Fejér Megyei Hírlap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
ZSÍROS ÜGY AZ ÖTÖDIK KERÉK A DIVAT TÖRTÉNETE, KULTÚRÁJA JUBILEUM! JUTALOM A városi párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta • Tömegközlekedés Dunaújvárosban Hogyan elégítik ki a tömegközlekedési vállalatok Dunaújváros területén és vonzáskörzetében a személyszállítás igényeit? Ezt vizsgálta a dunaújvárosi Népi Ellenőrzési Bizottság a témában leginkább érdekelt Volán 14-es Vállalat helyi üzemegységében, a MÁV állomás- és vontatásfőnökségén, a MAHART városi ügynökségénél, valamint a Víz-, és Csatornaművek kezelésében lévő kompszállításnál. Ennek alapján tárgyalta a témát tegnap délután a városi párt-végrehajtóbizottság. Nyolc fontos munkahelyen — többek között a Dunai Vasműben, a papírgyárban, az óragyárban, a 26-os ÁÉV- nél — tudakolták: milyen a személyszállítás helyzete a részleges felsőfokú szervezésű, jelentős ipari településen? A mostani felmérés utóvizsgálatnak fogható fel, mivel 1974-ben hasonló jellegű, széles körű elemzés volt e témakörben. A vizsgálódó csoportok tapasztalatokat gyűjtöttek a helyközi járatokon, a közlekedési vállalatoknál és az üzemekben. Megállapításaik egyike: mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben a személyforgalom túlnyomó részét bonyolító Volán 14-es Vállalat helyi üzemegységének autóbusz-menetrendjei megfelelőek. Többnyire figyelembe veszik "ezek kialakításánál a vállalatok igényeit, észrevételeit. Bár a Dunai Vasműben kifogásolták, hogy az új menetrendek összeállításáról későn kapnak tájékoztatást, emiatt alig marad idő a konzultációra, az igények pontosabb megismerésére. Azt is tapasztalták az ellenőrzésbe bevontak, hogy a napközbeni közlekedésben a járművek kihasználása 50— 60 százalékra tehető. Egyes járatok kimaradásán kívül jelentősebb kifogások nem adódtak. A műszakkezdések előtti csúcsidőszakokban viszont zsúfoltak a járművek. Hat vállalat által megadott és ellenőrzött adatok szerint a dolgozóknak egynegyedeegyötöde helyközi járatokkal jut el munkahelyére, illetve onnan lakóhelyére. A Volán autóbuszai szállítják az utasok négyötödét. Panaszaik túlnyomó részben a csúcsforgalmi (6, 14, 22 óra) időszakokban tapasztalható túlzsúfoltságot sérelmezték. Gondok adódnak a menetrendek be nem tartásából, a járatkésésekből s ezekről a Volán vállalat üzemében nincs megbízható nyilvántartás. A MOM gyárában tavaly első negyedévben például száznegyven dolgozó 279 munkaórát veszített el autóbuszjárat-kimaradás vagy késés miatt. A járatkimaradás, a késés, illetve csúcsidőben a túlzsúfoltság idegesíti az utasokat, ez pedig kihat munkájukra. A Dunai Vasmű szakszervezeti bizottsága hangulatjelentéseiben — fél évre visszamenően — minden esetben szerepel a dolgozók közlekedéssel kapcsolatos panasza. Általános panasz például, hogy a helyközi járatok utasai csak átszálásokkal érhetik el munkahelyüket. A csatlakozó helyi járatok pedig többször késnek, kimaradnak vagy zsúfoltak. Nincs ilyen sérelmük a Dunaföldvár irányából érkezőknek vagy arra indulóknak, mert a járatok útvonalán vannak a munkahelyek. A helyi forgalomban, elsősorban a műszakos járatokkal kapcsolatban vannak panaszok. Sérelmezték, hogy nincs megjelölve az útvonal, a megállókból hiányoznak a menetrendek (ez nem csupán dunaújvárosi tapasztalat, szerk.). Az utastájékoztatás sem megfelelő. Távolsági forgalomban (Dunaújváros—Budapest) járatok sűrítését kezdeményezték. Számos panasz jutott el az illetékesekhez a lakosságtól. Ezekben az 1977 második felében megvalósított útlezárások, illetve kisegítő útvonalak kijelölése ellen emeltek szót. Sérelmezték az ablaküveg nélküli váróhelyek elhanyagoltságát, kopottságát. Hiányzik