Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1898-01-04 / 1. szám
A polgármester úr az ügyosztályok munkálatainak felülvizsgálása is az idei tisztúisitás alkalmával megejtett tanácsnokválasztás következtében szükségessé vált beosztás tekintetében 1897. évi 49.651. évi. sz. rendeletével következőleg intézkedett. Az üresedésben volt alpolgármesteri állások betöltése következtében az elnöki és tanácsi ügyosztályok munkálatainak felülvizsgálata s az alpolgármesteri egyéb teendők megosztása tekintetében következőleg intézkedem. Az elnöki B), továbbá a tanácsi I., V., VI. és VIII. ügyosztályok munkálatainak felülvizsgáltával és a kis tanácsüléseken való elnökléssel Matuska Alajos alpolgármester urat, a tanácsi II., Il., IV., VII., és IX. ügyosztályok munkálatainak felülvizsgálatával pedig, valamint a heti- és havi jegyzékek s a bérkocsi és élelmezési díjak rövid úti utalványozásával, nemkülönben a vadászjegyek kiadása körüli eljárással Rózsavölgyi Gyula alpolgármester urat bízom meg. Ezzel kapcsolatban az ügyosztályok közül: az elnöki B) (közegészségügyi) osztály vezetését Vidla Imre, a tan. I. (jogipar és rendészeti ügyosztály vezetését Láng György, a tan. II. (középítési) ügyosztály vezetését Vosits Károly, a tan. III. (mangánépítési, felmérési és szabályozási ügyosztály vezetését Kún Gyula, a tan. IV. (katonai és illetőségi) ügyosztály vezetését Kullmann Lajos, a tan. V.(adó- és illetékügyi) ügyosztály vezetését Faller Ferencz, a tan. VI. (pénzügyi és gazdasági) ügyosztály vezetését dr. Vaszilievits János, a tan. VII. (közoktatásügyi ügyosztály) vezetését Szabó Károly, a tan. VIII. (közgazdasági és közélelmezési) ügyv. v. Hermann Béla, a tan. IX. (közjótékonysági ügyosztály vezetését Horvát János tanácsnok urakra bízom. A sürgős esetekben való intézkedés jogával és kötelezettségeivel Kullmann Lajos tanácsnok urat ruházom fel. Magától értetik, hogy Hermann Béla és Szabó Károly ker. elöljáró uraknak tanácsnokokká történt megválasztása folytán a II. és VI. ker. elöljáróságok vezetése egyelőre a nevezett volt elöljáró urak kijelölt állandó helyetteseire, név szerint Kállai Jenő és dr. Baintner Tivadar jegyző urakra hárul. Ezen rendeletem, illetőleg az abban foglalt beosztás 1898. évi január hó 1-én lép hatályba, kivéve Faller Ferencz tanácsnok urat, a ki az elnökiés személyügyi osztály vezetését egy ideig még megtartja, mely idő alatt a tan. V. ügyosztály vezetése folytatólag Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző úr kezeiben marad. Budapest, 1897. deczember hó 30-án. Halmos s. k., polgármester. A törvényhatósági bizottság 1897. deczember hó 29-én tartott közgyűléséről szóló tudósitásunkban a midlt számban a lap 3-ik oldala 2 ik hasábján Steiger Gyula úr módositványának első bekezdése téves szöveggel közöltetett. Helyreigazításul az egész indítvány, illetve módosítvány szó szerinti szövege most újból közzététetik : »A törvényhatósági bizottság közgyűlése hazafias aggodalommal látja, hogy a vám- és bankügynek, valamint ezekkel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról szóló, az országgyűlés képviselőházában tárgyalás alatt lévő és a képviselőház túlnyomó többsége által helyeselt törvényjavaslatnak az ország érdeke által kívánt időben való törvényerőre emelkedése megakadályoztathatik. