Budapesti Hírlap, 1895. április (15. évfolyam, 89-117. szám)
1895-04-01 / 89. szám
3 BUDAPEStTI U1M.AP. (80. sz.) 1896. április 1. ■**&*+*+Tisztelt gróf ur! Hivatkozással 3-kán e hó kelt alázatos levelemre, van szerencsém ez a ama levél által excellenciádnak e hó 1-én kelt szives levelére jelzett választ immár kiegészíteni. Én A császárnak, legkegyelmesebb uramnak, kimerítő jelentést tettem itteni értekezletaink értelmében és az engem képviselő kollégák nézetének megegyezése, a magam, excellenciád által ismert nézetével lehetővé tette a nehézségeket, melyeket a földrajzi távolság és más oldalról támadt ellenkező befolyások okoztak, annyiban leküzdeni, hogy sikerült elvben megállapítanom 8 felségének, acsászárnak megegyezését azzal a felfogással, mely engem legutóbbi tárgyalásainknál vezetett. Helyettesem, Stolberg- Wernigeroder gróf értesítése szerint a császár hajlandó elfogadni olyan egyességet, melynek értelmében mind a két hatalom kölcsönösen megígéri, hogy továbbra is a béke fentartása, nevezetesen az Oroszországgal való békés viszony ápolása érdekében fog működni, az esetre azonban, ha egyiküket egy vagy több hatalom megtámadná, e támadással szemben minden erejükkel közösen fognak védekezni. E szerint legkegyelmesebb uram felhatalmazott engem, hogy Ausztria-Magyarország és a német birodalom között védelmi szövetséget javasoljak, feltételek nélkül és az időtartam meghatározásával vagy a nélkül. Alázatosan kérem excellenciádat, szíveskedjék velem e javaslatról szóbelileg értekezni. Tárgyalásaink eredményét jóváhagyás végett legkegyelmesebb uram elé fogom terjeszteni. Én e jóváhagyásban nem kételkedem, ha excellenciád abban a helyzetben van, hogy elfogadhatja ezt a javaslatot abban az egyszerűségben és általánosságban, amint ő felsége, Ferenc József császár nevében megtétetik. Mindenesetre boldognak fogom magamat érezni, ha tárgyalásaink előidézik ezt, vagy bánni más eredményt, mely a két állam megegyező érdekeinek és Európa békéjének szolgálatára lenne. Barátságos tisztelettel maradok szívből hive Bismarck. Andrássy gróf táviratban sietett válaszolni e levélre, s egyben kifejezte örömét is, hogy a herceget nemsokára Bécsben üdvözölheti. Bismarck két nap múlva csakugyan Bécsbe érkezett s megkezdődtek a tárgyalások a ballplatzon. A dolog azonban nem ment olyan könnyen, mint Bismarck hitte, mert Andrássynak aggályai voltak, különösen a szövetség formulázása dolgában. Bizalmas körökben beszéltek akkor, hogy a kancellár tanácskozás közben hirtelen felállott, az ódon kancellária egyik széles ablakához lépett, egy ideig gondolkozott, azután Andrássy Gyulához fordult. Egy ideig merően nézte, aztán a legkomolyabb ábrázattal így szólt hozzá : „Nos, ha egyáltalán nem akar tágítani, akkor kénytelen leszek — (egy kis szünet) — alkalmazkodni kívánságához.“ A két államférfi állítólag még aznap jegyzőkönyvet írt alá, amelyhez a szövetségi szerződés tervezetét is hozzá mellékelte. Ezzel azonban még nem volt vége a tárgyalásoknak, de a végső formához már mégis közel jutottak. A megsértett Zichy-család, Megemlékeztünk a Nemzet kormánylapnak arról a megjegyzéséről, melyet Károlyi Gábor gróf egy mondásával kapcsolatban a Zichy-családról tett. Zichy Antal gróf ebben az ügyben a következő levelet írta a Nemzet szerkesztőjének: Tisztelt szerkesztő úr! A f. hó 28-án a „Nemzetiben megjelent s •A'Zichy családra vonatkozó megjegyzés félreértésekre adhat alkalmat s az többféleképpen magyarázható, ennélfogva erre nézve felvilágosítást, illetőleg magyarázatot kérek. Budapest, 1895. márc. 30. Tisztelettel Gróf Zichy Antal. Erre a levélre a Nemzet felelős szerkesztője következőkben válaszolt: Mélyen tisztelt gróf úr ! Készséggel felelek meg tiszteletreméltó felhívásának. Méltóságod bizonyára a 49-iki szabadságharc egyik sajnálatos eseményével összeköttetésbe hozott megjegyzésnek értelme iránt kíván magyarázatot. Ennek világos és elferdíthetetlen értelme és tendenciája az, hogy eklatáns és a ma élő nemzedék élénk emlékezetében álló ténynek fölemlítésével rámutassunk a tömeg szenvedélye fölkeltésének veszélyes voltára. A kínos eseménynek és kommentálásnak fölelevenítése épp a mai időkben, mikor a nép legalsó rétegeiben végkövetkezményeiben a törvényes rendre nézve veszedelmes agitációt a leghevesebben űzik, intő szózatul volt szánva