az autóbuszpályaudvar és így az információs rendszer, az ellenőrzés is. Száztíz autóbusz van Dunaújvárosban. Ennyi bonyolítja a tömegközlekedést. És ha nem kilencféle típusból tevődne össze a géppark, meg ha nem lennének ezek között nullára futottak, akkor ezzel el tudnák látni a feladatot. Ám a fejlesztés, az új beszerzés is csak hézagpótló. És az is nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg húsz autóbuszvezetővel kevesebb van, mint kellene. A MÁV-tól kérik: a munkaszállításokat szolgáló szerelvényeket is korszerűsítsék. Adódnak panaszok a közlekedési vállalatok — vasút— közút, hajójárat—közút — együttműködésének hiánya miatt is. Sokszor nehezítik a közlekedést az úthálózat hibái. Igen szűk a Szórád Márton út áteresztő képessége. Ez is zavarja a forgalmat. Jócskán vannak a tömegközlekedés szempontjából olyan kritikus pontok mint Vasmű—Dózsa György út kereszteződése. Nem megfelelő az autóbuszforduló állapota Kisapostagon, Előszálláson, Kisszentmiklóson, Nagyvenyimen. Dunaújváros rövidtávú tervében szerepel a Vasmű út és Építők útja, a Vasmű út és Dózsa György csomópont korszerűsítése, átépítése, jelzőlámpákkal való felszerelése. Ugyancsak szerepel a Római városrész — Pincesor korrekciója, a Tolsztoj utcai híd korszerűsítése, alkalmassá tétele az autóbuszforgalomra. És hasonló útkorszerűsítések vannak a közép- és hosszú távú tervekben. Mindezek is hozzájárulnak a tömegközlekedés javításához. Ám ugyanúgy javíthatná ezt a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése. Sürgős tennivaló a kerékpárutak karbantartása, újabb útvonalak kijelölése, mert a főútvonalakat ezzel is lehet tehermentesíteni. — n. c. — rrIrn luCPVCI! — «‚¡«»*.»,1 rtJtii mLUYLILTMz_J ® A J AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ArQ" 8° Pusztaszabolcs 1977-ben Kedvező változások Kibővített pártbizottsági ülést tartott az MSZMP pusztaszabolcsi nagyközségi bizottsága. A községi pártházban megtartott ülésen részt vett Listár Sándor, a dunaújvárosi járási pártbizottság első titkára is. Az ülés első napirendi pontja a nagyközségi pártbizottság 1977. évi cselekvési programja teljesítésének értékelése és az ez évi cselekvési program előterjesztése volt. Kutas Ferenc, a gazdaságpolitikai munkabizottság elnöke számolt be erről. A Mező Imre Termelőszövetkezet állatállománya az V. ötéves terv első két évére meghatározottak szerint gyarapodott. Az adonyi Március 21. Termelőszövetkezettel kialakított kooperáció eredményeként tenyészüsző-állományuk a tervezettnél mintegy kétszázzal magasabb. 1977- ben az első évihez viszonyítva, 30 százalékkal nőtt az értékesített tejmennyiség. A termelőszövetkezet vetésszerkezetét is a cselekvési programban meghatározottak szerint alakították ki. A napraforgó átlagtermés viszont több a tervezettnél. Zöldséget nagyobb területen termeltek, így csaknem teljes mértékben ki tudják elégíteni a község igényeit, mégpedig a korábbiaknál kedvezőbb áron. Tevékenységét a nagyközségi tanács is a program jegyében és szellemében végezte. Kialakította együttműködését valamennyi nem tanácsi szervvel, tömegszervezettel. A községben működő üzemek, szocialista brigádok — a Mező Imre Termelőszövetkezet, a tűzoltóegyesület, a sportkör, a keverőüzem — társadalmi munkával a sürgős és gyors javítási munkákat elvégezték és anyagiakkal is támogatták a gyermekintézményeket. A munkásőr szakasz a bölcsőde vízellátásának megoldásában nyújtott segítséget. Elkészült a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását szolgáló, úgynevezett I. számú kút, melyet a II. és III. számú kutak megépítése követ. A Velencei úti óvoda és fogorvosi rendelő is vizet kap majd az 1260 méterrel