Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 51. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 1., szerda Rahman ma Moszkvába érkezik A szovjet főváros várja magas rangú vendégét Dacca. Mudzsibur Rahman sejk,, a Bangladesh Népi Köztársaság miniszterelnöke kedden egy delegáció élén négynapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A delegáció tagjai még Abdusz Szamod Azad külügyminiszter, Nurul Iszlám az Állami Tervbizottság alelnöke, továbbá a pénzügy- és kereskedelmi minisztérium államtitkárai, szakértők és újságírók. A különrepülőgép útban Moszkva felé, üzemanyagot vesz fel Bombayban és Tbilisziben, majd szerdán reggel érkezik a szovjet fővárosba. A miniszterelnök programjában a moszkvai tárgyalásokon kívül szerepel még egy leningrádi látogatás is, visszaútban pedig egy napot tölt Taskentben. AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JELENTI: Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy még a szovjet fővárosi eseményekben gazdag diplomáciai életében is kiemelkedő dátum lesz Mudzsibur Rahmannak, a Bangladesh Népi Köztársaság miniszterelnökének érkezése. A szovjet rádió és televízió, valamint a TASZSZ-iroda munkatársai az utóbbi napokban több interjút készítettek Daccában Mudzsibur Rahman sejkkel, s ezekből egyértelműen megállapítható, hogy Ázsia legfiatalabb önálló országának vezetője politikailag és érzelmileg ugyancsak nagy reményeket fűz első hivatalos moszkvai látogatásához. A Szovjetuniónak a Bangladesh Népi Köztársasághoz fűződő viszonya nem igényel kommentárt: az egész világ tanúja lehetett, hogy Moszkva és a testvéri szocialista országok kezdettől fogva teljes mellel kiálltak a volt Kelet-Pakisztán népének függetlenségi törekvései mellett. Maga Mudzsibur Rahman „barátsági misszióként" jellemezte a napokban szovjetunióbeli hivatalos látogatását. Mudzsibur Rahman csak az indiai Calcuttában járt, amióta átvette a Bangladesh kormányának vezetését. Második külföldi útja most a Szovjetunióba vezet. Ez a tény is aláhúzza, milyen nagyra értékeli a fiatal bengáli állam kormánya azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió az indiai—pakisztáni háborúban, majd az újjáépítés munkájában nyújtott. * Dzsid da Az iszlám közösség megbízásából „sürgős küldetést" bonyolított le Bangladeshben egy malaysiai delegáció. Az egyiptomi MENA hírügynökség szerint ez az első eset, hogy az — általában Pakisztánnal szolidáris — iszlám országok küldöttséget menesztettek a fiatal — elvileg testvérországnak számító — bengáli államba. Munkaszociológiai vizsgálatokA vezetőknek gyakran és gyorsan kell dönteni fontos kérdésekben. Állásfoglalásuk legtöbb esetben kihat az egész üzem, intézmény tevékenységére, befolyásolva a munkahelyi közérzetet is. A helytelen intézkedést jogosan kifogásolják a munkások, gyengül a kollektív szellem, nő az elégedetlenség. A megalapozott döntésekhez igen sok adatra, információra van szükség, amelynek jelenleg csupán kis hányadával rendelkeznek a vezetők. A hiányzó ismeretek megszerzéséhez, az adott helyzet helyesebb megítéléséhez kíván segítséget nyújtani a TIT Baranya megyei szervezetének szociológiai csoportja. Céljuk: a marxista szociológiai ismeretek terjesztése, az igények és lehetőségek szerint konkrét vizsgálatok, kutatások elvégzése. A fentieket az üzemek felkérésére és megbízásából végzik. Ily módon, a gazdasági problémákon túl, a társadalmi, politikai, emberi összefüggések is mélyebben tárulnak fel előttünk. A szociológiai csoport gondolatébresztő tematikát dolgozott ki és juttatott el a baranyai üzemekbe és intézményekhez. Törekvésüket ösztönzik a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párthatározat, az MSZMP tudománypolitikai irányelvei, és a X. kongresszus határozatai. Hogyan élünk, élhetnénk-e jobban, mennyi a kereset? Különösen sok szó esik erről mostanában. Az anyagi jellegű dolgok mellett nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a tudati, társadalmi oldal. Milyen hatással vannak a döntések az egyénre, miként illeszkedik a vállalati kollektívába, azonosul-e az üzem gazdasági-társadalmi célkitűzéseivel? Ilyen és hasonló kérdésekre is mihamarabb választ kell