Budapesti Hírlap, 1903. január (23. évfolyam, 1-31. szám)
1903-01-01 / 1. szám
egyezni nem tudtak s az ellentétes álláspontok áthidalása nem sikerült. Déli tizenkét órakor villásreggeli volt ■Lamsdorff gróf tiszteletére Goluhovszki gróf külügyminiszternél. Oda hivatalosak voltak Széll Kálmán és Körber dr. is, kik találkozásuknál sokat beszéltek a kiegyezésről. És alig tért a magyar miniszterelnök szállására, megjelent nála osztrák ellenfele. Körber dr. újból fölkereste Széll Kálmánt, akinél ekkor ott időzött Széchényi Gyula gróf, a király személye körüli miniszter is. Körülbelül egy óra hosszáig, fél háromtól fél négyig tanácskoztak s az eredménye változatlan, mint már annyiszor az évnek és a tárgyalásnak ez utolsó napjaiban. Körber dr. távozván a Sacher-szállóból, miniszteri tanácskozásra ment, melyet délután négy órára hivott össze. Szenzációt keltett az a hir, mely itt hitelre talált, hogy miközben az osztrák kabinet tagjai tanácskoztak, oda hajtatott Ferenc Ferdinánd királyi herceg, kihivatta Körber miniszterelnököt s egy negyedóráig beszélt vele. Hogy miről beszélgettek, az természetesen az ő titkuk. Széll Kálmán ezenközben Goluhovszki grófot látogatta meg. Mindezek igen fontos mozzanatok a kiegyezési küzdelemben, mely egy izgató dráma változatos jeleneteiként játszódott le szemünk előtt s a melyben két ország egyetemes érdekei állottak szemben egymással. Fokozta az izgalmat a befejezés lassú előkészítése s a homály, mely a végső végét takarta s egész az utolsó pillanatigg beláthataiklanná tette. Este hat órakor mindkét kormány elnök meghívót kapott a felségnek közös audienciára, az ehiváiman és Körber dr. pontosan megjelentek az uralkodó színe előtt s félóra hosszat időztek a koronánál. A királyi kihallgatás azonban ismét nem hozta meg a várva-várt döntést. Kétségtelen volt már napok óta, hogy a kiegyezés legnagyobb akadálya Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminiszter. Széll Kálin hazatérvén az audienciáról, meglátogatta Böhm- Bawerkt, kit a legutolsó pillanatig sejp vikeng kapacitálni Adatán Lukács László jemigyminszterrel tanácskozó" c i elnök telefon utján. m..jd -uléreimiára gyűltek össze Széll Kálmán szállóbeli lakásán a két miniszterelnök, továbbá Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminiszter szakreferensével Spitzmüllerrel, végül Széchényi gróf miniszter. Este fél tíz órakor kezdődött ez a miniszteri tanácskozás. Fél óra múlva jelentették, hogy a megegyezés végre sikerült s a két kormány megállapodásáról még ma hivatalos komünikét adnak közre. Széll Kálmán miniszterelnök ma este tizenegy órakor hazautazott Budapestre. Bécs, dec. 31. (Félhivatalosjelentés.) A Budapesti Tudósító jelenti: A kiegyezés megvan. Széll Kálmán miniszterelnök, akit ma délután Körber dr. osztrák miniszterelnökkel együtt ő felsége kihallgatáson fogadott, ezután többrendbeli tanácskozásban vett részt. Végül Körber dr. osztrák miniszterelnök és Böher Bawerk lovag osztrák pénzügyminiszter megjelentek a Sacher-szállóban, ahol Széll Kálmán miniszterelnöknél Széchényi Gyula gróf, a király személye körüli miniszter is jelen volt. Félórai tanácskozás után esti tizedfél órakor az urak eltávoztak és ekkor Széll Kálmán, miniszterelnöktől a következő közlemény kimegollijit tatáimQuily 9 b'nHiat cak a kiegyezési kérded a melyeb-ore nézve még fennállott akadályokat megszüntette. Szeli Kalman miniszterelnök, aki éjjen tizenegy órakor elutazott Bécsből, holnap új évi beszédében is meg fog emlékezni a mai örvendetes eredményről, Bécs, dec. 31. (Felhvatalos jelentés.