Budapesti Hírlap, 1922. augusztus (42. évfolyam, 173–196. szám)
1922-08-01 / 173. szám
1922 augusztus 1.3 Budapesti Hirlap (173. sz.) "Magyarország ellen, mint eddig, nem vagyok hajlandó vele szóbaállani. "(Zajos taps a jobboldalon.) Magyarországba mindnki hazajöhet, semmi akadálya nincs, hogy jöhessen és csak azok nem jönnek, a kik érzik, hogy nekik nem tanácsos. (Helyeslés a jobb- és szélsőbaloldalon.) Propper képviselő úr azt mondotta, hogy már csak a kis bűnösök jutnak és ezek is csak azért, mert az amnesztia-renti esetet nem hajtották végre. Ismét kérdezem, miért fájnak önöknek a kommunisták? Az igazságügyminiszber éppen most olvasott fel kimutatást arról, hogy 27.000 esetben hajtották végre az amensztiarendeletet. Ugyanez az amnesztiarendelet kimondja ezt is, hogy amennyiben öt évnél hosszabb időre ítéltetett is el valaki, ha arra érdemesnek mutatkoznék,egyénenként külön amnesztiát kaphat. Felkiáltás a szociálemokrata párton: És a gyilkosok? Bethlen István gróf: Bocsánatot kérek, — jó, hogy szóvá méltóztatott tenni — akkor, a mikor "27.000 a megkegyelmezett boluseviki bűnösök száma, ugyanakkor felháborodás mutatkozik a másik gidafon a miatt, hogy nem is száz esetben amnesztiában részesültek olyanok, akik bolonddá váltak aszőrös uralom után és azt hitték, ők vannak hivatva a megsebzett jogrend helyreállítására. A kivételes hatalom.. . , írvj a Bethlen István gróf. Áttérek ezek után azokra, a amiket a szociáldemokrata képviselő urak a kivé-teles hatalomra vonatkozólag mondottak. Önök a tvételes hatalom azonnali megszüntetését követelik. Ismételten kijelentettem és kijelentem most is, hogy semmi sem állott távolabb a kormánytól,mint az a törekvés, hogy a kivételes hatalmat okos cél nélkül meghosszabbítsa, különösen most, amikor kötelezettséget vállalt, hogy azt hat hónapon belül megszünteti. Szeretik a kivételes hatalmat úgyfeltüntetni, mint magyar specialitást, pedig az egészKözépeurópában fennáll. Nem akarok Szerbia vagyRománia példájára hivatkozni, mert azok . Balkán-' 'államok. Csehországban, ahol a szociáldemokraták irannak kormányon, a kivételes hatalom igenis megvan. A német birodalmi kormány felhatalmazzaa tirodalmi elnököt, hogy a birodalmi alkotmánymegfelelő, cikkeiben meghatározott alapjogokat részben vagy egészben hatályon kívül helyezze. Ilyen alapjogok a személyes szabadság, a sajtószabadság, a levél posta, az egyesülési és gyülekezési szabadság, tehát olyan jogokat is érint a kormány kivételes hatalma, amelyeket nálunk nem érintenek. Egy hang a szociáldemokratáknál. Az a köztársaság védelme. ‘ A kivételes hatalom megszüntetésének követelése elveszti komolyságát, amikor itt a parlamentben azt talán ugyanazok követelik, akik a bizottságokban követelik az ár megmaximálását és a lakásrendelet megszüntetését, amelyeket mind csak a kiyéretes hatalom alapján lehet megtenni. (Taps a kormánypárton.) Vázsonyi Vilmos: Nem tesz különbséget közlés magánjog között. (Zaj az egész Házban.) Uv Bethlen István gróf: A kormány nem hajlandó Hozzájárulni ahhoz, hogy a vasutasok szakszervezeti alapon szervezkedjenek, mert a fegyelem nagyon fontos és a szakszervezeti szervezkedés veszedelmes lehetne.Az elbocsátott tisztviselők ügyének Tevimójára vonatkozólag van egy miniszteri határozzat,, amely szerint revízióról lehet szó, ha a miniszteer meggyőződik, hogy akár igazságtalanság,akár áras,eljárási hiba miatt történt az elbocsátás. Válasz Rassaynak. "Ezzel búcsúzom a szociáldemokrata párttólés- áttérek a liberális pártok kívánságaira. A liberális képviselők közül elöl jár Rassay Károly, aki azt mondotta, hogy mi felcsírni csináltunk forradalmat, államcsínyt, mert törvényellenesen adtuk kiválasztási