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az országgyűlést a haza alkotmányának nemcsak első tényezőjéül, hanem legfőbb biztosítékául is tekintvén, a legnagyobb fájdalommal látná, ha az ország törvényenkívüli állapotba sodortatnék. Mindezek megfontolásával a törvényhatósági bizottság közgyűlése kimondja, hogy az ország érdekében károsnak, az alkotmányra veszélyesnek tartaná, ha a szóban forgó törvényjavaslatnak az ország érdekében kivánt időben való törvényerőre emelkedése be nem következnék.« A fővárosba betegen érkezett vagyontalan egyének kórházba szállítása tárgyában a belügyminiszer úr 1897. évi 83.900/111. sz. a. a következő leiratot intézte a székes főváros közönségéhez : A fő- és székváros közönségének. Budapest. A kereskedelmi minister úrnak folyó évi augusztus hó 20-án 51.037. sz. a. hozzám intézett átiratából arról értesültem, hogy egy személyszállító hajóval, útközben súlyosan megbetegedett vagyontalan egyén érkezvén a fővárosba, ennek kórházba szállítása körül zavarok merültek fel, amennyiben úgy a fővárosi államrendőrség, mint a IV. kerületi elöljáróság kölcsönösen egymás hatáskörébe esőnek tartotta a beteg elszállításáról való gondoskodást. Hogy a jövőben hasonló esetekben a közegészségügyreesetleg veszélylyel járó ilyen késedelem elkerültessék s hasonló nézeteltérések előfordulása kizárassék: a fővárosba betegen érkezett vagy egyébként közhelyeken megbetegedett egyének kórházba szállitásására a fővárosi magyar kir. államrendőrség közegeit jelöltem ki s ezen hatóság főkapitányát megfelelően utasítottam. Miről a fő- és székváros közönségét tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1897. évi november hó 26-án. A miniszter helyett: Latkóczy Imre s. k . államtitkár. Budapest székes főváros közegészségi állapota 1807. évi november hóban. A székes főváros közegészségi állapota — az. főorvos jelentése szerint — ezen hóban általános halálozás tekintetében kedvező volt; a hidegebb évszak beálltával sűrűbben mutatkozni szokott légzőszervi bántalmak halálozási százaléka is csak kismérvű. Viszonyítva az e havi halálozást a múlt havihoz, az emelkedés számba nem vehető. Elhalt székesfővárosi lakos a múlt hóban 933, e hóban 950, a különbség tehát 17. A hevenyragályos kórok közül a hagymáz a mult év hasonhavához képest változást nem mutat (76), a vörheny, kanyaró, roncsoló toroklob szökhurut csökkent, a bárányhimlő szaporodott. Élve született e hóban 1866, meghalt katonák nélkül, az útról jött s itt elhalt 109 egyén levonásával 950; igy a születések 910-tal múlták felül a halálozásokat. A lefolyt utolsó öt év 11 első havában a születési és halálozási esetek egymáshoz a következőleg viszonylanak : élve született meghalt 1893. év 11 első havában 17.626 12.733 1894. » 11 » » 18.497 11.453 1895. » 11 » » 19.565 12.371 1896. » 11 » » 19.203 12.507 1897. » 11 » » 20.698 11.608 egyén. A kötelezőleg fennálló bejelentések szerint a heveny ragályos kórok betegedési esetei kerületekre beosztva következő számmal fordultak elő: hasi hagymáz 76, hólyagoshimlő 1, álhimlő 2, bárányhimlő 192, vörheny 86, kanyaró 210, roncsoló torokláb és torokgyík 72, szamárhurut 49, gyermekágyi láz 6, orbáncz 105, trachoma 22, járványos fültőmirigy-gyuladás 6, összesen 827. Ezen bejelentett ragályos