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kiegyezés problémájának várva várt megoldása végre sikerült. Az osztrák és a magyar kormány közt folyt hosszadalmas tárgyalások befejezésre jutottak. A kiegyezés létrejött és a késő esti órákban a vám- és kereskedelmi politikai viszonyok minden pontjára kiterjedő megegyezést értek el. Bécs, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A délelőtti kihallgatás alkalmából az uralkodó a két miniszterelnök előtt újra kijelentette, hogy minden miniszterválság ki van zárva és fölhívta a két miniszterelnököt, hogy igyekezzenek elhárítani a kiegyezés válságát is. Az audiencia alkalmából újabb javaslatok és komproms-szumos tervek kerültek szóba. Széll Kálmán délelőtt is telefonon hosszabban értekezett Lukács László pénzügyi miniszterrel. Körbernek és Szélinek délutáni tanácskozása csak félóráig tartó, mert az osztrák miniszterelnöknek a félnégyár újra kitűzött minisztertanácson kellett elnökölnie. E minisztertanácson Körber kijelentette, hogy az osztrák kormánynak egyelőre nem kell határoznia arról a kérdésről, hogy mi történjék, ha a kiegyezés meghiúsul. Ha este a tárgyalást eredmény nélkül félbeszakítják, osztrák kormány hivatalos jelentést fog kiadn a tárgyalásról Széll Kálmán újévi beszédének el-llensúlyozásául. Sok szóbeszédre adott ;mai Ferenc Ferdinand trónörökösnek látogatást’ Körber miniszterelnöknél. Ferenc Ferdn uh herceg az utolsó három év alatt minden uj esztendő előtt meglátogatta Körbert, de maiátogatás annyiban összefüggött a kiegyezéssel, hogy a trónörökös élénken érdeklődött a tárgyalás iránt. Az esti audiencián fordult jobbra a helyzet. Az audiencia után Széll Kálmán tanácskozott Böhmkerris lőtt le alószínűnek látszott. Két nap múlva 5-ki€ kor azonban váratlanul újabb tárgyalásra került a sor, amelyre a magyar miniszterelnök hívta meg Körbert és Böhm- Bawerket, akiket a kiküldött megbízottak meg is találtak. Ezen a tanácskozáson teljes megegyezés jött létre. Megegyeztek a vámtarifa kérdésében, amely már nyomtatásra készen áll kutat táplál és majdnem négyszázmillió pad nyers naftát ad. Ezeket a forrástelepeket kiegészíti a Fekete- és a Fehér-város, az előbbi a Nobel-gyár, az utóbbi a Chibajev- és a Rothschildgyár telepe. Mikor Baku utcáin jártam, egyre csak azt csodáltam, hogy sehol sem látom a mi faluink néhai festett pipáit az utcasarkon, a Tilos a dohányzás fölirattal. Mert annyi gyúlékony anyag a földben, vízben és levegőben talán sehol sincs, mint Bakuban. A föld itatva van naftával, a tenger vizén mindenütt ott úszik a piszkos petróleumsalak, amely a kanálisokból kiömlik és bemárványozza a víz színét, a levegő pedig tele van robbanó gázokkal. Ott, ahol a nafta kiszabadul a földből, olyan gázok áramlanak ki a folyadékkal együtt, amelyeknek már tíz fok hőmérséknél van a gyúlópontjuk, holott nyáron a napi hőmérséklet a negyven fok fölé emelkedik. Ezenfelül a naftakutakból nyílt medencékbe vezetik a gyúlékony naftát, amelynek párája robbanékonyabb, mint a világító gáz, s ha egy kis szél van, az nemcsak a kipárolgó gázokat fújja a város utcáira, de fölkorbácsolja a naftát is és belefújja az olajos, sáros, sárgászöld folyadékot az ember arcába. Egy-egy szeles napon szürkére borulnak az emeleti ablakok is a rájuk fújt petróleumtól. Az amfíteátrumszerűen épült város közepén, tizenhatodik századbeli falaktól környezve, egy letűnt hatalom emléke van: a hajdani kaukázusi kánok palotája. Gyönyörű Szalaktit kapuzatok, egy-egy