Fejér Megyei Hírlap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Nagyiramú léptekkel ismét elment egy esztendő, a szilveszteri pezsgőbontás, az elhangzó sok jókívánság már az érkezőt köszönti. Az érkezőt, amelyről már sok mindent tudunk. Tudjuk róla például, hogy a további előrelépést ígérő V. ötéves tervünk első esztendeje és csakúgy, mint az előzőek vagy utána következők, az olthatatlan alkotásvággyal eddig létrehozott eredményekre épül. Ám elődeinél jobban számol a gazdasági, a politikai és az erkölcsi tartalékokkal, amelyek jó munkával értékes erőforrássá változtathatók. Azt is hallottuk már az 1976-os évről, s az új középtávú tervünkről, hogy az elsőnél magasabbra állítja a követelmény-mércét, mivel hogy „magasabb célokhoz magasabb követelmények teljesítésével juthatunk el”. Persze sok mindent nem tudunk még új ötéves tervünkről. Interjúnkban Takács Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára olyan időszerű témákról szól, amelyek közelebb visznek bennünket országépítő cselekvési programunkhoz. JÓ ALAP A FOLYTATÁSHOZ — Arra kérem Takács elvtársat, mielőtt újabb tennivalókról szólna, értékelje, ha csak vázlatosan is. IV ötéves tervünk megvalósítását. Szívesen teszem, annál is inkább, mivel most záruló programunk gazdaságpolitikánk helyességét, népünk, s ezen belül megyéink dolgozóinak eredményes munkáját igazolja. Annak ellenére, hogy gazdaságunkat érzékenyen érintették a tőkésvilág-gazdaságban az utóbbi két évben mutatkozó válságjelek, mi teljesítettük IV. ötéves tervünk fő céljait. Nálunk egyenletes volt a fejlődés, a számunkra hátrányos árarányváltozásokat nem követte depresszió, sőt az eddiginél is erőteljesebb, ütemesebb munkát igényelnek feladataink. Nálunk megvalósult a teljes foglalkoztatottság és ma ott tartunk, hogy nincs számottevő, termelésbe bevonható munkaerőtartalék. Mindebben nagy szerepe van a szocialista közösség országai összehangolt tevékenységének, a Szovjetunióval megvalósított együttműködésnek. Amikor megvonjuk a most befejezett tervciiklus mérlegét jogos büszkeséggel mondhatom, hogy megyénkben sincs szégyenkezni valónk. Pártuink politikájának helyi megvalósításával, az emberi cselekedetekkel olyan nagyszerű eredmények születtek, amelyek jó alapul szolgálnak a XI. kongresszuson elfogadott program, a fejlett szocialista társadalom munkálásának programjához. — Említene néhány eredményt, amely az utóbbi fél évtizedben öregbítette Fejér megye jó hírét. — Azt hiszem, annyira szemmel látható az előrelépés, hogy aki körülnéz, az feltétlenül észreveszi és mindenki érzékelheti is a fejlődést. Anélkül, hogy a termelés kis egységeit lebecsülnénk (egyébként erről soha sincs szó) csak néhány, valóban kimagasló eredményre hivatkozom. Székesfehérváron például meghonosodott a számítógép-gyártás. Akinek a számítógépekről fogalma van, az tudja értékelni ennek jelentőségét. Ezzel fontos belföldi szükségletetelégítünk ki, de mint kereskedelmi cikket is jegyzik a világpiacon. Így olyan termeléssel bővült a VIDEOTON Gyár, amellyel hosszú távon is sokszorozottan új értéket hoz létre. Ez hatással van a dolgozók életszínvonalának alakulására és ugyanakkor garantálja a vállalat további fejlődését. De említhetném a három évvel ezelőtt még veszteséges IKARUSgyár autóbusz-gyártásának felfutását. A terv kezdeti időszakában százas nagyságrendből idén már ötezer autóbuszt állítottunk elő. Hát nem nagyszerű dolog-e ez? Folytatom a Könnyűfémművet, amely fejlesztésének első ütemét befejezték. A néhány évvel ezelőtt még sok nehézséggel küzdő vállalat ma már a megye egyik keresett cikkeiket termelő és nyereséget hozó ipari bázisa." A Dunai Vasmű arról is nevezetes, hogy a folyamatos öntés bevezetésével kapacitását úgy tudta növelni, hogy ma