Budapesti Hírlap, 1929. június(49. évfolyam, 121–145. szám)
1929-06-01 / 121. szám
„Radics legyilkolása megfelelt a szerb nép érzelmeinek“ BELGRÁD, márj. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Nikolics védő a délelőtti tárgyaláson még a következőket fejtette ki: — Punisa Radics ugyanolyan történelmi szükségesség, mint Milos Obilics, vagy Gravrilo Princip. Feláldozta magát az eszmékért. A védő maga is beismeri, hogy négy évvel ezelőtt ő is gondolt arra, hogy Radics Istvánt el kell távolítani. Ha Panisa Racsics esetleg már előbb is ugyanezt gondolta, úgy ez megfelelt a nép többsége érzelmeinek. Lyubics védő (Kninből) megmagyarázta a dinári faj sajátságait és a bosszú etikáját. Racsics számára etikai és lélektani szükségesség volt, amit tett, úgy járt el, mint az állam csendőre. A tárgyalás szünete után délután Lyubics dr. folytatta többórás védőbeszédét, amelyben kimutatta, filozófiai alapon, hogy Racsics végzetszerűen cselekedett. A budapesti távbeszélő előfizetőket katánságra bármikor felkelti a távbeszélő központ. 2 ki. Az abszolút többséget, amelyhez 308 mandátum szükséges, tehát a munkáspárt csak akkor szerezhetné meg, ha a hátra lévő mandátumok mind javára esnének. Ez azonban egészen valószínűtlen. Az angol közvéleményt most elsősorban az izgatja, milyen álláspontot foglal el Loyd George a jövő parlament életében. A kormányalakítás sorsa az ő kezébe van letéve, tőle függ, hogy akár a konzervatívok, akár a munkáspártiak átvehessék Anglia kormányzását. Lloyd George egyelőre hallgat, terveiről a legbeavatottabb angol politikai körök sem tudnak, legalább is nem árulnak el semmi bizonyosat lapjaikban, amelyek pedig hosszú kommentárokkal kísérik a választási harc minden egyes mozzanatát. Kik kaptak mandátumot? Újra megválasztották Johnson Hicks konzervatív belügyminisztert, Henderson Artur munkásvezért, Sir Samuel Hoare konzervatív légügyi minisztert, Worthington Evans konzervatív hadügyminisztert, Ben Tillett munkásvezért, valamint Sir Oswald Nosley eddigi munkáspárti képviselőt, Curzon lord vejét Új képviselőiként választották meg Sir Rennel Rudd volt római angol nagykövetet konzervatív programmal. Sir Herbert Samuel liberális vezér megválasztása nagy diacéd a liberális párt számára. Újra megválasztották azonkívül Tom Shaw, Lansbury és Ammon munkásvezéreket, valamint Wilkinson asszonyt, a munkáspárt jelöltjét. Újra megválasztották továbbá Ameryt, az eddigi dominiumügyi államtitkárt, Trevelyan munkásvezért és Locker- Sampson konzervatív külügyi alállamtitkárt. A munkáspárt egyedül a konzervatív Birminghamban négy mandátumhoz jutott. Lady Astor konzervatív képviselőnőt Plymouthban újra megválasztották. . A megválasztottak között van Baldwin Olivér, a miniszterelnök szocialista fia, aki most lett először képviselő. Saklatwalat, az előző parlament egyetlen kommunista tagját, a munkáspárt buktatta ki. Baldwin miniszterelnököt, Guiness fölmívelésügyi minisztert és Lloyd George liberális pártvezért újból megválasztották. Mandátumhoz jutott Miss Megan Lloyd George, Lloyd George leánya is, aki liberális programmal lépett föl. Budapesti Hírlap Szombat, 1929 Jariliis 1. (121. sz.) A király megiut komolyan megbetegedett Közjogi problémák a király betegsage miat Az angol király ismét súlyosan megbetegedett. Tegnap váratlanul hőemelkedés állott be, úgyhogy ágyban kellett