épp azoknak, akik az általa legkellemetlenebbül érintettek. Ez volt álláspontom a cikk eme passzusa közlésének elhatározásakor. Nem személyes inzultus keresése, nem az általam is tisztelt Ziehy-nemzetség legyalázása. Ez utalás kellemetlen érzéseket kelthetett a Ziehy-család tagjaiban. Talán főleg azért, mert a cikknek eme passzusát politikai és egyéb okokból félremagyarázták. Biztosítom azonban, önt, mélyen tisztelt gróf úr, hogy a Zschy-családnak kumulative, avagy a család egyéb tagjainak személyes befekdítése, avagy leszólása ki volt zárva törekvésemből. Ma, mikor a cikk említett passzusának személyi vonatkozásai miatt, elért hatását mérlegelhetem, s a keserűséget, amelyet az a Zichy-család tagjainak okozhatott) tudomásul vettem, magam is — a történt félremagyarázások után, amelyekre a cikk alkalmat adott — újból fölteszem önmagam előtt a kérdést: várjon tém szolgálhattam volna-e az általam védett politikai irányt a nélkül is, hogy a cikk említett passzusa lapomban megfeleljen Ennek lojális beismerése, úgy vélem, mélyen tisztelt gróf Úr előtt is egyértelmű azzal, hogy a kellemetlen érzést, amelyet a cikk közlése a Zichynemzetség tagjainak méltán okozhatott, magam is sajnálom, s azt itt önként nyíltan kijelentem. Teszem ezt azért, mert mindig azt az elvet igyekszem követni, hogy a személyes vonatkozásokat és az ezek által okozott keserűséget közéletünkből kiküszöböljük. Fogadja mélyen tisztelt gróf itt köszönetem kifejezését azért, hogy ez esetre való visszatéréssel ennek kijelentésére alkalmat adott. Kitűnő tisztelettel: Budapest, 1895. március 30-án. Gajári Ödön: A nyitrai mandátum. A félhivatalos ttsz. Ért. jelenti Nyitráról. Janits megyei főjegyző, a szabadelvű párt jelöltje, ma délelőtt tartotta programbeszédét. A vidéki választók, a záporeső ellenére, nagy tömegekben vonultak és lelkesedéssel éltették a jelöltet. Janits után Csákó Gábor gerencséri parasztgazda mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy a felháborodást, melyet a néppárt lelketlen izgatói a nép lelkébe vittek, Janits fogja megnyugtatni, kit 15 évi főszolgabírói működéséből mindenki ismer és nemes lelkéért mindenki tisztel és becsül. Ifj. Zichy János grófot ide várják, Zelenyák képviselő már ide érkezett. A községekben — a félhivatalos szerint — a papok szakadatlanul izgatnak. A programbeszéd után a Zichy-párti emberek úgy Tormoson, mint a Zoborra vezető úton és Molnos község közelében megrohanták Janitsnak hazafelé tartó híveit, zászlóikat erőszakkal elvitték, öszszetiporták és szétszakgatták. A városban a Zichypártiak szintén több alacsonyan kitűzött Janitszászlót letéptek és összetörtek. Az a hír van elterjedve, hogy az éjjel az összes Janits-zászlókat le akaják tépni. A csendőrség erélyesen nyomozza az eddigi kihágások tetteseit. A városi rendőrség szigorú utasításokat kapott az éjjeli rendzavarás megakadályozására. A garázda csőcselék — a félhivatalos szerint — nyíltan hirdeti, hogy Janits választásánál a katonaság nem fogja őket megzavarni a zenebonában. Tarnóczy ma ide érkezett és a szabadelvű pártkörben meleg ovációban részesítették. A nyitraiak volt jelöltje, Latkóczy államtitkár különben nyílt levélben búcsúzott el volt választóitól ezzel a megokolással: „ . . . mert önérzetem sugalja, hogy hivatalos állásomból kifolyólag a törvényesség hiányának habár csak gyanújával is terhelt megbízást nem szabad elfogadnom. Ezen elhatározásom kétség nélkül kihívja velem szemben a háladatlanság vádját azon választók részéről, kik megválasztatásom sikerén buzgólkodtak, sőt az első benyomás hatása alatt az Ítészet politikai hibát is fog lemondásomban keresni, de a fenforgó viszonyok ismerete és higgadt mérlegelése mellett benső meggyőződésem szerint a megoldás más módját választanom nem lehetett. Az államtitkár ezután megemlékezik arról a tíz esztendőről, amelyben Nyitrát képviselte s kijelenti, hogy szűkebb hazájáról ez után is bőségesen gondoskodni fog s a közel jövőben meglátogatja „megválasztatása érdekeinek támogatóit.