rendeletünket és ezzel meghamisítottuk a nemzet szabad akaratának érvényesülését A képivfsel S ur. nem tudott argumentumokat felhozni állításának bizonyítására. Nem volt jogfosztás.1 .Foglalkozni akarok azonban a jogfosztáskérdésével részletesebben. Igaza lenne a képviselőtárnak abban az esetben, ha mi szűk választójogotstatuáltunk volna. Az a választójog azonban, amellyel mi választottunk, nagyon is általános. Itt több polgár kapott aránylag választójogot, mintFranciaországban, a népességnek nagyobb százaléka jutott választói joghoz, mint Angliában. , És ha elismerem is, hogy voltak bizonyos megszorítások,azok csak a nők választójogára vonatkoztak. A férfiak választójoga terén alig történt valami kis redüelés is. Figyelmeztetni kívánom arra is a képviselő hogy az ellenzékkel való tárgyalás folyamán Ún maga mondotta, hogy a miniszterelnök messzejőinek előrehaladást tett, s bár megelégedve a javas- hattály nincsen, de azt erőszakos eszközökkel megtakadályozni nem akarja. (Mozgás a baloldalon.) Pázsonyi Vilmos: Ez az ő privát véleménye ■votc . Bethlen István gróf: Mi is az az állítás, hogy jogfosztás? Közjogi téren nincsen jogfosztás, mert szerzettjoga nincsen senkinek. Kénytelen vagyok,figyelésmit írtu.. a „kipviselő urat,arra is, hogy a Friedrich- féle választási rendelet csak a múlt nemzetgyűlésre volt érvényes. Csak erre az egyetlen nemzetgyűlésre volt statuálva. Maga a nemzetgyűlés mondotta ki, hogy új választói törvényt kell statuálni. De hangoztatták a képviselő urak azt is, hogy az csak szűkebb lehet, mint volt a Friedrich-féle választói rendelet. Maga az ellenzék sem zárkózott el attól, hogy a választói jog szűkíttessék, csak az volt a baj, hogy ahányan voltak az urak, annyiféleképpen akarták a választójogot megvalósítani. Rendeleti után csak azt léptette a kormány életbe, amire az ellenzékkel megvolt a megállapodása. , A választások. A választási küzdelem során bennünket a királygyilkosoknak állítottak oda. A vallási fanatizmus kérdését vetették be a kortesbeszédekbe. Azt mondották, hogy legfelsőbb helyen a katolikusokat a protestánsok el akarják nyomni, hogy a katolikusok nyakára protestáns királyt akarnak ültetni. Lehetetlen lesz — hangoztatták — a katolikus vallás érvényesülése a jövőben. Volt ezenkívül osztályelleni izgatás, tulajdon elleni izgatás is bőségesen. Megalakították például egyes kerületekben a szegények és a szegénység pártját, amelyek olyan, terrort fejtettek ki éppen a kisgazdák ellen, ami valósággal hallatlan. Azzal fenyegették őket, hogy javaikat felgyújtják. Egészen eltekintve attól, hogy, ha az egész országban titkos lett volna a választás, akkor is eltérés lett volna a városi és falusi kerületek eredmé- nyei között, még más idény is bizonyítja, hogy az eredmény titkos szavazás esetén sem lett volna ránk, nézve hátrányosabb. A városokban más a polgárok világnézete, mások a politikai irányok. Engedjék meg, hogy nyers számokkal stigmatizáljam az eredményeket. A titkos kerületek eredményeiből ugyanis leszámítom a szociáldemokratákra esett mandátumokat. A városokban ugyanis a szociáldemokratáknak szervezett ipari munkástömegek államaik rendelkezésükre. Ezeket a szervezett ipari munkásokat faluhelyen nem találjuk. Ha már most összehasonlítást akarok tenni a titkos és nyílt kerületek eredményei között, úgy a tény az, hogy a tizenhárom törvényhatósági joggal felruházott titkos választókerületek közül tíz olyan képviselőt választottak volna, aki a kormányt támogatja, hármat pedig olyat, aki az ellenzékihez tartozik.A falusi, tehát a nyílt kerületekben tíz kormánypárti képviselőre négy ellenzéki esik, tehát okoskodásuk itt is éppen fordítva áll. Ami Budapestet illeti, ez nem