kapnunk. Hányszor előfordul: jól fizetett emberek elhagyják régi munkahelyüket, kevésbé jövedelmező, alacsonyabb beosztást vállalva. Az ok nem anyagi jellegű, sokkal inkább a vállalati „klímában” keresendő. A szociológiának jut az a feladat, hogy a különböző érdekek feltárásával valós képet adjon, emberközelbe hozza a jelenségeket, gyorsítva a humanizációs folyamatot. A szociológia tehát nemcsak a gazdasági vezetőknek, a párt- és szakszervezeti munka irányítóinak is hasznos információkat nyújthat. A nagy vállalatok zöme - igen helyesen - már alkalmaz szociológust. Baranyában sok a kis- és középüzem, ahol saját szakember nincs ugyan, de a TIT szociológiai csoportjára számíthat. A tematikában rögzített fő vizsgálati körök közül külön figyelmet érdemel: mit vár el a dolgozó a munkahelyétől. A végzett munka szerepe az egyén életében, gondolkodásában, a „mi” és a „miénk" tudat kialakulása, az üzemi demokrácia kérdéseinek vizsgálata, a munkaerkölcs szociológiai jellemzése kapcsán a vezetést segítő ismeretek, módszerek birtokába juthatnak vezetőink. A lehetőség adott, közös érdek, hogy minél többen éljenek vele. Wesztl Márta Segélykérés Ostravából: Bevetették a pécsi habgenerátort Február 22-én, hétfőn indult útnak Pécsről a csehszlovákiai Ostravába a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának Bánhegyi Mihály vezette speciális védelmi csoportja, s 23-án, szerdán már túl is voltak első bevetésen. Az Ostravai Korvina bányakerület Május 1. üzemében a hónap közepén bányatűz keletkezett, illetve rendkívül súlyos tűzveszélyes helyzet alakult ki, melynek lokalizálásához nem voltak elégségesek a helyi eszközök. A csehszlovák bányászok hosszú idő óta szoros kapcsolatot tartanak fenn mecseki kollégáikkal, s így tudtak azokról a kísérletekről is, melyek a vállalat kutatási osztályán folytak a nagykiterjedésű bányatüzek habbal való lokalizálása érdekében. Mint ismeretes, ezek a kísérletek az elmúlt évben sikerrel zárultak. A Kutatási Osztály a György-aknai kísérleti táróban végrehajtott több tucat kísérleti bevetése után a múlt év végén Zobákbányán, illetve Vasason is eredményesen alkalmazta az új védekezési eljárást. A módszer lényege, hogy a nagyteljesítményű habgenerátorok rendkívül rövid idő alatt nagy állékonyságú vegyi alapanyagú habbal tölti ki a veszélyeztetett térségeket. Az új védekezési technológia kidolgozását Bánhegyi Mihály vegyészmérnök, kutatási csoportvezető irányította, s az ő vezetésével került most sor az első külföldi bevetésre is. A Mecseki Szénbányákhoz február 18-án, pénteken érkezett meg a csehszlovák bányászok segélykérő géptávirata, amelyben habképző generátorokat és szakembereket kértek. Garamvölgyi János igazgató Fulmer József vállalati főmérnököt bízta meg a segítségadás megszervezésével. Két habképzőgenerátort indítottunk útnak gépkocsin Budapestre, ahol már várta a szállítmányt az ostravai gépkocsi. A berendezések mellé 5000 kilogramm habképező anyagot adott a Tűzoltóberendezések Gyára. A külkereskedelmi és vámőri szervek, átérezve e szállítmány nagy jelentőségét, minden formalitás nélkül biztosították a határon való átlépést, s így a segítség már kedden Ostravába érkezett. Egy nappal a megérkezés után már itt is volt a köszönő géptávirat: „A hozzánk küldött elvtársak megérkeztek, s délután 15 órakor az első beavatkozást sikeresen végrehajtották.” Embereink azóta is kint vannak, s dolgoznak. Legjobb tudomásunk szerint egy napi 1700 vagonos termelést produkáló fejtés védelméről van szó. A prevenció tart, a hét közepe óta azonban sajnos nem kaptunk friss információkat. A csehszlovákiai tűz természetesen széles körben foglalkoztatja a mecseki szakembereket, s mindenki óriási érdeklődéssel várja a hazatérő csoportot. Jolsfai Alfonz, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség főmérnöke kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a habgenerátoros védekezési technológiát tapasztalataik szerint eredményesen lehet alkalmazni fejtéstüzeknél. Ostravában ilyenről van szó. A Mecsekben a múlt évi vasasi fejtéstűz volt a technológia vizsgája. A Vili. szinten egy felhagyás előtt álló fejtésben törtek fel a lángok, s csak a