ben megállapitott s bőségesen ösmert programmot s ennek az alapján végezetül a nemzet bizalmát kéri a párt számára. — A párt múlt szombati értekezlete, amely elé Irányi az általa készített manifesztum-tervezetet terjesztette, azt elfogadta ugyan, de nem valami nagy lelkesedéssel. A terjedelmét túlságosnak, az okoskodásait szárazaknak találták s ezt Holfi Ignác, Eötvös Károly és Lukács Gyula meg is mondotta. Ők is azonban beérték néhány, jobbatlan stiláris módosítás indítványozásával, melyeket a párt el is fogadott. E szerint a holnapi értekezletnek már csak az e módosítások értelmében kijavított szöveg hitelesítése lesz a dolga. A gyakovári püspök új akciója. Csak a minap adtuk hítét annak, hogy Strossmayer gyakovári püspöknek a legkisebb szándékában sincs elhagyni méltóságát, s említettük azt is, hogy ezt a hírt a püspök közvetetten környezetéből terjesztették. Mint most eszéki levelezőnk írja, ennek az egész híresztelésnek tendenciája tulajdonképpen nem volt egyéb, mint tüntetés Vucsetich kanonoknak a zágrábi érsekségre való jelöltsége ellen, éppen olyan óvatos formában, mint amiképp az Obzor cselekedte egyik legközelebbi számában, melyben szintén ez ügyről nyilatkozott. Strossmayer püspök nemcsak elhagyni nem szándékozik működése, illetőleg agitációjának pzinterét, hanem ellenkezőleg, a jövő évi képviselőválasztások alatt még sokkal erélyesebb akciót szándékozik kifejteni. Ez agitációjának középpontjául éppen Szlavónia fővárosát, Eszéket szemelte ki, hol már az utolsó képviselőválasztásoknál sikerült egyik hívét megválasztatnia, a felsővárosban. Eszék annyival inkább alkalmatos talajnak látszik most ilyen agitáció színteréül, mert legújabban az eddig szakadatlan súrlódásban élő horvátok és szerbek között némileg helyreállt az egyetértés, miután Strossmayer hívei részéről közeledés történt a szerbekhez, s ezek nagy fogékonyságot tamilitanak a békés tendenciák iránt. Hogy minél erősebb agitációt fejthessenek ki Strossmayer hívei, lapot akarnak alapítani, melynek programmjául a horvát-szerb testvériség ideáját tűzték ki. Ugyancsak a lap érdekében alkudozásokat folytatnak a gyakovári püspöki nyomdának újévtől kezdve Eszékre való áthelyezése iránt. E mozgalmakkal szemben természetesen a horvát kormány sem maradhat tétlen, miért is a Strossmayer-féle horvát-szerb testvérisülést hirdető lapnak ellensúlyozására szintén horvát nyelvű lapot indít meg újévtől kezdve Eszéken, hol eddig csak két német lap jelent meg. A 48-as pártkör holnap, kedden délután 5 órakor értekezletet tart. A brazíliai forradalom Mind több részletet közölnek a külföldi lapok a legutóbbi brazíliai revolucióról. A vasút elpusztításáról, amely a múlt szombaton Rio de Janeiro közelében történt, azt írják, hogy Vandenkork és Eustodio de Mello admirálisok a mozgalom vezetői követték el, hogy eltereljék Fonseca figyelmét a flottáról. A diktátor azonban megsejtette a dolgot és vasárnap elfogatta Vandenkolkot, Simreo tábornokot, Bocayuvát és ezek egynéhány barátját. Erre Mello admirális vette át a Biachuelo, a brazíliai hajóhad legerősebb páncélos hajója fölött a parancsnokságot és a kikötőben levő valamennyi hajóval harcra készen foglalt állást a város előtt. Midőn Fonseca másnap reggel meglátta a városra irányzott sok ágyút, könnyen hajlott a nála bejelent tengerésztisztek rábeszélő szavaira és lemondott. Peixoto generálist úgy írják le, hogy sokkal képzettebb és tehetségesebb ember, mint Fonseca ; a Timesnek egy lisszaboni levelezője azonban olyan dolgokat beszél róla, amelyek nem éppen kedvezően világítják meg karakterét. Ouro Preto befolyására nevezték ki Dom Pedro császár főhadsegédévé és a miniszter bizalmas barátjának tekintették. Három nappal az 1889. november 15-én kiütött forradalom előtt így írt hozzá : „Kegyelmességed bízhatik bennem : oly eszközök fölött rendelkezem, melyekkel bárminemű forradalmat el lehet fojtani." De ugyanakkor már összeköttetésben volt Fonsecával és a fölkelés napján a vezérsége alatt álló csapatokkal, a lázadókhoz csatlakozott. Peixoto kormánya egyelőre nem nyugszik törvényes alapon, mivel a brazíliai alkotmánynak 47. paragrafusa értelmében csakis népszavazással lehet elnököt választani. Lehet, hogy Peixoto respektálni fogja a törvénynek ezt a rendelkezését és elrendeli majd az elnökválasztást. Ha ezt nem teszi meg, kétséges, hogy el fogják-e ismerni az egész birodalomban. Rio Grande do Sulban erre vajmi kevés a hajlandóság ; az odavaló juntának seregei még mindig fel vannak fegyverezve és Brazília jövője nagyon bizonytalan. (Roskoványi püspök jubileuma. ) (Saját tudósítónk távirata.) Nyitra, nov. 30. Roskoványi Ágoston püspök jubileumának ma egész nap a legszebb idő kedvezett. A reggeli órákban egymás után robogtak föl a fogatok a várba, hol Nyitra város egész előkelősége összegyülekezett a székesegyházban. Kilenc órakor Wenczell Ferenc pápai prelátus misét mondott és Te Deumot tartott. A jubiláns püspök az oratóriumból hallgatta a misét, melynek fényét a gyönyörű zene is növelte. Az istentiszteleten jelen voltak a városi és megyei küldöttségek s a hajót ezernyi nép árasztotta el. A küldöttségek tisztelgése fél tizenegykor kezdődött a jubiláns főpap előtt, ki elsősorban a káptalant és központi klérust fogadta. Wenczell prelátus ékes latin beszéddel üdvözölte Roskoványi püspököt, ki szeretettel és meghatottan válaszolt. A megyei küldöttség nagy csoportja Thuróczy Vilmos főispán vezetése alatt tisztelgett. A szép üdvözlő szavakra a püspök azt felelte, hogy mindig figyelemmel kiséri a megye üdvös működését. Egymásután következtek erre a többi küldöttségek: a honvéd tiszti karé Petényi Sándor ezredes vezetése alatt, a törvényszék, kir. ügyészség és a bíróságok képviselői, élükön Sándor Géza törvényszéki elnökkel. Végül a város küldöttsége járult, Kostyál Pál polgármester vezetése alatt, az ünnepelt elé. A polgármester szép beszédben sorolta föl a püspök számos jótéteményét és átnyújtotta a jubilánsnak a díszpolgári oklevelet, melyet az ősz főpap megindultan fogadott és válaszában megígérte, hogy