Élet és Tudomány, 1988. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
2 TARTALOM XLIII. ÉVF. • 1988. I. 1. 1. szám 3 HALLÓ, VILÁG? Németh Ferenc 7 ÖRÖKLÖDIK-E A RÁK? Dr. Lelkes Ilona 8 ADÓSOK ÉS ADÓSSÁGOK BESZÉLGETÉS BOTOS KATALIN KÖZGAZDÁSSZAL Daniss Győző 10 PRÓBAÚTON AZ ÚJ VILLAMOS MOTORVONAT Bayer József 12 A HAJÓFÉREG „TUDOMÁNYA” Nguyen Hoang Nghia 14 ÚJ EMLŐSFAJOK Kultinidisz Kiriákosz, Kovács Zsolt 16 RESZÉLŐ KÉPEK - MŰVÉSZET ÉS FORRADALOM Néray Katalin 19 A JAPÁN ÚJÉV: OSÓGACU Kiglics István 21 A SELYEMNYÚL Gonda Irén 23 AZ EMBER BELSŐ TARTÁSÁRÓL Dr. Popper Péter 24 FIGYELMÉBE AJÁNLOK 25 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 27 A TUDOMÁNY VILÁGA 30 A CSÓDI-HEGY II. Szabó Ilona 31 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK: AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE (ENSZ) Pirityi Sándor A HÁTLAPON: A PUKKANÓ DUDAFÜRT Szollát György Címképünk: Az adógaras — Tiziano Vecellio (1477-1576) festménye az Adósok és adósságok című cikkünkhöz. A következő számunk tartalmából: Az 1987 évi közgazdasági Nobel-díj % Kutatóműhelyeinkből 0 A vezető is ember! # A zeolitok # ..Értelmes” liftek : A rozsomák 0 Mágneses folyadékok # Nagy Péter és a holland természetbúvárok Q Mikor jogos a védekezés? % A belográdcsiki sziklák # Lélektani lelemények # A diófacincér az Kedves ET! Nagy érdeklődéssel olvastam lapjuk 1987. évi 48., 49. és 50. számában a TELEKI SÁMUEL NYOMÁBAN című sorozatuk cikkeit, különösen a befejező részt, amely végre megmagyarázta, hogyan és mikor működött a rejtélyes kenyai vulkán. Illendőnek tartom megemlíteni, hogy 1987-ben járt egy úgynevezett emlékexpedíció is a nagy felfedező nyomában. Tagjai fiatalok voltak — hat magyar és egy holland egyetemista vágott neki a kalandos utazásnak —, ám az ő vállalkozásukat, sajnos kevés siker kísérte. Egyiptomban például nem kevesebb mint öt hetet kellett várniuk a továbbutazáshoz szükséges vízumokra, majd pedig a szudáni hatóságok zárkóztak el attól, hogy Ikarus buszukat országukba beengedjék. Végül is csak ketten — Bezdán Sándor geofizikus hallgató és Simon Wintermans, az expedíció holland tagja — jutott el Nairobiba, onnan pedig gyalogosan és autóstoppal a Kilimandzsáróra. Ezután a Kenya-hegy érintésével a Rudolf-tóhoz is fölmentek, majd pedig megjárták, s tanulmányozták a Teleki-vulkánt. Úgy hiszem, ezt a közfigyelem által kevéssé követett vállalkozást szintén tudomásul kell venniük mindazoknak, akik a száz évvel ezelőtti Teleki-expedícióra emlékeznek, s tisztelegnünk kell azok előtt a diákok előtt, akik vállalták az utazás és a kutatás sok-sok gondját-baját, fáradalmai Takács László * Lapjuk ez évi 47. számában Glóriát az égre? címmel a Sciences et Avenir nyomán egy érdekes ismertetés jelent meg az EIFFEL-TORONY A VILÁGŰRBEN elnevezésű tervről. Bár az ötlet kétségkívül szellemes, magam is erősen remélem, hogy az sohasem valósul meg, s az éjszakai égboltot még sokáig csillagok, nem pedig fénylő reklámok ékesítik. Ami miatt azonban elsősorban tollat fogtam, az a cikk egyik durván