Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1893-01-03 / 1. szám
FŐVÁROSI KÖZLÖNY 8. S.H111. Ingatlanok értékesítéséből: a bevételek 166.350 frttal, a kiadások 166.350 » Kölcsönpénzekből: a bevételek 4.945.000 » a kiadások 4.945.000 » s így az összes bevételek 15,321.420 frttal az összes kiadások . . . 15,321.429 » vannak felvéve: általánosságban jóváhagyom, megengedem, hogy a kiadások részbeni fedezésére 25°/o községi pótadó, 3°/o házbérkrajczár és 0'4°/o szemétkihordási pótlék ezen évben is beszedessék. A költségelőirányzat kiadási része LXXIII. fejezetétől kezdve felvett rendkívüli kiadási tételeket, továbbá az értékesített ingatlanokból befolyó összegek terhére előirányzott kiadási tételeket, valamint a kölcsönpénzekből fedeztetni célzott összes kiadási tételeket csak keretnek lehetvén tekinteni, amelynek tartalma csak az annak idején hozandó és felterjesztendő concret határozatok alapján lesz kellőleg megítélhető: ezen most felsorolt összes kiadási tételek, amennyiben eddigelé valamely részben jóváhagyást kifejezetten már nem nyertek, jelen rendeletem által jóváhagyottaknak nem tekinthetők s az e részbeni kiadásokhoz való hozzájárulásom esetenkint lesz kérendő. Magától értetik, hogy az előirányzatban kilátásba vett kölcsönpénznek igénybevétele is csak esetenkint kieszközlendő jóváhagyásommal történhetik meg. A törvényhatósági bizottságnak a költségelőirányzat tárgyában múlt hó 25-én s folytatva 26-án tartott közgyűlésében 1176. kgy. az. a. hozott határozata azon részét, mely szerint a fővárosi összes alkalmazottak részére jövő 1893. évre engedélyezett drágasági pótlék az eddigi mérvben és kiosztási mód szerint megszavaztatott, tekintettel arra, hogy ezen drágasági pótlékot az illetők már másfél év óta élvezik s a viszonyok azóta nem változtak, ezennel jóváhagyom. Minthogy pedig ezen kiadásra csak a költségvetésen kívüli fedezet állapíttatott meg, ily fedezet pedig elfogadhatónak nem mutatkozik, felhívom a fő- és székváros közönségét, hogy ezen általa megszavazott kiadási tételre nézve a megfelelő positiv fedezetet utólag állapítsa meg s ezen határozatát jóváhagyás végett terjeszsze fel. Egyszersmind arra való tekintettel, hogy az ily állandóan ismétlődő kiadások a rendes kiadások jellegét öltik magukra, felhívom a fő- és székváros közönségét, hogy az ily személyi kiadásokat, amennyire jövőre való fentartásuk kilátásban van, a rendes kiadások közt irányozza elő. A kisajátítási alap előirányzatára általánosságban nincs megjegyzésem , minthogy azonban az e czím alatti bevételekből tervezett kiadások kellő részletességgel felvéve nincsenek s különben is rendszerint esetenkénti közgyűlési határozatokat igényelnek, az e czím alatt felvett bevételek felhasználásának engedélyezését az egyes concret határozatok felterjesztése alkalmára tartom fenn, midőn módom s alkalmam lesz azok alapján a kiadások szükségessége és czélszerűsége felől magamnak tájékozást szerezni. A szegényházi, József-fiárvaházi, Erzsébet-leány árvaházi, Mayer-Ferencz-árvaházi, községi szeretetházi s kerepesi-úti köztemetői alapok költségelőirányzatait ezennel jóváhagyom. Miről a fő- és székváros közönségét említett közgyűléséből és szám alatt tett jelentése csatolmányai nélkülözhető részének, köztük az egyik eredeti költségvetési példánynak csatolása mellett, tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapesten, 1892. évi deczember hó 28-án. Hieronymi s. k. A m. kir. vallás - és lötoktatásügyi miniter úr 50 990/891. sz. a. egy, a fővárosban épiendő állami főgymnázium ügyében a kivetheti leiratot vieste a fi istékváros közönségeket. A fő- és szék város folytonos fejlődése és középiskoláinak zsúfoltsága szükségesé