Hajdú-Bihari Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
II HAJDÚ-I I I I I I ■ I ■ I ■ II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Meg kell teremteni a kapcsolatok javításának feltételeit Szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélés Helsinkiben Helsinki, 1985. július 31. (MTI) — A szovjet—amerikai viszonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozóról, továbbá nemzetközi kérdésekről folytatott háromórás megbeszélést Helsinkiben Eduard Sevardnadze szovjet és George Schultz amerikai külügyminiszter. Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő a találkozót „érdekesnek, őszintének és hasznosnak" minősítette a Finlandia palotában megtartott sajtótájékoztatóján közvetlenül a külügyminiszteri eszmecsere befejezése után. Lomejko szavaiból kitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a szovjet—amerikai viszonyról és a novemberi csúcstalálkozóról. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy a csúcstalálkozón meg kell teremteni a feltételeket, hogy a kétoldalú kapcsolatokban fordulat álljon be. Hangsúlyozták továbbá, hogy a két ország közötti dialógus középpontjába a világűrbeli fegyverkezési hajsza megelőzésével és a földön folyó fegyverkezési hajsza leállításával kapcsolatos kérdéseket kell állítani. Eduard Sevardnadze a megbeszélésen kijelentette: megengedhetetlen, hogy újabb területekre terjesszék ki a katonai előkészületeket, óvott attól is, hogy kísérleteket tegyenek a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet vezetés szerint egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó, amennyiben az egyenlőség, a be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül megrendezésre, minden területen ösztönzést adhat a kapcsolatok javításához. Sevardnadze ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy ráirányítsa a figyelmet Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver-kísérletek teljes moratóriumára vonatkozó kezdeményezésére. Kérdésekre válaszolva Vlagyimir Lomejko elmondta, hogy szovjet részről nem tekintik véglegesnek a moratórium kérdésében eddig tett amerikai megjegyzéseket, köztük Schultz külügyminiszternek a helsinki repülőtéren hétfőn elhangzott elutasító nyilatkozatát. Szovjet részről a tárgyalóasztalnál Eduard Sevardnadze mellett ott ült Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes és Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet is. Jelen voltak a tárgyalóteremben más szovjet diplomaták is, köztük Jurij Kvicinszkij, aki Génfben a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon a közép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportot vezeti szovjet részről. Az amerikai oldalon Scultz mellett ott volt Max Kampelman, a genfi amerikai tárgyalóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai elnök fegyverzetkorlátozási főtanácsadója, Rozanne Ridgway, az európai ügyekkel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár, Mark Palmer államtitkár-helyettes, a kelet-európai ügyek vezető külügyminisztériumi szakértője és több más diplomata. Scultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az eszmecserét „értékesnek és fontosnak” találta. Később az „érdekes, hasznos, őszinte, gyakorlatias és termékeny" jelzőket használta a háromórás megbeszélés légkörének és eredményeinek jellemzésére, de annak tartalmáról nem sok információval szolgált. Amerikai hivatalos személyiségek tájékoztatása szerint Schultz négy témában terjesztette elő kormánya álláspontját. A fegyverzetkorlátozás kérdésében, az úgynevezett regionális témákban (ez alatt a közel-keleti és közép-amerikai helyzetet szokták érteni, de amerikai részről gyakran ebben a „rubrikában” tárgyalják az afganisztáni és kambodzsai problémát is). Szóba hozták az emberi jogok témáját, s az amerikai háttér-tájékoztatón csak utolsó helyen említették a kétoldalú kapcsolatok kérdését, elismerve, hogy a mostani megbeszélés „jó első lépés volt