téves állítása. Eszerint „A 800 kilométeres magasságban Föld körüli pályára állított fénylő karika huszonhét nap alatt kerülné meg a Földet”. A valóságos keringési idő 800 kilométernyi magasságban — s ezt bárki kiszámíthatja — mintegy száz perc, vagyis az Élet és Tudományban közölt adatnál 389-szer kevesebb! Semmiféle test, amely elég nagy ahhoz, hogy a tömegvonzás törvényének engedelmeskedve mozogjon, nem kerülheti meg a Földet az első kozmikus sebességnél (körsebességnél) sokkal lassabban repülve. A huszonhét napos keringési idő nagyjában a Hold távolságához tartozik, s a 800 kilométernyi magas pályán egyszerűen lehetetlen. Az adat nyilvánvalóan nem így szerepel a díjnyertes pályázatban. (Biztosan arról van szó, hogy a gyűrűt egy adott helyről huszonhét naponta lehet látni, de ez más kérdés.) Hasonló nagyságrendi hibát földi távolságokról, időkről és sebességekről szólva azért nehéz elkövetni, mert az eredmény tapasztalatainknak és a józan észnek is ellentmond. Kitartó ismeretterjesztői, oktatói munkára van tehát szükség ahhoz, hogy az olvasók tisztában legyenek azzal, mi lehetséges és mi nem a világűrben; jobban megismerjék kozmikus környezetünket, és az égitestek mozgásának szigorú törvényeit. ^ ^^r^Pr- Almár lv.^a KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ASZINKRON MOTOR: olyan váltóáramú, indukciós motor, amelynek az üzemszerű fordulatszáma kisebb, mint a benne kialakuló mágneses mező fordulatszáma, vagyis mint a szinkron fordulatszám. Leggyakrabban a három fázisú fokat használják, amelyekben a három fázis póluspárjai egymáshoz képest eltolva helyezkednek el; ezek - a három fázis időbeli eltolódásának megfelelően - egymás után hozzák létre a legnagyobb mágneses teret, ezért a mágneses tér forog. (Próbaúton az új villamos motorvonat.) CIANOBAKTÉRIUMOK: ősi felépítésű, fotoszintézisre képes egysejtű vagy telepes szervezetek. Földünkön mindenütt megtalálhatók. Mintegy kétezer fajukat ismerjük. Elsöprő többségük édesvízi lény, de megélnek hőforrásokban, sőt az éppen csak kihalt láva felszínén is. (A hajóféreg „tudománya”) KONKVISZTÁDOR: XVIXVII. századi spanyol hódító, aki - társaival közösen - Közép- és Dél-Amerika indián kultúráját elpusztítva az indián lakosságot gyarmati sorba süllyesztette. (Új emlősfajok) KRIPTOZOOLÓGUS: a tudomány által eddig még nem ismert, fölfedezésre váró állatok kutatásával foglalkozó tudós. A /■'w/ kifejezésnek némiképp lekicsinylő értelmet ad az, hogy azok közül némelyek a lochnessi szörnyhöz hasonló fantáziaállatokat keresik. (Új emlősfajok) MANGABE: a cerkóffélék családjába és a kutyafejű majmok alcsaládjába tartozó, Afrikában, annak is inkább a nyugati felén élő majmok. Négy fajukat és számos alfajukat tartják számon. (Új emlősfajok) NIF-GÉN (az angol nitrogen fixation, azaz nitrogénkötés szókból), a magasabbrendű növények bizonyos csoportjaiban, például a pillangósvirágúakban élő nitrogénkötő baktériumoknak egyik génje. Terméke — a nitrogenáz enzim — a nitrogénnek a szerves kötésekbe való beépülését katalizálja. (A hajóféreg)