a magyar acéltermelés legnagyobb bázisa: az utóbbi években egymillió tonna acélt termel. Jelentősen — évi egymillió tonnára — nőtt megyénkben a bauxitbányászat és új lendületet vett a szénbányászat is. De a korábban kisebbnek tartott olyan üzemekben, mint a MÁV Járműjavító Vállalata is, jelentős a fejlődés. Az országban egyedülállóan megvalósították a kohászati üstkocsik, valamint a betonszállító tartálykocsik készítését. A PZV dunaújvárosi gyára jelentős szerepet tölt be a magyar papíriparban, és sorolhatnám tovább. — Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is hasonló az előrelépés? — Ha nem is ennyire látványos, de elismerésre méltó a fejlődés. A lakossági ellátásban közvetlenül szerepet játszó tej-, sütő- és húsipar is fejlődött, de további forradalmi átalakuláson ment át a megye mezőgazdasága. Erre a tervidőszakra tevődik a sertésállomány nagymértékű, számbeli szaporodása. Ezzel hozzájárultunk az ország s megyénk lakosságának húsellátásához. Ugyanakkor a szarvasmarha-tenyésztés nem fejlődött a kívánt ütemben. A termelési rendszerek meghonosodásával a modern technika és kemizáció alkalmazásával az állandónak mondható fő növények — búza, kukorica — jól fizettek, öt év átlagában hektáronként 10 mázsával többet takarítottak ide, mint az előző tervidőszakban. És ha a termelés színvonala nem csökken, akkor ez a mennyiség még javítható. A KORÁBBINÁL SZÍNVONALASABBAN Az említett és a fel nem sorolt eredmények tükrözik megyénk dolgozóinak munkabírását, alkotó kedvét. És mindenki, aki tettekkel járult a IV. ötéves tervünk valóraváltásához, joggal lehet büszke. És ők tudják azt is legjobban, mennyi belső tartalékunk van még, amelyek hasznosítása már V. ötéves tervünk feladata. Az új esztendővel kezdődő középtávú tervünk vajon tennivalókban is mást, újat jelent? — A fejlett szocialista társadalom realitásokon alapuló megalapozott fejlődési biztosig ötéves programjának valóra váltása, számolva gondjainkkal, külső és belső tényezőkkel az eddiginél fegyelmezettebb, következetesebb, színvonalasabb munkát ír elő valamennyiünk számára A növekedés tervezett üteme, amely az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus, csak olthatatlan alkotásvággyal, teljes „erőbedobás, sál” érhető el. Ezt igényli a szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése. Programunk magába foglalja a megvalósíthatóság feltételeit, eszközeit is. Magasabb mércének kell megfelelni minden szinten, ezt az élet követeli tőlünk. Az anyagi termelés fő ágazatai én az ötéves terv végén a mainál kevesebb létszám foglalkoztatására nyílik lehetőség. Így kell növelni évi átlagban 5,5 százalékkal a nemzeti jövedelmet. Erre csak úgy leszünk képesek, ha megfelelő mértékben növeljük a munka termelékenységét. És ha ez nem is teljesen új dolog, de sok vonatkozásban feltétlenül új magatartást kíván. — A kormány V. ötéves tervének termelésfejlesztési célkitűzéseiben kiemelten szerepel néhány olyan feladat, amely a megye termelését jelentősen növeli. Ez bizonyára sokszorozza a felelősségérzetet. — Így van. Már megkezdődött a Könynyűfémmű második ütemének gyorsított befejezése. És ugyanez mondható el dunaújvárosi papírgyárunkról is. De az V. ötéves tervben kell elkészülnie a Dunai Vasmű 10 milliárd forint értékű, az acélgyártást továbbfejlesztő nagy beruházásával és ez időszakban valósul meg a könnyűfémmű termelésbővítése mintegy 4 milliárd forintos értékén. Ha ehhez hozzáadjuk a tanácsi fejlesztések összegét, akkor megyénk csaknem 30 milliárd forintos beruházással gazdagodik a most kezdődő tervciklusban. Nagy összegről van szó, s ennek a pénznek a célszerű, gazdaságos felhasználása felelősséggel jár. Számítunk ez esetén is a tervezők, alruházók és kivitelezők jól összehangolt