maradnia. Háziorvosa repülőgépen jött s gyors visszatérése a lakosság körében nagy nyugtalanságot keltett. A király öt nappal ezelőtt hűlt meg, midőn a királyné társaságában nyitott terraszon uzsonnázott a fregmonti kastélyban. Bár az újabb meghűlés nem áll összefüggésben a király régi betegségével, az orvosok mégis azt hiszik, hogy nem egyszerű meghűlésről van szó. A hangulat a windsori kastélyban igen nyomott. Általában sajnálatosnak tartják, hogy a király éppen a választások alkalmával betegedett meg. Azt hiszik azonban, hogy a már régebben felállított államtanács, amely ma is fennáll, egyelőre megteheti a szükséges intézkedéseket, noha alkotmányjogi tekintélyek nem értenek egyet abban, vájjon az államtanács elfogadhatja-e a kormány esetleges lemondását. A parlament valószínűleg csak június 25-én ül össze és addig a király állapota is valószínűleg egészen megjavulhat. Alkotmányjogi szokás szerint a kormány mindenesetre lemond, ez a lemondás azonban konzervatív győzelem esetén csak formaság volna. Ebben az esetben Baldwin rekonstruálná kabinetjét. Ha a konzervatív párt maradna számszerűleg a legnagyobb, de abszolút többség nélkül, akkor Baldwin állítólag megmaradna helyén és az egyesült ellenzékre hagyná azt az ódiumot, hogy bukását valamely konkrét kérdéssel kapcsolatban előidézzék. • A londoni tőzsde lanyhasággal reagál Az értéktőzsdén az üzlet a munkáspárt hatalmas győzelmének hatása alatt állott. Az irányzat rendkívül lanyha volt s főképp az állampapírok estek vissza. A vasúti és ipari részvényekben nyitáskor nagy tartózkodó volt észlelhető, később azonban az irányzat itt is ellanyhult. Igen langy árveszteséget szenvedtek a rodéziai vörösréz-bányák papírjai is. Szabad gyilkolást jogot kér Racsics 71 gyilkos montenegrói származása enyhítő körülmény BELGRÁD, máj. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Punisa Racsics-per mai tárgyalásán a vád- és védőbeszédekre került a sor. Az államügyész kijelentette, hogy a vádat teljes terjedelmében fenntartja. A védők közül ma délelőtt hárman jutottak szóhoz. Minthogy a három vádlotnak 30 védője van, egyelőre még teljesen bizonytalan, mikor fejeződik be a per. Racsics fővádlott védői valamennyien Racsics montenegrói származásából indulnak ki. A montenegrói származás egészen különös nemzeti jelleget ad. A montenegróinak a becsülete minden és becsületét az életénél is többre értékeli. Racsics is csak azt tette, amit minden montenegrói tett volna helyében: az ősi hagyományoknak megfelelően fegyverrel védte meg becsületét. Tettének ez tehát a pszichológiai kulcsa. A védők azt is hangoztatták, hogy a vádlott családja mindenkor a szerb nemzeti ideál szolgálatában állott. Ennek az ideálnak szolgálatában a Racsics-család több, mint 20 tagja esett el a harc mezején. Az egyik védő azt indítványozta, vegyenek fel a büntetőtörvénykönyvbe új paragrafust, amelynek értelmében a jövőben megengedik, hogy az alaptalanul megrágalmazott megölhesse rágalmazóját. A Radics-párti képviselők hivatkoznak egy Kerec nevű kereskedőnek Radics Istvánhoz intézett levelére, amelyben ez még 1926. évben közli Radiccsal, hogy Punisa Racsics előtte kijelentette, hogy Jugoszlávia politikai életében addig nem áll helyre a nyugalom, amíg Radics feje le nem hull. Kerec levelében óva inti Radicsot szerb képviselőtársától. Punisa Racsics tagadja, hogy ezt