teszi, hogy az iskolák száma szaporittassék. " E szükség a legélénkebben nyilvánvalóig a VIII. kerületben, ezen hatalmasan fejlődő legnépesebb városrészben észlelhető, ahol öszszesen csak egy középiskola, jelesül egy főreáliskola s a csak csekély létszám befogadására képes, nem is teljes 8 osztályú tanárképezdei gyakorló gymnázium áll fenn. Tervem tehát, hogy ezen kerületben és pedig lehetőleg annak X IX. kerülethez közel álló részében egy új főgymnázium fokozatos felállításáról gondoskodjam. Mielőtt azonban e czélból a törvényhozás elé javaslattal járulnék, utalással arra, hogy e főgymnázium felállítása elsősorban is a közönség érdekét képezi, s hogy egy ily iskolának fentartása a modern követelmények mellett fölötte nagy áldozatot igényel : a közönségnek hagyományosan gyakorolt hazafiúi áldozatkészségébe vetett bizalommal felkérem, hogy a jelölt czél érdekében lehetőleg mintegy 8000 négyszögméter területű telket ingyen rendelkezésemre bocsátani szíveskedjék. Az egész országban általános gyakorlatot képez, hogy egy új főgymnáziumnak a kormány által való felállításánál nemcsak a telket, hanem az épületet is, sőt rendszerint még a fentartási költségek bizonyos részét is az illető város adja; midőn ettől a közönséggel szemben, tekintettel máris viselt tetemes iskola terheire s a főváros speciális helyzetére, készségesen eltekintek, annál bátrabban merem remélni, hogy e szükséges telek fölajánlása által e fontos czélt előmozdítani hajlandó lesz. Budapest, 1892. deczember 19-én. Gr. Csáky, s. k A pénzügyi és gazdasági bizottmány 1893. évi január hó 3-án kedden d. e. 10 órakor a IV ker. régi városház I. emeleti tanácstermében tartandó ülésének tárgysorozata: Az I. ker. Krisztinavárosban az Aszalaylaktanya helyén elemi népiskola épitése. 2. Mikár János vendéglős kérvénye a pozsonyhegyi pavilion bérlete iránt fennálló szerződés meghosszabbitása iránt. 3. A király-utczai villamos vasút építése alkalmával szükségessé vált kövezési munkákra kiadott 3095 frt 79 kr. fedezete. 4. Neuwelt Ede és József kérvénye az V. ker. honvéd- és Markó-utczák sarkán fekvő 1090. és 1091. hr. számú teleknek tüzifatelepül leendő használatra való bérbeadása iránt. 5. Tamási határozat a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak javaslatára a vásárcsarnokok egész intézményének legkésőbb az 1895. évben életbeléptetése tárgyában. A telekeladó albizottság javaslatai: 6. A budapesti V. ker. kisdedóvó-egylet kérvényére egy kisdedóvó építése tárgyában: 7. A budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottságának kérvényére a kereskedelmi akadémia telkének második felére megállapított építési határidő meghosszabbítása tárgyában. 8. A tűzoltó házi bizottmány és a tűzoltó főparancsnok előterjesztésére a központi tűzoltólaktanya építésére telek kisdűlése tárgyában. 9. Neuschloss Ödön és Mirczeli czig kérvényére az V. ker. Lipót-körúton és Balatonutceában fekvő 1130. és 1132. hr. számú teleknek részére leendő eladása tárgyában. 10. Kolbinier János fuvaros kérvényére a X. ker. kőbányai uton egy teleknek részére leendő eladása tárgyában. 11. Slávoszt Emil gyáros kérvényére a IX. ker. vágóhid-utczában fekvő 9577. hr. számú teleknek részére leendő eladása tárgyában. A fő- szzékvdrot vízvezetékének és elekromos világításának egyesítése és saját kezelésbe vétele érdekében dr. Nagy Dezső főv. bis. tag a thatósági bizottság múlt közgyűlésében a következő indítványt nyújtotta be: Tekintetes fő- és székvárosi közgyűlési Azon tárgyalások alatt, melyekben a tekintetes közgyűlés megbízása folytán, mint az elektromos világítás létesítésére kiküldött vegyes bizottság tagja működhetni volt alkalmam, tapasztalhattam, hogy mily nehéz oly