“ A tapolcai mandátum: Vörös László államtitkár, a tapolcai kerület képviselőjelöltje, programjának kifejtése végett csak e hét végén vagy a jövő hét elején utazik le a kerületbe. A pártonkivüliek a Ház bizottságaiban. A pártonkívüli képviselők a szabadelvű párttal történt megállapodás folytán kilenc szakbizottságban lesznek képviselve. A kör jelölte a pénzügyi bizottságba : Péchy Tamást, a gazdasági bizottságba, László Mihályt, a kúriai bíráskodási bizottságba Ragályi Lajost, a tuilléniumi bizottságba Ürményi Bernátot, a naplóbíráló bizottságba Förster Ottót, a földmivelési bizottságba Bornemisza Lajost, a kérvényi bizottságba Zsámbokréty Józsefet, a könyvtári bizottságba Kubina Józsefet, a mentelmi bizottságba Lécay Antalt. itt A Bácska új főispánjai. Bácsmegye főispánjává — mint értesülünk — kinevezték Vojnics Istvánt, eddig Szabadka és Baja főispánját. A hivatalos lap két-három nap múlva fogja közölni a kinevezést s egyben Sándor Béla eddigi főispán lemondását. A volt főispánt hír szerint meg fogják választani a zombori takarékpénztár igazgatójává. Szabadka és Baja főispánjává állítólag Prakovicz József szabadkai nagybirtokost fogja kinevezni a kormány. Balneológusok gyűlése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, márc. 31. A Magyar szent korona országai balneológiai egyesülete ma délelőtt tartotta évi közgyűlését. A gyűlést Tauffer Vilmos egyetemi professzor, az egyesület elnöke nyitotta meg. Azután Löiz Sámuel főtitkár olvasta föl évi jelentését. Megtudjuk belőle, hogy az egyesület orvosi szakosztályának 239, a gazdasági szakosztályának 73, összesen az egyesületnek 312 tagja van, tavaly óta a szaporodás 23. Különösen kiemeli, hogy alig van már magyar fürdő, melynek na volna az egyesületben képviselője. A tagok számát éppen nem lehet jelentéktelennek mondani, kivált, ha meggondoljuk, hogy a német fürdőügyi egyesületek összesen csak 110 tagja van. A főtitkár megemlékezik az egyesületnek a Budapesten tartott nemzetközi közegészségi kongresszuson, valamint a Bécsben tartott élelmiszer-kiállításon rendezett gyűjteményes kiállításáról. Különösen ez utóbbi keltett méltó föltűnést, úgy, hogy az osztrákok bizonyos irigyléssel vallották be, hogy a magyarok e téren is kitettek rajtuk. Edeskuty Lajos pénztáros kimutatása szerint az egyesület évi bevétele 2.719 frt 77 kr. volt, ebből 1.228 frt 47 kr a pénztári maradvány. A fölösleget a jövő évi országos kiállításban való részvevés költségére teszik el. Az igazgatótanács megtette jelentését a hozzá áttett indítványokról. Ezek közül helyesli az igazgatótanács a Boleman István indítványát, hogy a fürdőkben állítsák össze a megbetegedések statisztikáját s terjeszszék be az egyesülethez. Elvben helyesli a tanács a Weisz Ede indítványát is, hogy a fürdőket a betegek csak orvosi ellenőrzés mellett használhassák, de ez irányban való intézkedést egyedül a fürdőigazgatóságok tehetnek. Száva Gerő indítványai közül hozzájárult a tanács ahhoz, hogy az ásványvizek szállítására nézve kedvezményeket kellene kieszközölni. E kérdést a gazdasági szakosztály fogja tanulmányozni. A tanács véleményét a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette, egyéb indítványokat elvetett. Hadik beszámol az országos kiállítás előmunkálatairól. Az érdekeltek eddig 19.000 irtot biztosítottak hozzájárulásként. Bemutatja az építendő díszes pavilion rajzát. Ezután a tisztikar visszalépett, átadván a korelnökséget Huray úrnak. Elnök lett közfölkiáltással újra Tauffer Vilmos, főtitkár Lösz Sámuel. Aztán,titkos szavazással az orvosi osztály elnöke Bókas Árpád, jegyzője Pap Samu, a gazdasági osztály elnöke Schwimmer Ernő, jegyzője Ladik Gusztáv. Az orvosi osztály választmánya : Borbás, Bolemann, Bruck, Chyzer, Grünwald, Marschalkó, Pólyák, ,Schächter, Than ; a gazdasági osztályé : Amon, Édeskuty, Hirschler Mór, Kahn, Münnich, Nedeczey, Oelhoffer, Preusz Kornél, Smialovszky, Szontagh Miklós, Török József grófi * A közgyűlés után Bókas Árpád megnyitotta az V. magyar balneologiai kongresszust. Este Pap Samu országgyűlési képviselő tartotta meg előadását az ásványvizek megadóztatásáról. Annak ötletéből történt a kérdés tanulmányozása, hogy a főváros a kövezett vámon fölül fogyasztási adóval is meg akarta róni az ásványvizeket, de a kormány az egyesület felterjesztésére nem hagyta ezt jóvá. Mivel azonban más városok, kivált Szeged is, megrótták az ásványvizeket fogyasztási adóval, az ügy általános elintézését ajánlja az egyesület a kormány figyelmébe. Bosányi Béla a budapesti ásványvizek értékéről beszélt. Budapest a fürdők városa lehetne,azonban nagyértékű meleg forrásai mindinkább csak