növekedett vízhálózatról. Kedvező a nagyközség településfejlesztési politikája. Jelenleg 32 lakás épül az ifjúsági lakásépítő szövetkezet szervezésében. A lakosság községszépítő munkájában is van javulás. A társadalmi munka értéke 1,2 millió forint volt, ami meghaladja a tervezettet. M. Á. NAPIRENDEN Az egy műszakos oktatás előkészítése Munkaértekezlet a megyei pártbizottságon Az V. ötéves terv kiemelkedő megyei szociálpolitikai és kultúrpolitikai feladata a megye két városában, Székesfehérváron és Dunaújvárosban az egyműszakos általános iskolai oktatás feltételeinek megteremtése. A két város vezető testületei 1975-ben egy kérdésre azt a választ adták, hogy az egyműszakos oktatás bevezetéséhez Székesfehérváron 80, Dunaújvárosban pedig 60 újabb általános iskolai tanterem megépítése szükséges. E két szám azóta bekerült megyénk középtávú fejlesztési tervébe. Az igényelt tantermek megépülnek és ezzel az egyműszakos oktatás a városi általános iskolákban — a megyei pártbizottság határozatának megfelelően — 1980-tól meg kell, hogy oldódjék. E fontos szociálpolitikai és pedagógiai kérdés napjainkban mind többször kerül szóba a megye politikai fórumain. A városi és járási pártbizottságok első titkárai tegnap Takács Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével munkaértekezletet tartottak. Az értekezlet témája az egyműszakos oktatás előkészítése az általános iskolákban című tájékoztató volt, amelyet Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese terjesztett elő. Mint a tájékoztatóban elhangzott, az általános iskolai oktató-nevelő munkához jó feltételeket teremtett az óvodai helyzet lényeges javulása a megyében, amely elsősorban nagy társadalmi összefogás, céltudatos politikai munka eredményeként jött létre. Ezáltal az iskolákba lépő első osztályosok nagyjából azonos feltételekkel kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat. A korábbi években felvázolt távlati tervek lényegesen alacsonyabb tanulólétszámmal számolnak az 1980- as évekre, mint a jelenlegi valóságos helyzet. Mind a természetesszaporodás, mind a vándorlási különbözet eredményeként Székesfehérvár és Dunaújváros népesség-növekedése messze meghaladja az országos átlagot már jelenleg is. 1980-bar a megye általános iskoláinak 41 százaléka, 1985-ben pedig már 43 százaléka lakik a két városban. Emixtfel indokolt, hogy az iskolaépítésben a fő hangsúly a két városia, illetve a megye középfokú és kiemelt alsófokú településeire koncentrálódjék. Ez a nagyarányú tanulókoncentráció teszi indokolttá, hogy a jelenleg folyó, soha nem látott nagyarányú tanteremépítés a ké£ városra összpontosuljon. Az V. ötéves tervben megépítendő 232, tanteremből ugyanis 140 Székesfehérváron és Dunaújvárosban kell, hogy megépüljön. Természetesen itt nemcsak tantermek, hanem komplex iskolák építéséről Folytatás az 5. oldalon MEDOSZ Idei feladatok Idén az elmúlt évihez képest 2—3 százalékkal növekszik a mezőgazdasági termelés, s ennél is nagyobb arányban, mintegy 5—7 százalékkal fokozzák teljesítményüket a mezőgazdasági nagyüzemek — mondotta Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettes a MEDOSZ Központi Vezetőségének keddi ülésén, amelyen a mezőgazdaság idei feladatairól tanácskoztak. Rámutatott: a termelés fejlesztéséhez, a beruházásokhoz a gazdaságok sajáterő alapjai biztosítottak, az állami támogatás és a hitel is a gazdálkodók rendelkezésére áll, de ezek mértéke nem növekszik olyan dinamikusan, mint az elmúlt években. Ez azonban nem jelenti, hogy az V. ötéves terv állami támogatási és hitelelőirányzatai időarányosan nem valósulnak meg. 1978-ban az eredetileg tervezettnél még így is tíz százalékkal nagyobb hitel és állami