Néplap, 1948. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-01 / 1. szám
_j ..... ina újévet itt * 1848 -1948 irta? Hadé István Az ujeezteneo i»joa-A tanep« ae emberiségnek. A rágvett. t»wickét és a még hátralévőt. a trivo«»fewdteM eredmtrvyau*. és a «bukváró harcokat köszültjdt január elsején jó reménységgé», sz idei újév különös fénnyel, I ** dicsőséggel virrad » magyarságra: száz «"Rendes * nép fresi korszaka, az 1848—49-es forradalom. A százéves fordulón első szavunk az elismerésé, hódolaté, büszkeséggel, tekintünk a némáéi nagy harcosaira, Petőfire, Kossuthra, Táncsicsra, Bemre, Görgeire és mindazokra, akik itz emberi jogaiért fellázadt magyarság éléra álltak. Bitarkestéggel tekintünk a 48-ban feltámadt tengerre, magára a népre, jobbágyokra, kisnemesekre, diákokra, kézművesekre, azokra, akik fegyverrel hangemak a földért, azabadságért és friggestenségért. Senki sem volt még a történelemben jogosultabb annál, hogy az 1806 forradalom ég szabadságharc "nmükét méltassa, mint mi, mai demokraták, akik as akkor elbokötte'rti ügyei kezdettől fogva imfVHkéut’ alhiénV, foivtittuV t. — J. ifi . . A magyar demokrácia rétiu három esztendeje Uralma tető alá hozta Petőfi népének követeléseit. A kaszáradi apára kapott jobbágyok utódai ma erősödő új gazdák: az osztrák-némes elnyomásban sínylődő fél,gyarmat, független, és tekintélyes állam. Kossuth dunavölgyi álma barátsági szerződésekben megfogalmazott és a népek szivében élő valóság lett. Te állíthatjuk-e, hogy nincs már mit tanulnia népi demokráciánknak történelmünk e dicsőséges korszakától? Kém, ezt nem állíthatjuk. Amit elsősorban meg kell tanulnunk köztársaságunkat ,,a távolból előre“ köszöntőktől az: hogyan kell a szent célokért összefogni,, hogyan kell húsból-vérből való népi arcvonalat teremteni. Kossuth és Petőfi népe akkor állt ki egy, emberként, amikor Európa „újra csendes“ lett, amikor a magányos forradalmai magyar népéseh hadsereggel támadtak. Európa elnyomó nagyhatalmai Erős és optimista volt a magyar, bízott a megmozdult nép roppant erejében tudta, hogy az összefogás csodákat művelhet És te-tgyük hozzád akkor- erőtlenedett el, indult hanyatlásnak a forradalom, amikor a vezetők következetlensége csalódottá tette a hatalmas, népi front derékhadát, a parasztságot. Az igazi népfront szükségességét nagy tanúságként és feladatként hozzuk át a most induló évbe. A hároméves térő spikcskó perspektívája és aubegzett munkának kenyeret, ruhát, kultúrát szaporító áldása egéssz embereket és egész , nemzetet kíván. De ezt követeli a kisnépek függetlenségére fenekedő imperializmus elleni kiállás is. Felemelkedésünk és füg 'getk?n*e?d»»Vaddüfcs« * mark indáid «rtand.5 ki kell, hogy sz«leette© ée mélyítse *. giyenletes népi összefogást! A hamis nínaiaktól őríazik ^ meg a magasakf^at és. lássuk tiszta szemmel: 48-ban te voltak emberek, volt társadalmi osztály, mely nem vállalta a szabadságharcot, mert, érdekébe ütközött a belső változás, a forradalmi átalakulás. Voltak, akik saját népi pácét, megtagadták és átálltak az idegen hódítókhoz, kiváltságaik őrzése becstelen hazaárulásba vitte őket.. _ . A népi rendszert ma sem vállalja az egész, magyar társadalom. Nem se vállalhatja az az osztály, mely földbirtokkal, bányával, nagyüzemmel, bankrészvénnyel fizetetta nincstelenségből felemelkedő népnek, ők is idegen hódítókhoz, a porban fekvő, erőtlen németség helyett a tengerentúli imperialistákhoz jutnak segítségért. A magyar demokrácia ma is a ,,belső bitangok“ elleni küzdelemben nőtt naggyá. Ha az építés világszerte elismert petíoit nem tárna,szíja, alá a reakció elleni kíméletlen segg»?!, akkor ma, nem köszönthetnénk ekkora eredményekkel és ekkora Magyarország szilárd népi demokratikus rendszerrel lép,százéves ünnepségek esztend jébs. Méltóbban nem hódolhat 1848 dicsőséges emlékének, minthogy' A népszabadságot mindennél töjibírt, becsülő hősök bátorságával folytatja a küzdelmes, építőmunkát. Mert még nem mondhatjuk