munkájára. Hiszen ránk is vonatkozik, hogy különös gondossággal kell előkészítenieruházásainkat és lényegesen le kell rövidíteni a kivitelezés időtartamát. Emellett kell megoldanunk a ma működő termelőrendezésekkel és adott lehetőségeinkkel a termelés továbbfejlesztését. Ez minden területen jobb produktumokat igényel. Gyártmányszerkezetünk ugyan korszerű, de van tennivalónk a termelési kultúráink javításáén, a termékek minőségéén, a gazdaságtalan termelés korlátozásában és megszüntetésében, a versenyképes, jól értékesíthető, korszerű termékek előállításáén . E nagy feladatok bizonyára megfontoltabb, határozottabb helyi intézkedéseket is sürgetnek és megkövetelik az egységes szemléletet és összehangolt cselekvést is. EGYSÉGES SZEMLÉLET — A párt XI. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg a célok és eszközök összhangját. Nos, ha ez adott is, de önmagáén nem elegendő. A ma és a holnapok feladata a korábbinál színvonalasabb vezető, irányító munkát, egységes szemléletet és harmonikus cselekvést igényel. Pártalapszervezeteink tagjai, mint minden más fontos tennivalóén, ebben is rengeteget segítenek. A helyi intézkedések meghatározásában, megvalósításában és ellenőrzésében olyan feladatunk van, amit más el nem végezhet. A kommunisták tehetnek legtöbbet azért, hogy a központilag meghatározott általános célok helyi töltést kapjanak, hogy azok alapján dolgozzák ki területük sajátos tennivalóit. — Mint a párt megyei bizottságának első titkára, miben várja a kommunisták aktív közreműködését V. ötéves tervünkkel kapcsolatban? — Mint már említettem, a jelen tennivalóinak lelkiismeretes, pontos kimunkálásáén és a cselekvésben. Azt várom, hogy eredményeink tudatában és gondjaink ismeretéén őszintén tárják fel előrehaladásunk további helyi lehetőségeit, tartalékait. A hibák és tartalékok között tegyenek különbséget. Bár lehetőség mindkettő, de nem azonos fajsúlyúak. Másképpen kell értékelni a fejlődésért, az újért eddig is eredményesen tevékenykedőket és más elbírálás illeti a hanyagokat, a hiét folyton csalt javítgatókat. Feladataink egységes értelmezése, tudati felfogása és cselekvéssé nemesítése olyan politikai feladat, amely minden párttagnak, szervezett dolgozónak, ifjú kommunistának ügye kell legyen. A párttagok szerepe, fegyelme magatartása ebben meghatározó fontosságú. Mindenki a maga területén érzékelheti, tudhatja, mi jelent tartalékot, mi tárható fel? EGÉSZSÉGES KÖZSZELLEM — Tapasztalatai szerint milyen helyi tartalékok vannak? — Anélkül, hogy jellegük szerint csoportosítanám, megemlítem a következőket, amelyek azonnal érzékeltetik, hogy nem nagy horderejű ügyekre kell gondolni. Ilyen például, a fegyelmezetlen, a „laza” vezetői magatartás. Szavakban nagy az egyetértés a különböző határozatokkal, rendelkezésekkel, de tettekkel ugyanezt nem igazolják. Több helyen, anélkül, hogy arra lehetőség, engedély lenne, ötnapos munkahetet tartanak... Állandó a panaszkodás a munkaerővándorlás miatt, miközben gazdálkodó egységeink nem tartják be a rendelkezéseket, az új munkahelyen ugyanazon beosztásban magasabb bért adnak. Sopánkodnak az adminisztartív létszám növekedése miatt, közben napi egykét órás munkára egésznapos dolgozókat foglalkoztatnak. Sokat bíráljuk a pazarlást, úrhatnámságot, mégis rengeteg alkalmat találnak egyesek a reprezentálásra, a „bő(Folytatás a 4. oldalon.) ( ' .JP r mm m ■ K $7MT kf -fP8NT! zamittnk minden alkotó gondolatra, tettre Beszélgetés Takács Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával c^i'diiiéiufekben (puzdjjuj^, Iwldöy ú j e iíde u dü t! ß?0 i • mwó&y K n FEJER MEGYEI rniBnoTp] I ■ 11 ■! Til mJ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Csütörtök, 1976. január 1. XXXII. évfolyam* 1. szám • Ára: 80 fillér