támogatás szolgálja a mezőgazdaság fejlesztését. A gazdaságokban dolgozók létszáma idén tovább csökken, a munkahelyi elvándorlás mérséklésére az üzemeknek megfelelő mértékben növelniük kell a jövedelemszínvonalat. A MÉM állásfoglalása szerint ott, ahol a nyereség azt lehetővé teszi, mindenképpen indokolt az adómentes határig, tehát hatszázalékos arányban növelni a jövedelemszínvonalat, de ahol a nyereség azt indokolja, ennél is n nagyobb bérfejlesztést hajthatnak végre bátran vállalva a bérfejlesztés adóterheit. Javítani kell a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeit, ebben a MEDOSZ aktivistáinak idén is nagy szerepük lesz, annál inkább, mert a mezőgazdaság egyes ágaiban tavaly nőtt a balesetek száma. Zárszámadás a SERKÖV-nél Nagyüzemi, nyereséges hústermelés Eddigi fennállása óta a legsikeresebb gazdasági évét zárta Sárbogárdon, a Sárvízi Termelőszövetkezetek Sertéstenyésztő Közös Vállalkozása. Ezt az örömteljes tényt jelenthette tegnap a zárszámadó igazgatótanácsi ülésen Mészáros Imre, a SERKÖV igazgatója, amikor Csilléry Miklós, az igazgatótanács elnöke felkérte, hogy ismertesse az 1977-es esztendő munkáját, eredményeit. — A közös vállalkozás kollektívája tavaly bizonyított — nem kevés nyereséggel zárják az évet —, de reméljük, ez a fejlődési folyamat nem áll meg. Megyénk pártbizottságának és tanácsának cselekvési programja szerint az állattenyésztésben 6,7 százalékkal kell növelni a termelést, s ez nem kis feladatot jelent az idén. Önök két év alatt nagyot léptek előre, 16 százalékkal növelték a termelési értéküket. Igen, a közös vállalkozás anyagi helyzete kiegyensúlyozódott, de ebben nem kis szerepük volt a taggazdaságoknak — a sárbogárdi Kossuth, a pusztaegresi Hunyadi, és a cecei Béke Tsz-nek —, akik az előző években meghatározott pénzösszeggel járultak hozzá a közös vállalkozás forgóalapjához. Az alapítás óta a legnagyobb termelési értéket, 39 millió forintot értek el Sárbogárdon, tervüket hét százalékkal teljesítették túl a SERKÖV dolgozói. A tavalyi év nyeresége 397 ezer forint. Ez a termelés volumenéhez képest ugyan nem nagy összeg, de ha figyelembe vesszük, hogy állategészségügyi okok miatt 1973-ban veszteséges volt a vállalkozás, akkor lemérhetjük négy év ugrásszerű fejlődését. Tavaly összesen 12 ezer 500 hízót értékesítettek 12 ezer 88 mázsa súlyban. Bár a malacelhullás csökkentésében bőven van még tennivaló, az egy kocára jutó összes húskibocsátás kedvezően alakult: 16,7 mázsa. Nagy fejlődést, elsősorban a hízók ellenállóképességének növekedését várják a SERKÖV, dolgozói attól, hogy beléptet a HUNGÁRIA Sertéshústermelési Rendszerbe. 1978. január elsejétől tagjai a toki Egyetértés Tsz Egyszerű Gazdasági Együttműködésének is, ezáltal bekapcsolódnak Bicske—Many térségének — az erőműprogramnak — húsellátásába is a sárbogárdiak. Mészáros Imre, a SERKÖV igazgatója az 1978-as év terveiről is beszélt az igazgató tanács tagjainak. Elmondta, hogy a HUNGAHIB rendszertől100 tenyészfüldőt, és hibrid kanokat vásárolnak, így idén az állomány hatvan százaléka már előnyös tulajdonságú hibrid lesz. Beszélt a 4 és fél millió forintos fejlesztési alap sorsáról is. Az igazgató tanács tagjai, az alapító tsz-ek képviselői egyetértettek a SERKÖV idei terveivel, reálisnak ítélték azt. Ezután megszavazták a résztvevők a közös vállalkozásnak a Termelőszövetkezetek Fejér megyei Területi Szövetségébe való belépését. Küldöttnek a tsz-szövetségbe Mészáros Imre igazgatót, és Lang Györgyöt választották. Az alapszabálynak megfelelően az új esztendőre új igazgatótanácsi elnököt választottak Tóth Gyula, a sárbogárdi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke személyében. G. G.