a kijelentést megtette volna. Lesújtóan terhelő vallomások Krenner dr. volt képviselő vallomása szerint Racsics hidegvérűen célzott Radics Istvánra. Kossutics Ágost volt parasztdemokrata koalíciós képviselő elmondta, hogy a merényletet Racsics előre megfontolta, ami abból is kitűnik, hogy revolverének elsütése előtt ezt kiáltotta Radics Pálra: — Hah, téged kereslek! Popovics Torna vádlott falujában tanuk előtt kijelentette, hogy Belgrádba megy Radics István megölése végett. Kerecz tanú, aki Racsics Panisával úgy látszik összeköttetésben állott, azt vallotta, hogy Racsics már 1927-ben Radics István megölésének szükségességét hangoztatta. Brljevics dr., a paraszt-demokrata koalíció volt képviselője azt vallotta, hogy Jovanovics vádlott a tett előtt ezt kiabáltaRacsicsnak: — Vigyázz! — majd revolverrel kezében tisztította meg a teret Pemail és Racsics Punisa között, úgy, hogy ez nyugodtan célozhatott. A főváros közgyűlése az üzemek fenntartása mellett határozott Bánky Vilma százdolláros alapítványt tett Pénteken tartotta a főváros törvényhatósági bizottsága folytatólagos rendes közgyűlését. Sorra került Zala Zsigmond indítványa, amely azt célozza, hogy a főváros a kereskedelemnek és iparnak indokolatlan versenyt támasztó üzemeit sürgősen szüntesse meg. Ripka Ferenc főpolgármester nyitotta meg a közgyűlést, kegyeletes szavakkal emlékezett meg Matós Jenő elhunyt bizotttsági tagról és bejelentette, hogy Matós helyére Marcevitz Lajos póttagot hívta be az igazoló választmány. Zala Zsigmond okolta meg ezután indítványát. Borvendég Ferenc tanácsnok ismertette a tanácsi előterjesztést. Az üzemi bizottság egyes üzemek megszüntetését ki is mondotta, másodszor úgy döntött, hogy azok összeolvadnak más fővárosi üzemekkel. A belügyminiszter az üzemi bizottság határozatát csekély változtatással jóváhagyta, kívánta azonban, hogy a kenyérgyár szüntesse meg a tésztagyártást, az éllemiszerüzem taxatíve sorolja fel, mely cikkeket árusít, állapítsa meg a fióküzleteinek számát is. Jelentette egyébként a tanácsnok, hogy a megszüntetésre ítélt üzemek megszüntetése dolgában a szükséges intézkedések megtörténtek, a belügyminiszteri leirat kifogásait a bizottság tárgyalta és elhatározta, hogy felterjesztésben kérni fogja tekintsen el a belügyminiszter a leiratban foglalt kifogásoktól, engedje meg tehát továbbra is a tésztagyártást és a tüzelőszervraktárnak önálló üzemként való fenntartását. Borvendég Ferenc tanácsnok sorra veszi ezután Zala Zsigmond fejtegetéseit, közli, hogy a Gázgyárnak fölös kokszkészletei nincsenek, az élelmiszerüzem saját gyártmányait árusítja, a gyöngyösi lignitbányát a főváros eladja, amint megfelelő ajánlat érkezik; a kenyérgyár tésztaüzemének jövedelmét arra használja föl, hogy azzal olcsóbb kenyeret hoz forgalomba a kenyérgyár a nagy tömegeknek; a többi, megszüntetésre ítélt üzem likvidálása pedig részben megtörtént, részben folyik. A vita első szónoka Vértes Emil volt, majd Hoffmann Mihály ecsetelte különösen a kisipar helyzetét. Joanovits Pál volt a következő szónok, aki a Keresztény Községi Polgári Párt álláspontját terjesztette elő. Hangoztatta, hogy a közgyűlés már 1927-ben s azóta is többször, legutóbb néhány hónappal ezelőtt foglalkozott az üzemi kérdéssel. Ezekben a közgyűlési határozatokban a törvényhatóság körülírta, hogy mely üzemeiket kívánja fenntartani, melyeket