lehet fokmérő, ígért itt— talán taktikai hibából — az egységes párt nem is állított elettét. Egy taktikai hibából ne csináljanak odaát ellentéteket A mi meggyőződésünk szerint ennek a parlamentnek, ennek a többségnek megvan az, az erkölcsi presztízse, amelyre támaszkodva érvényes törvényeket hozhat, amelyeket a nemzet kötelezőnek ismer el magára nézve. Ebben a tekintetben azonban teljes tisztelettel bár, de megjegyzem, hogy a legkevésbé fogadunk el kitanítást Ralsay Károly képviselő úrtól, őrá nézve meg kel mondanom, hogy az az út, amelyen jár, nem az, amelyen eddig járt és amelyet eddig hirdetett. Rassay Károly tisztelt képviselő úr liberalizmusa mögött nem is liberalizmus, hanem egész közönséges modern radikalizmus rejlik. . . Rejtett repnbHkanizmas . , . Teljes tisztelettel bár, de mégis bocsánatot kell kérnem Apponyi Albert gróftól, mert én azt hiszem, hogyő félreértette Rassayt, amikör Rassay állásspontja összehasonlítva a mi álláspontunkkal, szinte boldogan mondta, hogy ez milyen gyönyörű álláspont és szinte gusztust csinált nekünk is ahhoz, hogy ezt az álláspontot elfogadjuk. De én azt hiszem, hogy Apponyi egyébként is félreértette Alasay képviselő urat, mert ő nem a legitimizmus és a szabad királyválasztás kérdésében való döntést akarta a népre bízni, hanem az államforma tekintetében kívánta a népszavazást. Ez nem egyéb, mint rejtett republikanizmus, Jászy Oszkár Rassayékról. Nézzük meg egyébként Rassay Károly tisztelt képviselő úr pártjának összetételét. A pártnak alig van tagja, aki az októberi forradalomban valami jelentős szerepet ne játszott volna. S ha itt optikai csalódásban lennénk, akkor ugyanebben a csalódásban van Jászi Oszkár is, aki erről a kérdésről cikket írt a Bécsi Magyar Újságban. A cikkben többek között úgy ír, hogy véleménye szerint terroron és kurzuson túl a liberális ellenzék taktikája is hozzájárult a balsikerhez. ,A liberális ellenzék túlzott óvatosságot tanúsítva nem vallotta az októberi programmot oly mértékben és olyan határozottan, amely megfelelt volna az ország jelenlegi közhangulatának. (Gúnyos derültség a jobboldalon és a középen.) A másik hiba, amelyet a liberális ellenzék elkövetett, az volt, hogy túl közel.. relációkba került a keresztény ellenzéknek ellenzéki, de kapitalista , és latifundiumos csoportjával. E mellett _ a régi levitézlett álliberálisokkal —■ ez Vázsonyi — (Nagy derültség.) . . . való kooperáció szintén ..sí£U*lath.. liberális ellenzék helyzetét a radikális polgári elemek előtt. Vázsonyit tehát én, immár mint Jászi — miem tekintem liberálisnak. Vázsonyi Vilmos: Soha nem is tekintett! (Nagy derültség.) Bethlen István gróf: A választások után a Rassay-párt maga állapította meg, hogy az Andrássy— Friedrich-féle demagógia őket háthatása adta és a legtöbb helyen a keresztény ellenzék a kormánnyal szövetkezett ellenük. S Rassayék igy, 40—50 kerületet veszítettek. De ha az én okfejtéseim szerint a közvélemény felött nem álltak a liberálisok elég októberista alapon, hogyan magyarázható meg a Batthyány—Buza-csoport legteljesebb veresége. Először is Búza Barna nem az októberistákhoz, hanem, a Rassay-párthoz tartozik, de itt keményen exponálta magát az októberizmus mellett. Bukása csupán annak tulajdonítható, hogy a gazemberek — köztük t. i. én . (Nagy derültség az egész Házban.) kitoloncolták őt a kerületéből. Batthyány Tivadar állítólagos októberizmusa még sokkal óvatosabb, mint Rassayéké. Batthyányék állították fel a nemzeti és nemzetközi októberizmus közötti hajszálfinom disztinkciót, amely különben Károlyi Mihály gróf ellen irányult. Itt tehát egy szakértő állapítja meg . . . (Nagy derültség az egész Házban. Taps a jobboldalon.) ... egy