fel, hogy megálljunk, a bőség kosarából még nem vesz mindenki egyaránt és a jognak asztalánál sem foglal mindenki helyet, a szellem napvilága sem ragyog még minden ház ablakán. A jubiláns 1948-as esztendőnek jelentős lépéssel kell közelebb vinnie a magyar népet a lánglelkű költőtől kpviselt boldogabb korszakhoz. Ettől az esztendőtől különösen sokat várunk. A remélt sikerek, a nagyobb jólétet és biztosságot nyújtó fejlődés nem kis méretekben rajtunk múlik. A dolgozók életszínvonalát meg kell javítanunk — ezért, még serényebben látunk a hároméves tervhez. A belső biztonságot meg kell szilárdítanunk —, ezért még kíméletlenebből számoljuk fel a belső bitangok lapuló frontját. Országunk függetlenségét, népünk építő békéjét meg kell oltalmaznunk, ezért még öntudatosabban szegülünk ellen az idegen imperializmus csábításának, erőszakosságának és szorosabbra fonjuk a békeszerető népekkel szövetségünket. 1948 mozgalmas esztendőnek ígérkezik. A gyarmatok és Európa elnyomott népei fokozni fogják felszabadító harcaikat, a demokratikus országok továbbhaladnak a felemelkedés útján, a már csak háborúban reménykedő imperialista nagytőke egyik vereségét a másik után lesz kénytelen elviselni, s ez az új esztendő várható képe. De ez aztjelenti, hogy a demokrácia és a béke ügye,, újabb hatalmas lépésekkel fog előrehaladni. A magyar népre és holrungahh «stisatóo ■***.&$# Bököd Maridé föVAtár elvtárs nyilatko»on a* eimwlt ptflíak*n ée gewlaswai eseménye*rődés, a jövő őr kilátásairól. Rákosi «Már* hajigvilLyozta, hogy gazdaság* életünk minden tienéin ,egészséges fejlődés ‘apas*tajiba'a A roerdőgazdaság a szárazság ellenére többet temet. A* lifg'dinti több mint Mt s*á/«lé%a me^bagf* t*4e*könyvi kivonatát. Az állami ipar fejlődése még W/.atöbb képet mutat: néhány font»« iparágban túlhaladtak ». 1938-is ér loemelé*#. ’ s | A ’ hároméiroa le r'r ten»szerflbbr fedte ’ée nKgArrárvÚrárá a* újjáépítést. _ \? esztendő teofosi’OlWi jb gaz de -irgi r.-rruverrrw vei. »ocwsba*. a Iramok áffanoterrá~*’át * *. * ~‘r • * . ut.ale* ápamo.átáttí.:w* fokozottabb megváló silánát arlom — mondotta — Honok a gazdaság váltoazaízeAt pestikéi trb ^ voltak é& e«t«ek footoaságát T*om leSvot eléggé hangsúlyozzák inkább csökken a régi uri Teridhez buzikló •nags-t'Ské'tek befolyása Szmolszáciáj* gazdaság» és politikái esetében. — Po]i‘?mai téren is alapvető változás állott be. Áfa az’ crrrang lgmgyobb pártja a Magyar Komprunista Pár, amely a reakció ctteni harcban olyan politikai erők,mi.az éberléset mint()ott, a’mely kelletővé tette a válságok gyors és megnézk irotatás nélküli esiptézését. Ezekben a harcokban megnőtt a magyar demokrácia önfwista, önbizalma és ereje. Azok a csapások, amelyeke-ft a magyar demokrácia az ellenségeis-e mért» gr-Skter ese«T megvá®hoz~ tatták hazáink. ’ nemzetközii jelentőségét is. A magyar demokrácia belső megerősödésével egycsapásr» megszűnt nemzetkö» elstráge*-elisségünk-Xf-t utalit Rákosi elvtárs a Jugoszáviával és Romániával kötött szterzécénkre, amelyekhez hasonlóak írt irzepetpérikkötni a többi szomszédjulkkal is- Kiifejezte azon véleményét, hogy a magyar demokrácia megerősödése kedvező hatással lesz a szlovákiai magyarok sorsára is. — 11a a mullbani a Dunamedence, 'űzfésztek volt, most a népi demokrácia ’ a béke bástyájává változta lálk. A magyar mnkrácia belső megszűsedéste ezért olyan új jelenség, amely hatásaiban messze túl nő a Dunámedfence határaim. Megá'.ilapitottaMkosi Márás, hogy az európai demotaj^da is megerősödő^- Az amerikai unperhrl'irmussal szemben e wa-| '»sdU***** *«* toiwKMWfef “* demokroSteiáért küzdő népek táborn,ékén a Szovjetúndóval Ebben a harcban ha*aknas új erö- JoiTest jelen* a kilenc nagy Európai kolumuni»,« párt együttműködésére. A munkásegység kérdésáröl Rákózi Mátyás elvtárs a következőjket mondota: — A' munkásegység a* élmust két hónapban érezhetően megerősödött. A magyar munkásoszutédára mély hatást gyakoroltak a ■francia, olasz és görög lapofizlalatok, valamnt a béreő reakció elleni harcban eiért elkették. Payomek és társainak szégyeniteljes ee»aiepe, vniaunot az ismeretes -ji’vnKxncMidiumot benyujtó szociáldruktur»!