akarja átszervezni vagy korlátozni, végül melyeket kívánja megszüntetni. E határozatokat nagy megfontolás előzte meg. E közgyűlési határozatot egyébként a belügyminiszter is jóváhagyta. Nyilvánvaló, hogy az üzemek ellen megindult támadás nem anynyira a többi kisebb, kevésbbé jelentős üzemek ellen irányul, hanem elsősorban a községi élelmiszerüzem ellen. Ami az üzemek megszüntetésének szükségességét illeti, egyáltalában nem tudták Zala bizottsági tag argumentumai meggyőzni. Az élelmiszerüzem akkor létesült, amikor még híre sem volt annak, hogy háború lesz valaha. Nem lehet tehát azt mondani, hogy háborús üzem. Maga Vázsonyi Vilmos volt az, aki belátta, szükségesnek tartotta és kezdeményezte az üzemet. Ha mostan megszűnne az élelmiszerüzem, egészen biztosan a nagytőke, a bankokrácia ülne bele vezérigazgatóval. (Nagy zaj!) A nagytőke szeretné olcsó pénzért megszerezni a nagy tömegek érdekeit szolgáló intézményt. Pártja nevében a korábbi közgyűlési határozat végrehajtását kívánja és az üzem megszüntetését nem engedi meg, mert kell a nagy tömegeknek, s mert a Keresztény Községi Párt fontosabbnak tartja 980.000 ember érdekét, mint 30 nagyvágóét. Belatiny Arthur beszélt utána és a Kereskedelmi Kamara álláspontját ismertette. Belatiny szerint nem fogyasztó érdek, hogy az üzemek fennmaradjanak. Lehet ez magánosok érdeke és nem mindig jogos érdek. Semmiképpen sem közérdek. Steinherz Simoni szerint a közüzemi kérdést mesterségesen csinálják, hogy azzal bizonyos keserűségeket levezessenek. Folytatni kell a közüzemi politikát. Több felszólaló nem jelentkezett, erre az elnöklő Buzáth alpolgármester berekesztette a vitát és a bizottsági tagok egy részének kívánságára elrendelte a név szerinti szavazást. A tanács előterjesztése mellett 69-en, a tanács javaslata ellen, illetve Vértes Erő és Zala Zsigmond indítványa mellett pedig 34-en szavaztak. Ezzel az üzemek generális megszüntetését célzó indítványok elestek és a közgyűlés többsége a tanácsi előterjesztés mellett szögezte le magát, amelynek lényege az. A közgyűlés az 1149/1927. számú közgyűlési határozatnak, valamint az erre vonatkozó 78.704/1928. sz. belügyminiszteri leirat egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Borvendég Ferenc tanácsnok terjesztett elő, tudonmásul veszi. Farkas József terjesztette elő a tisztviselői lakásépítés megvalósítására vonatkozó prepozícióját, amelyet úgy vél megvalósíthatónak, hogy e célra tőkésítsék a lakáspénzek kifizetésére felhasznált évi tízmillió pengőt. E tízmillió pengő tőkésítésével tíz éven át százmillió pengő áll a rendelkezésére. Építeni kellene 10.208 lakást, összesen 20.400 szobát. Szobánkint 8000 pengő építési költséget számítva 152 millióba kerülne az építkezés kereken, vagyis évi 522.000 pengővel kellene a városnak hozzájárulni a tőkésített összegen kívül az építési költségekhez. Számításba véve azonban azt, hogy megtakarítaná a főváros az évi 10 millió lakáspénzt, amely időközben esetleg emelkedik is, valamint számolva a telek és az ingatlan értékemelkedésével, igen megérné a fővárosnak az akció azt az 52 milliót, amit e célra áldozni kellene. Az indítványt kiadták a tanácsnak, a többi indítványt törölték, majd a napirend hátralévő részét tárgyalták le, csupa kisebb jelentőségű ügyet. A közgyűlés tudomásul vette Bánky Vilma száz dolláros alapítványát, az egressy