kórnemek tekintetében 63 esetben történt felülvizsgálat, illetve ellenőriztetett a ker. tiszti orvosok ténykedése a tiszti főorvosi hivatal részéről. Járványnyá fajulásuk meggátlása szempontjából a szükségesnek mutatkozó hatósági óvintézkedések — elkülönítés, fertőtlenítés stb. megtétettek. November hóban a székesfőváros összes nyilvános és magánkórházaiban gyógykezeltetett 7008 fekvő és 8398 járó beteg, vagyis 1349-cel több, mint az elmúlt hóban. A ker.orvosok által gyógykezeltetett 642 fekvő és 1736 járó beteg, összesen 2378, kórházba küldetett 66 egyén. Előfordult kezelésük alatt hasi hagymáz 4, bárányhimlő 22, kanyaró 22, roncsoló torokláb és torokgyík 2, szamárhurut 12, influenza 69, orbáncz 9, trachoma 2, gyomor-bélhurut 281, tüdővész 99, tüdőgyulladás 60, váltóláz 17, bujakór 29. Sürgős esetben más kerületben lakó szegény beteghez 32-szer hivattak. November hóban a lipótmezei m. kir. állami elmegyógyintézetben 912, az angyalföldi állami elmegyógyintézetben 295, az irgalmasoknál 202, a megfigyelő osztályon 141, a dr. Schwartzer-féle elme- és ideggyógyintézetben 133 elmebeteg ápoltatott. A székesfővárosi »Erzsébet« szegényházban 934 egyén közül beteg volt 296 (elme- és őskóros 164), a székesfővárosi »Josephinum« fiárvaházban 105 növendék közül 4 volt beteg ; a »Klotild« szeretetházban 59 növendék közül, a »Mayer«-féle árvaházban 72 növendék közül nem volt beteg; az »Elisabethinum« leányárvaházban 114 növendék közül nem volt beteg. A lelencz és dajkaságba adott gyermekekre nézve: 1. A budapesti első gyermekmenhelyben november hóban felvétetett összesen 28 gyermek. A székesfővárosi hatóságokltal elhelyeztetett 18, ezek közül lelencz volt 2. November hóban ápoltatott összesen 361 gyermek, ezek közül a hatóságok által elhelyeztetett 237, elvitetett 25, elhalt 1. Megbetegedés előfordult az intézetben ápolt gyermekek közt 5, a székes fővárosban levők közt 46, a 338 gyermek közül az intézetben ápoltatott 29, a székes fővárosban dajkáknál 139, az istvántelki intézetben 101, vidéken 692. A székes főváros összes kerületeiben volt 1168 csecsemő, lelencz és árva. A ker. tiszti orvosok által a lefolyt hóban kiállíttatott orvosi bizonyítvány 935, látlelet 2. Elmebeteg előfordult 23, ezek közül a megfigyelés osztályra küldetett 17, tébolydai elhelyezést nyert 6. Elintéztetett általuk összesen 2361 hivatalos ügydarab. Vizsgáltatott továbbá: piacz 18-szor kávéház 104-szer vendéglő 127 » korcsma 190 » pálinkamérés 173-szor mészárszék 154-szer hentes 206-szor bolt 253 » pékműhely 112-szer nyilvános iskola .... 38-szor magániskola 8 » kisdedóvó és gyermekkert 18 » bölcsőde 3 » gyár 42-szer eczetgyár 7 » szodavizgyár 14 » fürdő 5-ször magánkórház s magángyógyintézet, orvosi rendelőintézet s szülőház . 3-szor indóház 2-szer kaszárnya 4 » színház ........ 2 » szálló 18-szor menhely 4-szer ipartelep 25-ször raktár 63-szor műhely 34-szer imaház 6-szor borbélyműhely 43 » fogtechnikus műhely . . . 4-szer népkonyha 2 » leves- és beoszló-intézet — szükséglakás 32 » Elsőfokú egészségrendőri elintézés alá került új és toldaléképület összesen 71. Ezek közül a lakhatási, illetve a használhatási engedély megadatott 45 esetben, csak részben 13, megtagadtatott 13 esetben. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 1. Szái«l.