stipuláczióknak megalkotása és azoknak szerződésbe foglalása, melyek hivatják a közérdeket minden eshetőségtől megóvni, és épp ezen tapasztalatok alapján mindig élénkebben tódult elém azon közgazdaságilag helyes és magát folytonosan igazoló elv , hogy bármely a közérdek szolgálatára hivatott berendezés a közérdeknek csak úgy és csakis akkor felelhet a legtökéletesebben meg, ha annak kezelését a magánérdek kizárásával a hivatott hatóság veszi kezébe. Mindezek alapján, ha az ügy jelen előrehaladott állapotában bátorságot veszek magamnak az elektromos világítás kérdésében a tekintetes közgyűlés figyelmét ez ügynek azon oldalára hívni fel, melyet már Kaas Ivor dr. bizottsági tag az egyik ülésben hangoztatott, úgy teszem ezt kötelességérzetből kifolyólag azért, hogy azon esetre is, ha a tek. közgyűlés határozata alapján, az általa kijelölt cégekkel folytatott tárgyalások netalán eredményesek nem lennének, a fenforgó kérdés ezen oldala is felderítve legyen, hogy végelhatározásainkat a legczélirányosabban intézhessük. Tekintetes közgyűlés! Az elektromos világítás szolgáltatása természeténél fogva, azon esetre, ha azt directe hajtott gépek által óhajtjuk kielégíteni, ezeknek nagyon is egyenlőtlen megterheltetését vonja maga után, azon körülménynél fogva, mert a világítás szüksége napjában átlag csak mintegy 8 órára szorítkozik , és még ezen belül is, a fogyasztás maximuma mintegy 3 óráig tart. Az ily egyenlőtlen igénybevételnek megfelelő igen is megszakított, tehát felette előnytelen üzem tette szükségessé az »accumulatorok« alkalmazását, melyeknek czélja a működésben levő gépek munkakifejtését raktározni akkor, midőn ennak csak kis hányadrészét kívánjuk directe felhasználni, így aztán az üzem egyenletessége mellett kisebb mérvű gépi berendezésekkel is megfelelhetünk a czélnak. Ily »Acumulatorok« elsősorban az »elektromosnak, melyek több városi világításnál lettek alkalmazva, ámde azoknak jelenleg még tagadhatatlanul fejletlen voltak, de főleg költségeik miatt is, az üzem összköltségeit, szemben a direkt szolgáltatással, nem mérséklik, miért is másnemű »Acumulator«-rendszerek is jöttek alkalmazásba, mint például: levegőnek sűrítése, vinek felszivattyúzása stb.; mindannyi ama főczélnak, az üzem egyenlősítésének óhajtván szolgálni. Ily eszközt látok én, tekintetes közgyűlés, az elektromos világítás szolgáltatásinak a vízszolgáltatással való összekapcsolásában, mint azt bizonyos mérvben Köln városa is már megkísértette. Azon körülményeknek meggondolása, hogy míg vízre főleg nappal, addig világításra este és éjjel van szükségünk; és míg nyáron több víz, de kevesebb világítás és télen megfordítva, kevesebb víz, de több világítás szükséges, máris kitünteti, hogy a két szükség kielégítése egymást konpensálja, tehát világossá teszi, hogy azon motorikus berendezések, melyek az elektromos világítás megalkotására alkottattak, üres óráikban a vízzel való ellátás szolgálatára állnak rendelkezésre. A fő- és székváros szükségleteit véve figyelembe, ezen elvek alkalmazásai a következőkben nyilvánulnak. A fő- és székváros elektromos világítási és munkaátviteli szükségletét, azon rajonon belül, melyben az előre létesíttetni szándékoltatik, a hivatott közegek mintegy 50.000 izzólámpa egyenértékében fejezik ki. A dolog természetének megfelelőleg a létesítés első szakában a szükséglet nem fog egész terjedelmében nyilvánulni, azért a továbbiakban csakis 30.000 ily lámpát veszek számításom alapjául, oly lámpákat, melyek mechanikai munkaszükségletét középértékben t to lóerőre révén fel, keilend azok üzeméhez, a szükséges tartalékgépeken kívül 3000 lóerő. A vízszükségletet pedig egyelőre — tekintettel azon körülményre, hogy jelenleg szűrt