úti polgári leányiskola tanulóinak jutalmazására, nemkülönben a kistemplom utcai tüdőbeteggondozó épületének az államtól való átvételét, az óbudai temető kapuépületének átépítését, a temető bekerítését, a Közmunkák Tanácsával kötött terjedékegyezmény meghosszabbítását, stb. A zuglói plébánia betöltését levették a napirendről. Különböző személyi ügyek között egy nyugalmazott elemi isk. igazgató kegydíj kérelmét Szepessy indítványára a közgyűlés megtagadta. I Bartóky-emlékünnep SZARVAS, máj. 30. A Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, a főgimnázium felügyelőbizottsága és igazgatósága vasárnap leplezte le néhai Bartóky József v. b. t. t., volt földmívelésügyi államtitkárnak, az Öregdiákok Szövetsége nemrégiben elhunyt illusztris első elnökének a gimnázium homlokzatán elhelyezett emléktábláját. Az evangélikus templomban Szelényi János lelkész ünnepi istentiszteletet tartott, amely után a közönség átvonult a régi főgimnázium épületéhez. A Nemzeti Hiszekegy eléneklése után Szontagh Tamás dr. udvari tanácsos, az Öregdiákok Szövetségének társelnöke megnyitotta az ünnepet és felkérte Raffay Sándor dr. püspököt, a szövetség elnökét az emléktábla felavatására. Raffay püspök gondolatokban gazdag beszédben méltatta néhai Bartóky József érdemeit és rámutatott nagyértékű irodalmi alkotásaira, amelyekkel nemcsak mint államférfi, de mint kiváló író is nagy hasznára volt hazájának. Beszéde alatt hullott le a lepel az emléktábláról, amely Reviczky Hugó szobrászművész, volt szarvasi diák alkotása. Az emléktáblát a főgimnázium felügyelőbizottsága nevében Mázor Elemér dr. vette át. Papp Viktor dr. miniszteri osztálytanácsos, a földmívelésügyi minisztérium képviseletében kegyeletes szavak kíséretében remek babérkoszorút helyezett el, majd utána a Petőfi- Társaság, a Kisfaludy-Társaság, a Protestáns Irodalmi Társaság, Békés vármegye, Bartóky szülővárosa, Békéscsaba, Orosháza nagyközség, a szarvasi főgimnázium és még igen sok egyesület és intézmény képviseletében koszorúzták meg az emléket. Haviár Gyula dr. királyi közjegyző, a szövetség alelnökének záróbeszéde után az ünneplő közönség zenészó mellett a városon keresztül az Erzsébetligetbe vonult. A főgimnázium jelenlegi ifjúságának élén felvonuló öregdiákokat s az ünneplő közönséget az Erzsébet-ligetben Raskó Kálmán főgimnáziumi igazgató üdvözölte. Ezután az Öregdiákok Szövetsége megtartotta rendes évi közgyűlését, amelyen újból megválasztották a régi tisztikart. A gyűlést díszebéd követte, majd délután a főgimnázium ifjúságának atlétikai versenye, este pedig táncmulatság, amely a reggeli órákig tartott. Az ország minden részéből összesereglett szarvasi öregdiákok között ott voltak Kovacsics Dezső dr. főispán, Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, polgármester, Berthóty Károly dr. és Tóth Pál dr. országgyűlési képviselő, Mihályi Zoltán dr. kormányfőtanácsos, Zöldy János dr. egészségügyi főtanácsos, vármegyei főorvos, Kovács Sándor dr. egyetemi tanár, Petri Mór, Lakatos Sándor dr. szerkesztő, Kamarás László dr. orvos, Plenczner Sándor dr. orvos, Mérey Oszkár dr. szerkesztő, Szarka Lajos dr. orvos, Gyökös Endre dr., Demeter Pál, Praznovszky Jenő, Holub György, Thury György dr., Blay Gusztáv, Szabó Sándor, Bordács Miklós tiszti főügyész, Ribárszky Pál főmérnök, Gyáni Gyula részvénytársasági igazgató és még számosan.