ahhoz, hogy a genfi csúcstalálkozót hasznossá tegyék". A csúcstalálkozóról megkezdett dialógusnak — közölték továbbá amerikai részről — folytatása lesz. Eduard Sevardnadze az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején a washingtoni Fehér Házban találkozik Reagan elnökkel. Az egyéb megvitatott kérdésekről amerikai részről megjegyezték, hogy új javaslatok ezúttal nem hangzottak el, s a két külügyminiszter első találkozójáról lévén szó, nem is ez volt a cél. Schultz külügyminiszter a tárgyalások eredményét abban foglalta össze, hogy „míg egyes területeken látunk bizonyos előrehaladást, bizonyos, nagyon mély nézetkülönbségek továbbra is megvannak". *** A külügyminiszteri találkozó szerda délutáni plenáris ülésén Csehszlovákia, Málta, Nagy-Britannia, Svédország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország külügyminiszterei értékelték az európai kontinensnek a helsinki záróokmány aláírása óta megtett útját. Dr. Pozsgay Imre a nyári egyetemen Rendkívüli érdeklődéssel kísért, nagy sikerű fórumot tartott dr. Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront főtitkára a Debreceni Nyári Egyetem hallgatóinak. A HNF főtitkárát dr. Pálfy István, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte, majd dr. Pozsgay Imre részben előzetesen hozzá eljuttatott, részben a helyszínen feltett kérdésekre válaszolva rajzolt képet politikai életünk alapvető folyamatairól, illetve azok politikai hatásairól. A fórumon részt vett dr. Onosi László, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Gyarmati Kálmán, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Oláh Lajos, a HNF debreceni városi bizottságának titkára. Ez az alkalom egyben megnyitója is volt a nyári egyetemeken immár hagyományos „népfronthét” színes programjának is. 1111 Az idézőjel is sejteti, hogy sajnos, nem finn testvéreink kellemes szokását örökítettük meg a BIOGAL Gyógyszergyárban, de a szaunázásra emlékeztetett, hogy hol a homlokunkat törölgettük, hol a hirtelen libabőrös karunkat simogattuk ebben a kisebb „gyárvárosban” (mintegy két és fél ezren dolgoz „ Szaunázó ” vegyészek nak itt), miközben a Kémia I. fermentáló 3-as számú műhelybe, csarnokba igyekeztünk kísérőnkkel, Szalkó Éva energiagazdálkodási csoportvezetővel. Azért valami mégiscsak a természetre emlékeztet — a csövek, épületek között fecskék lakoznak, itt-ott katicabogarakat fedezünk föl! A műhely melegének jellemzésére egykönnyen nem találunk szavakat,, ám úgy hisszük, az embertelen jelző sem túlzás. Nézzük a hőmérőt: a higanyszál a 34-ig kúszott föl a fokbeosztáson, pedig nem is itt, hanem a készülékek közvetlen közelében kényszeríti útjukra az izzadságpatakokat a hőség. — Emellett még az illatok s a zaj miatt is nehezebb a munka — mondja Szalkó Éva. — Tényleg nehéz, tudom, én is ezt csináltam, ezt tűrtem hosszú évekig. Az orrfacsaró, átható szagokat az alapanyagok keverékes feldolgozásuk árasztja, a zajt a gépek, berendezések. Ez a részleg úgymond alapüzem, azaz a gyár termelési folyamatában elsőrangú szerepet játszik. Ez szakmai nyelven így hangzik: intermedier gyártás. Vagyis csak az itt folyó munka szempontjából készülnek késztermékek, ezek jó részét külföldre szállítják, más részét a többi üzemnek gyártják további feldolgozásra. Egy műszakban összesen (tehát beleértve az előkészítőket, a laboránsokat, a készülékkezelőket, az irányítókat s a karbantartókat) húszan dolgoznak. A munka egyébként folyamatos, vagyis három műszakban termelnek. Kik? Zömmel nők. Rajtik Ibolya üzemmérnök, Kazincbarcikán végzett, a vegyipari automatizálási karon, ’83-ban jött ide a Borsodi Vegyi Kombinátból, ő a műszerek első számú felelőse. Tani Emma négy évvel ezelőtt betanított munkásként kezdett. Rábáról ingázott naponta. Tavaly szakmunkásbizonyítványt szerzett, most készülékkezelő, s már nem ingázik, inkább fizeti a nem kevés albérleti díjat. Mindegy, melyiküket említem, egyformán tűrik az embert próbáló