Hadtörténelmi Közlemények 1929. évfolyam (30. kötet. Budapest, 1929)

Follajtár József: Ocskay Gáspár, Pozsony város főkapitánya 1621-ben 34. p.

Ocskay Gáspár Pozsony város főkapitánya 1621-ben. Az újabb történelmi kutatás, az eddig féltő gonddal őrzött családi levéltárak adatain kívül, tanulmányozásának keretébe belevonta azon figyelemre alig méltatott anyag­tömeget, mely levelezésekből, gazdasági feljegyzésekből stb. áll, s abból számos olyan körülményt tárt fel, melyek által a már eddig köztudatba átment eseményekre, az azokban szerepelt személyekre, újabb fényhatásokat csoportosítva, mint valami fényképfelvétel előhívására, előtűnnek azok is, akikről mindeddig csak azt tudtuk, hogy részük volt azok létrejöttében. Mennyit nyert ezáltal a művelődés, a gazdaság­történet, mennyit a családtan nem egy homályos részlete? Tudják mindazok, kik részletesen foglalkoznak vele. De jutott belőle a magyarnak, mint kitűnőleg katona nemzet­nek, múltjára vonatkozó tudásunknak is. Ez utóbbi szempontból érdekes Ocskay Gáspár pozsonyi főkapitánysága, melyről alább óhajtok írni. Ocskay Gáspár azon régi nyitramegyei nemes család­ból származik, mely hatszáz évnél tovább bírta a Dudvág mellett fekvő Ocskó falut, melyről nevét írja. Atyja Ocskay János, anyja Anna, nagylud­ei Lipchey Gáspár és petro­vinay Püsky Zsófia gyermeke. Ő a családnak azon ágából származott, mely a nagyobb elszaporodás után nem tudván megélni az öröklött kis birtokrészen, tisztséget — jobbára várnagyságot — vállalt a szomszédos nagybirtokosoknál, így tudjuk az Ocskóval keletnek szembefekvő Temetvény várában Ocskay Mihály (1426), Léván (1553) Ocskay Imre. Vág-Besztercén ugyanaz (1560), Oláh Miklós esztergomi érsek, helytartónál (1564). Majd Ungnadnénál, Nyitrán Ocskay János, ki később ugyanezen megyének alispánja lett. Gáspár születési évét nem tudjuk, csak azt, hogy a T­hurzók udvarában született s ott is nevelkedett fel, a többi úrfiakkal együtt. A Thurzókról tudjuk, hogy temérdek sokat tettek a hazai műveltség érdekében, s hol se szeri se száma azon jele­seknek, akik az ő kenyerükön éltek és kiket ők taníttattak.­ Innen magyarázható az a nagy ragaszkodás, mely Ocskay Gáspárt Thurzó Elek fiaihoz, de kivált Kristófhoz fűzte. 1 Takáts Sándor: Rajzok a török vil. I. 39.

Next