habdugó védelme alatt sikerült a végleges léggátakat felépíteni. Hogy mi történik Ostravában, pontosan senki sem tudja, s természetesen azt sem lehet előre megjósolni, sikert hoz-e a pécsiek beavatkozása, egy azonban máris biztos: maga az akció az internacionalizmus és a bányászszolidaritás szép példája. Békés Sándor « Ára: 80 frlér A tartalomból: Krómozott füllentés Megkésett riport Fejlesztik a Balaton déli partját »Pokoli sötétség“ A szerkesztőség postájából Tehermentesítik a Rákóczi és a Zsolnay utat Épül az ipari út Pécsett, szakasza a Basamalom úttól a Siklósi, illetve a Megyeri útig terjed. Az úgynevezett déli ipari út megépítésével közvetlen kapcsolat létesül a Panelgyár és a kertvárosi lakótelep között, így a lehető legrövidebb úton szállíthatók el a panelelemek az új lakótelep építéséhez. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy gyorsabbá tehetik az építőanyag szállítását, s nem kényszerülnek a tehergépkocsik arra, hogy a napjában többször zárva tartó sorompó előtt kényszerpihenőt tartsanak. Jelenleg a város belső részén — főleg a Rákóczi út és a Zsolnay úti szakaszon — zsúfolt a forgalom, naponta több ezer gépkocsi és más szállítóeszköz halad át ezen az útvonalon. Gondoskodni kell ezeknek az útszakaszoknak mielőbbi tehermentesítéséről és ezt az ipari út megépítésével lehet elérni, azzal, hogy a teherszállító járműveket átterelik az ipari útra. Az építési munkákat az Aszfaltúépítő Vállalat végzi. Eddig, mintegy tízezer köbméter földet mozgattak meg a töltés építésénél. Több műtárgyat — átereszt — elkészítettek. A hidakat szintén építik, a felmenő falakat rakják. Pillér Antal, az Aszfaltútépítő Vállalat pécsi építésvezetőségének vezetője arról tájékoztatott, hogy a 17 milliós költséggel épülő ipari út aszfaltburkolata hat méter széles lesz, hossza pedig 2,5 kilométer, jelenleg a hidak építésénél 17 munkás dolgozik, a kicsi átereszeknél tíz fő végez munkát. Mától a töltésépítést 20 munkás végzi. Cölöpöket vernek az egyik hídalaphoz a Húsipari Vállalat szomszédságában Új „télikert“ épül Harkányban Parkosítanak, játszóteret alakítanak Az ország egyik legnagyobb fürdőhelye Frankány évről-évre közkedveltebbé válik. Ezt nemcsak a tavalyi 1 millió 300 ezer vendég bizonyítja, hanem az is, hogy 1972 első heteinek forgalma túlszárnyalta még az elmúlt év hasonló időszakának - a többi évihez képest - rekordforgalmát is: február 10-ig 35 ezer vendég kereste fel a téli strandot az elmúlt év hasonló időszakának 31 ezer látogatójával szemben. Az idei és a következő évek várhatóan nagy látogatottságára új létesítmény építésével készülnek. Már építik a mintegy 17 millió forintos költséggel készülő új ,,télikertet” a jelenlegi mellett. A jövő év végén átadásra kerülő emeletes épületben 1200 fürdővendég talál majd kényelmes öltöző-vetkőző lehetőséget. Az emeleten helyezik el a pihenőtermet, a földszinten az öltözőkabinokat. Az új létesítményben büfé is üzemel majd, ahol egytás melegételeket vásárolhatnak a strandolók, önkiszolgáló rendszerrel. Helyet kap az épületben a női és a férfi fodrászat is. De nemcsak a jövőre, hanem már az idei szezonra is gondolnak a fürdő vezetői: javában dolgoznak a strand területének további parkosításán, nyárra már gyermekjátszóteret is kialakítanak. A strand berendezésének felújításán, újjáfestésén is a kellemes környezet kialakításának jegyében munkálkodnak. i Korszerű kábelrendszer Szabadka és Szeged között Kedden átadták rendeltetésének Szeged és Szabadka között az új koaxiális kábelt. A két ország távközlési forgalmát a háború után kizárólag légvezetékes hálózat bonyolította le. A magyar és a jugoszláv postaigazgatóság 1957-ban állapodott meg az egymás közötti forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében korszerű hírközlési rendszer kiépítésében. Ez a munka fejeződd itt be a Szeged—Szabadka közötti vonal üzembehelyezésével. A korszerűsítés nyomán a két ország jobban bekapcsolódhat a nemzetközi hírközlő hálózatba. Jugoszlávia számára megnyílt az út az észak-kelet-európai országokhoz, míg hazánk Dél- Európához esik hiszen az új szakasszár-Vidspríi és Belgrád között már korszerű kásbérrendszer viszi a forgalma