« jobbszámy fe!·ég‹é-X' sjcin-tém ›y·f; munkás szemét Mb’dezí’,k teeve-K-terrét-aoi • • - ••ív; a munkásegység hitvének lábom meg nö velt e ár}'' és széle*f*, mint bármikor mr. swrbte' két esztsnidőlbei». Mo» már minikri ön tud,de? Sminké« megérti, hogi' a demokrácia erőinek felmérhetetten mögnöi ékeli érát jelentené, ha a munkásoknak nem két egymással versenyző, hanem egyetlen egységes pártja lenne. Azt is megértik, hogy a történelmi fejlődés elkerül beleidte ürn. egységes párt felé .ist Ez a felismerés szemlészetesm erősíti a mitikán egységet. A 43-as coote-nánie év i legfontoaebit fdadwteit Rákosi Mátyás elvtárs 3 kötetHicaCvklben foglalta ösiszte: — E[ keV) mény feni a brrnV'.-' vrewyt, «.mely met lógja erödtenö a imaiak afegielsu-ót is- Az álla-, mositási végre kéj!. hajtani és gondoskodni k c.j róla. hogy a megszunjóki tv . állaiucsollott ft zárnék deficitbe-A 48-as évbe» i3 'siaíh ■e, k,-’ze',e* lep.- ■ urritóc«». «lő;érbr k«Mrt' • • K&öo&tem s, földziíuvte? ■ tizelék . »ezek fejlesztésére k«i’l itagy gondot fordíta.iu^di. — Politiákai téren eröaödsTi fog a munka'-egység . és a 'Kingenségi FiWnj pártjainak e^yn'vműködése. Erre Szüikség is an. nu - ; „ demokrácia , erősödö*- ugyao. »h etiepségeit még rohaiig nem adták fel,» harcolj- a belső fronton ‚.»névet ír@ i'rőt ‘. de ' nci’ir'1-— rinffiujr ›H'beaa an-^erösődött pácunk (vkinté,!} éj lú'vfj, •ereje, befolyása és 1 önbolr. nm Minden téren !‚• iilzon \ i o; \’ t: érdemesek, vagyunk arra a Ifizi'lomra amivel » megjár nép megajándékn/pi btenminMteg.net; pártunk ^nemzetközi Jelentősége te- Ez* ujulatja, hogy ott voltunk a kilenc nagy kommunista pár' konstarenciéján. Mindez arra kötetez bennünket, hogy még többet dolgozzunk a. ne*nsét javát», még több áldozattal, fagj-j'-minei, cukriváva: építsük és erősítsük a magyar demokrá-aá' ée benne, paptunkav. 1948-ban erősödni fog a munkásegység és a Függetlenségi Front Rákosi Mátyás elvtárs nagyfontosságú újévi nyilatkozata \ neifc- » ír \* -if-kef, i f Országszerte ünnepi» Itománin a népközíííi*siiságot A román nehéz,egyeterkedisen délutáni rendkívüli viceen soha nem látott lelkesedéepel fogadta Groza miniszterelnök bejelentését, Mihály király lemondásáról, vakmint a román népi köztársaságmegalakulásáról szidó kiáltványt. A nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a népi köztársaság kikiáltásáról beterjesztett törvényjavaslatot.. Ezután az államtanács tagjai fogadalmat tettek, hogy megvédik a román népi köztársaság függetlenségét és szuverenitását. Ezt követően Groza miniszterelnök benyújtotta kormánya lemondását az államtanácsnak, amely megolvta Grúzát az új komány megalakításával. Grúza haladésétatarid megalakította a szír kormányt, melynek i kivetétele azonos a legutóbbi kormányával. Londonban tudni vélik, hogy Mihály volt roitaán királyt, aki ezután egyszerű állampolgár lesz, a jövőben Mihail Hohenzo.Icrn- 8irma: ingemnek fogják hívni. M.aal» .oomu. «*►»!».. aiz 'tesWaál délután mondod i® kópjáról, hivatalos szecsós szerint kedden e®tu még mimlig a’ bukaresti királyi pajtában tartóizlkodott. A román képviselálán szerdai elitben újabb ülást tartott. &.ik irorái)P*» az élet a megzokott mederben folyik tovább. A népi köztársaság kikiáltás,5» alkalmábó! országszerte nagy ünnepségeket rendelnek.. A román hadsereg tagj*»i ezardán tették le P*» esküi e köztársaságra. A Magyar Távirati Iroda bukresti, tudósítójaromén pank'.menti körökIje:. sáerzfeibt értesítés ar-rtu’ kozoje, hugy az tj kortársaisáa «Indkevc finnden bizonnyá: Groza Réhr«.unnepi minisztereltököt válaszjak m«|^ * ntinisztoitelnök peidig Gheorgiui Dej, a román Kommunista Párt főtitkára fasz- Ugyanezekből a körökből származó információ szerint Mábják volt kiirály tegnap délután rendírlőgépre.