Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szombat, 1971. május 1. XXVII. évfolyam, 102. szám * Ára: 1 forint : ' / fsalíjLi ! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A munka kongresszusa előtt három és félmillió szervezett ' ' dolgozó képviseletében gyűlnek a napokban egybe Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok pntos tanácskozást látott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongreszszusa, majd a képviselő- és tanácstag-választások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aldr-csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés is mutatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ki akarja tágítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Már a kongreszszus előtt a dolgozóknak módjuk nyílt arra, hogy enneka fontos dokumentumnak az ismeretében lássák el újabb megbízatásokkal képviselőiket. Évekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesen megosztottabb, korlátozotabb a felelőssége is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk demokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok felülvizsgálását; intézkedéseket javasol a vállalati nyereséghajszolásából eredő áremelések ellen éppúgy, mint a szociális intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen; javasolja a gyermekintézmények hálózatának bővítését, új munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését, stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növekedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segítője szervezője legyen az építő munkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kulturális nevelésének. Kezdeményeznie, támogatnia kell minden olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve eredményesebbé teszi az építmunkát és megteremti az alapot a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításához. Nagyszerű eredményekről számolhat be a kongresszus; a szocialista brigádmozgalomban több mint egymillió kétszázezer dolgozó vesz részt. Ők a kezdeményezői a jobb munkának, ők az elsők, ha áldozatot kell vállalni, példamutatóan vesznek részt a közügyek intézésében. Munkájukkal, magatartásukkal erősítik társadalmunk szocialista jellegét, gyarapítják az új típusú emberi, közösségi kapcsolatokat kifejező vonásokat. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt, igényelték a kongresszust előkészítő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában. Feladat a szakszervezeteken belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig legalább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése, a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és félmillió szervezett,dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. Jyájus elsején, a munka ünnepén szeretettel üdvözöljük a munka kongresszusának valamennyi résztvevőjét, köztük — a külföldi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kívánunk felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez. (RS) Összehívták az országgyűlés alakuló ülését A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 18 paragrafusa (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését 1971. május 12-én (szerdán) délelőtt 11 órára összehívta. Az alkotmányos államrendünk gyakorlatának megfelelően Fock Jenő, a kormány elnöke — mivel a kormány megbízatását a korábbi országgyűléstől kapta — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány felmentését. Az Elnöki Tanács a kérést elfogadta, a felmentést megadta és egyben megbízta a kormányt, hogy az újjáválasztásáig — a jelenlegi összetételben — intézze a kormányzati ügyeket. Az Elnöki Tanács módosította a népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény, valamint a bíróságok népi ülnökeinek választásáról szóló, 1960. évi 6. számú törvényerejű rendeletet. Felavatták Marx és Engels szobrát Budapest közterületi díszeinek sorában új, monumentális képzőművészeti alkotást avattak pénteken: Marx és Engels közös emlékművét a Jászai Mari téren. Az avató ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Benke Valéria, Nemes Dezső, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja; részt vett a politikai, a társadalmi és a kulturális élet sok ismert