körülményeket. Alig látni rajtuk, hogy megviseli őket a „szauna”. Nekik nem jut abból az áldásból, amit a szeszes oldatokkal teli üvegballonok kapnak a gyógynövény-feldolgozó mellett. Friss, hűs vízpermet hull rájuk. — Önök hogyan védekeznek a hőhullámok ellen? A sarkig kitárt ablakokra mutatnak. — Ablaktechnikával. A műszerszobában viszont szívesen ülünk le. Kellemes hűvösség ölel körül. Legyint a „műszeres”. — ... mert most épp jó a klímaberendezés. Jöttek volna tegnap vagy előtte, majd meggyulladtunk. A zajfülkében (vagy ahogy itt hívják, a süketszobában) fiatal szőke lány, Oláh Csilla. Szívesen jön ki a bágyasztó forróságból. Csilla is két éve dolgozik a BIOGAL-ban, Leninvárosban vegyipari szakközépiskolát végzett. — Különben nánási vagyok. Én sem ingázom, beköltöztem albérletbe. Hárman vagyunk egy szobában, ezret fizetünk, plusz a rezsi. Á, nem szorongunk, mindannyian itt dolgozunk, más-más műszakban, így váltjuk egymást, alig találkozunk. — Megfizetik a munkájukat, a meleget, a zajt? — Szépen keresünk. Én például készülékkezelőként 5—6 ezret, néha hetet. Igaz, nálunk nincs vasárnap, karácsony ... Állandóan figyelni kell a hőmérsékletet, a nyomást, a levegőt, a fermentorokat. A szakmai továbbfejlődésre is lehetőség, ném van, technikus szeretnék lenni. — Nem könnyű a munkája. Hogyan pihen? — Mozi, könyv, nyáron utazás, télen kötögetés ... Elbúcsúzunk. Kinn hirtelen beborul, szemerkélni kezd az eső. A műhelyekben felsóhajtanak ... A gyárkapu előtt szökőkút. (Bármelyik üzemből szívesen ülnének mellé.) A kút azonban nem csupán a bejárat dísze, vizével a fermentorokat is hűtik. Sz. I. T.(Fotó: Köszeghy György) Forrós munka- ] Helyek A -------A FELVÉTELI VIZSGÁK UTÁN ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM A Debreceni Orvostudományi Egyetemen két szakra, az általános orvosira és a fogorvosira jelentkezhetnek az érettségizett diákok. Ebben az évben némileg — harminccal — magasabb volt a jelentkezők száma a tavalyinál. A fogorvosi szakon hússzal voltak többen a pályázók, mint tavaly, 92-en adták be a felvételi kérelmüket. A keretszám itt harminc volt. Az alsó ponthatárt (96) harminegyen érték el. Huszonhat jelentkezőt felvett a bizottság, fellebbezéssel négyen kerülhetnek be, így csak egy diákot fognak elutasítani helyhiány miatt — tájékoztat dr. Szegedi Gyula oktatási rektorhelyettes. Az általános orvosi szakra 488-an reméltek bekerülni. A keretszám 180 volt. Minimum száz ponttal rajtolhattak a siker reményében a jelentkezők. 158 diáknak már kiküldték az igenlő választ, 22-en fellebbezéssel juthatnak az egyetem polgárai közé. A fellebbezési bizottság augusztus 20-a után ül össze. A követelményeknek 206- an tettek eleget (azaz szereztek 100, illetőleg ennél több pontot). Közülük 26-an kapnak majd helyhiány miatt elutasító iratot. Nem élő az a gyakorlat, hogy a budapesti Egészségügyi Főiskolára (ahol dietetikusokat, közegészség- és járványügyi előadókat, mentőtiszteket, gyógytornászokat stb. képeznek) átirányítják a jelentkezőket, a főiskola a saját jelentkezői közül veszi fel minden hallgatóját, még akkor is, ha azok lényegesen kevesebb pontot szereznek. Az egyetemre Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szolnok megyéből jelentkeznek leginkább. A pályázóknak több mint fele (56 százaléka) lány volt. A hallgatók között is valamivel több a lány, érezhető tehát az orvosi pálya csekély mértékű elnőiesedése. Az ebben az évben érettségizetteknek már az új fizikából szerzett ismereteikről kellett számot adniuk a felvételi vizsgákon. Azt tapasztalták a bizottságok, hogy a középiskolákban nem minden tanár fordított kellő figyelmet az új szellem átvételére és továbbadására, tanítványaik hátrányban voltak a többiekkel szemben. Szép számban jelentkeztek indokolatlanul, az iskolából negyven pontot hozva, ezek a diákok eleve esélytelenül rajtoltak. A felvettek közül minden rászorulónak tudnak ősztől kollégiumi helyet biztosítani.