szakértő rajzolja meg hovatartozandóságát és természetrajzát annak a pártnak, amely Rassay vezetése alatt áll. Én sajnálattal állapítom meg ugyanezeket. Rassay Károly nem szorul rá arra, hogy levitézlett és kompromittált irányok az ő vállán keresztül emelkedjenek újból, magasra. A radikalizmus forradalmi felelőssége. Azért hoztam föl, t. Nemzetgyűlést, ezt a kérdést, mert ha az országba a radikalizmust, mint dugáru kisgazda lobogó alatt újra be lehetne csempészni, ezért a magyar kormányt is felelőssé lehetne tenni. Akárhogyan gondolkodjunk is a liberalizmusról, kétségtelen, hogy elkövetett súlyos hibákat a nemzettel szemben, de mégis nagy és hatalmas tényező volt ötven éven keresztül ebben az országban. A radikalizmus ennek a liberalizmusnak satnya fattyúhajtása, ez csak rombolni tudott és a nemzet szellemét megmételyezni tudja. Azt tartom, hogy a Szociáldemokrata Pártot csak másodsorban terheli felelősség az összeomlásért. Náluk nagyobb bűn terheli a radikálisokat, mert szervezeteikkel, propagandájukkal, agitációjukkal a forradalom ágyát ők vetették meg. ők voltak azok, akik az első különítményt létesítették, mert a fjállibi kör is különítmény volt. Ők voltak azok, akik titkos szervezettel dolgoztak, mert egyik-másik szabadkőmives páholy az ő szervezetük volt. " Azt kérem Ralsay képviselőtársamtól, hogy revideálja álláspontját, mert a radikalizmus nem a magyar talajból nőtt ki. .. Felelet Andrássyéknak. Ezután a miniszterelnök arra a kritikára tér át, amelyet a keresztény ellenzék ,hangoztatott. Andrássy Gyula gróf ugynis azt mondotta, hogy a kormány forradalmi alapon áll és reakciós politikát folytat. Mi nem állunk forradalmi alapon, mi az 1920. I. törvénycikk alapján állunk, a melynek létesítés élyen. Andrássy Gyula gróf is résztvett. Az a"törvény a királykérdés elintézését későbbre kívánja halasztani a Békekötés utánra", amikor is a nemzet fentartja magának a jogot, hogy ebben a kérdésben intézkedjék. A képviselő úr és társai a törvény felrúgásával arra törekedtek, hogy fegyveres hatalommal a kezükben a törvényes kormányt kiemeljék és helyébe magukat tegyék. Nyugodtan bízom a magyar közvélemény és a történelem megítélésében, hogy ki áll e kérdésben forradalmi alapon. (Taps: Rakovszky István valamit a miniszterelnök felé kiált, de nem lehet hallani.) Ezeknek a bekövetkezett eseményeknek volt a következménye a detronizáció. Nem állunk forradalmi alapon, hanem azon az alapon, amelyet az események elkerülhetetlenné tettek, és amelyet részünkre a nemzet érdekei parancsoltak. Hajós Kálmán: Tizenöt éve látom már. A" császári demagógia. " Bethlen István gróf: Egy vonatkozásban igaza van: ha álparlamentarizmusnak tartja azt az időt, a melyben a kormány és a kormányzat mereven szembehelyezkedett nemzeti törekvésünkkel, királyvétóval állottunk szemben, azt az időt senki sem sírja vissza. Azonban ezek a törekvések nem titokban burjánzottak föl, negyvenéves parlamenti csapákat vívtak meg és a nemzet túlnyomóan ezen a követelésen állott. "A radikális választójog követelé-isét, amelynek Andrássy egyik szószólójává szagoz-idött, a császári demagógia vitte bele a közéletbe, amikor a nemzeti törekvésekkel már nem tudott szembeszállani. Ezt a radikalizmust felülről iniciálták Ferenc Ferdinánd trónörökös által és Ferenc József hanyatló korával, amikor közeledett az idő, hogy Ferenc Ferdinánd lép , a trónra, egyre sürüb,ben jelentkeztek olyan politikusok, akik felismerjék a radikalizmusukat. Én ezzel az irányzattal szemben mindig a fokozatos haladás és fejlődés politikáját képviseltem. A nép millió-Kossuth Lajost nem az általa létesített ilyen vagy olyan intézmé-nyeértel istenítik, hanem azért, mert_ felzabantotta.