személyisége. Ünnepi beszédet Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott. (Az emlékművet lapunk ünnepi mellékletében mutatjuk be Olvasóinknak.) átadták a város vándorzászlót a megyei építőknek Pénteken, a munkásosztály nemzetközi seregszemléjének előestéjén került sor a Minisztertanács és a SZOT Elnökség vörös vándorzászlajának átadására a Fejér megyei Építőipari Vállalatnál. Az ünnepségen, amelyen jelen volt Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke, Szalontai Lajos, az ÉFEDOSZ titkára, Benkő György, az SZMT elnöke, Khaut András, a KISZ megyebizottságának első titkára, dr. Tilinger István, a székesfehérvári városi tanács elnöke, dr. Keresztúri Sándor, az ÉVM főosztályvezetője, valamint a vállalat gazdasági,párt-, ifjúsági és szakszervezeti vezetői, Padányi Mihály, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettese nyújtotta át a kitüntetést Kiss József igazgatónak. Dunaújvárosban helyére emelték — 54 méter magasra — a víztorony 905 tonna súlyú kelyhét a Vízügyi Építő Vállalat emelő csoportjának dolgozói, Nagy László főművezető irányítása mellett Kiváló áruház Elmúlt évi munkája eredményeként Kiváló Áruház címet nyerte el a Székesfehérvári Centrum Áruház és veszprémi fiókja. Az erről tanúskodó oklevelet a napokban a Centrum Áruházak kereskedelmi igazgatója nyújtotta át zázi ünnepségen a két áruház kollektívájának. Aki járt Veszprémben, és ismeri, látta a szép, új áruházat, az fogalmat alkothat arról is, hogy mennyivel nehezebb lehet a munka a Székesfehérvári áruházban, amely semmiféleképpen nem felel már meg a célnak, szűk, a vásárlók a szó szoros értelmében majd kidöntik a falait, egy-egy forgalmasabb napon egymást tapossák az emberek. Nem könnyű itt vásárollni sem, mert hiába van a sok szép áru, ha a vásárló nem láthatja, nem férhet hozzá, ez a jelenlegi körülmények között szinte lehetetlen. De nem könnyű eladni sem, az eladók szinte emberfeletti munkát végeznek a huzatos, szűk, zajos és talpalatnyi munkaterületeken. Az áruház eladótere mindössze 516 négyzetméter — nyolcvan eladó szolgálja itt ki a vásárlókat, s hasonlításul írjuk ide a veszprémi Centrum Áruház adatait, amely 4040 négyzetméter alapterülettel, 1850 négyzetméter eladótérrel rendelkezik. Ráadásul a székesfehérvári áruházhoz szűk, kiesi raktárak, egymásra zsúfolt irodák járulnak, nem is beszélve a dolgozók számára nélkülözhetetlen mosdók, öltözőik hiányáról. Az elmúlt évben egymillió vásárlót szolgáltak ki, de legalább háromszor-négyszer ennyire tehető a nézelődők, az érdeklődők száma, akikkel az eladóknak természetesen foglalkozni kell. A tavalyi forgalom 108 és fél millió forintot tett ki, 7,3 százalékkal több volt az előző évinél. Az egy eladóra eső havi 138 200 forintos forgalom a vidéki Centrum Áruházak között a legmagasabb. — Ez elsősorban abból a tényből is adódik — mondja Harza Ferenc, az áruház igazgatója —, hogy bár szükséges volna, de képtelenek vagyunk elhelyezni több dolgozót a pultok mögött. Mindannyian nagyon várjuk már, a vásárlókkal együtt, hogy felépüljön az új, korszerű áruház, ahol nemcsak vásárolni lesz kényelmesebb, de eladni, az árut bemutatni is. Addig is újabb piacok felkutatásával, előnyös beszerzésekkel az áruház vezetői azon igyekeznek, hogy a jól ellátott, bő és választékos árukészlettel rendelkező áruházaik közé tartozzanak. Az áruk bő választékán, a megfelelő raktári készleten túl, alapvető szempontnak tekintik, hogy állandó jelleggel legyen a pulton mindenfajta olcsó áru is. Az osztályok vezetőit anyagilag is érdekeltté tették az olcsó áruk tartásában, beszerzésében. Az áruk beszerzésénél, vásárlásánál az áruház vezetősége közvetlenül is támaszkodik az eladók ismeretére: egy idő óta maguk szerzik be az árut, azt vásárolnak, amit el tudnak adni , amit a vevő, is keres. A fehérvári Centrum Áruház dolgozóinak többsége törzsgárda-tag, akik hosszú évek, évtizedek óta a vállalat dolgozói. Sokan közülük kiváló dolgozói, elismert munkásai a szakmának. Ez alkalommal is gyarapodott a kitüntetett dolgozók száma: Soós Imréné eladó a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója elismerést, öten pedig Kiváló Dolgozó oklevelet kaptak. (Kiss Attila rajza) Éljen május 2 ? rí *-rmv4.