megmaradt mecset perzsa-arab minaréje, az igazság csarnokának lodzsiás udvara, ahol középkori kánok ültek törvényt tatár alattvalóikon, ma mindez mutogatóba való emlék, a melynek épségben maradt részeiben katonaruhákat őriz a muszka, körül pedig orosz katonaőrszem járja a maga tízlépését föl és alá. A katonai parancsnok szívesen megengedte, hogy egy vezérkari kapitány kíséretében megnézzem a romokat és a katonai tárháznak használt régi erősséget. A kapitány meg még azt is megengedte, hogy fényképezzek, föltéve, hogy őt is beleveszem a képbe. A város körül való sétámat befejeztem. A fejem megfájdul a nafta-szagtól, le is akartam mosni magamról az öntözetlen utcákon rámülepedett port, hát elmentem a Kaspi-tengerbe fürödni. Jókedvvel merültem bele a tenger hűvös vizébe, de alig úsztam ki az uszoda szűk falai közül, prüszkölve igyekeztem vissza a partra. Azt mondják, vannak iszákos gurmék, akik mikor minden italt kipróbáltak, végül még egy kupica petróleumot isznak kijózanítóul. Nos, hát ezeknek valóságos Eldorado, lernie a bakui fürdőh ír. Hogy hol élt és működött Zarathusztra, vagy európai nevén Zoroaszter, a tűzimádó parzosz vallásalapító prófétája harmadfél évezreddel ezelőtt, azt ma sem tudja megállapítani a tudomány. Bizonyos csak az, hogy Zarathusztra vallása, amely a Zendavesztában van letéve, az Ó-Perzsa birodalomban született és talált hívekre, és hogy Ormuzd és Ahrimán, a Jó és a Rossz (ármány) istenei harmadfélezer évvel ezelőtt itt jártak Baku környékén — amely akkor az Ó-Perzsa birodalomhoz tartozott — hogy a földből és vízből fölbuzduló tűz által megihlessék a jámbor Zarathusztrát és híveit. A tüzimádók vallásának itt kellett keletkeznie, ahol a földből ma is lánggal lobognak elő az örökké égő gázok, s ahol a tenger vizére dobott égő szalmától meszsze területen tüzet fog a levegő, s a vízből faderékvastagságú lángok csapnak föl. A tűzimádókat, Ormuzd híveit, akiknek vallási elve az, hogy „légy gondolatodban igaz, légy szódban igaz, légy tettedben igaz“, a Szasszanidák birodalmának pusztulása után az arabok kiüldözték hazájukból, de azért mostanig is fönntartotta magát vallásuk, s híveik ma is községekben vannak egyesülve Indiában, ahol Ormuzd istent imádják, s a tüzet tisztelik, halottjaikat sem földbe, sem tüzbe nem temetik, hanem a hullatoronyra fektetik ki, a keselyük martalékául. És ezeknek a tűzimádóknak ma is oltáruk van Baku közelében, egyszerű fehér templom Sevrakhaniban, nem is annyiba templom, mint egy négy kőoszlopon nyugvó fedél, mely alatt a földből kiszivárgó gázok égnek. A partok mindig tartanak itt egy papot, aki az öröktűznél Ormuzdnak, a Jó istenének áldoz. A becsületes tűzimádókról azonban senki se higyje, hogy ők talán egy kategóriába valók a földevőkkel, vagy az afrikai és arábiai puszták pogány lakosságával, amelyhez még semmi vallás, az izlám mindeneket átható ereje sem ért el. Ezek a tűzimádók ma már úgyszólván teljesen monoteisták, isteneik közül csak Ormuzd maradt meg, a többi isten és démon és egyéb félisten vagy félördög mind lemaradt mellőle. A tűz pedig az ő fegyvere, vagy miután perszonifikálva van, inkább fegyverestársa a Rossz ellen. A partok pedig minden műveltség iránt fogékony emberek, iparral, kereskedelemmel, hajózással , és legszivesebben banküzlettel foglalkoznak s az angol kereskedővilágba olyan jól beleélték magukat, hogy ma már nemcsak Indiában, de Londonban és Anglia más nagykereskedővárosaiban is akadnak virágzó part üzletházak. 7 BUDAPESTI HIRLAP, 1903. január 1.