Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-01-01 / 1. szám
(Rosas'kegyetlenkedései. )Rio-janeirobul odláén érkezett tinigányoslevél következő adatokat közöl Rosas, argentini köztársaság elnökének, kegyetlen bánásmódjáról: „Rosas a jezuitákat kiűzte. Vajha e’ cselekvénynyel megelégült volna! A’ tábornok egy diadal-kocsiba ült és a’ város hölgyei által huzatta magát. A’ hölgyek közt Alvear tábornok hitvese is foglalkodott. A’ hölgyek után a' hatósági tisztek fogták be magokat, mint igás-barmok: ezeket követék a' tábornokok. Rosas, egyik unokáját herczegnek kiáltá ki. Egykor az angol consult Mandeville urat hivata magához. Rosas egy teremben fogadá el őt, hol leánya épen tengerit azaz kukoriczát őrlött, atyjának ebédet készítendő; midőn a’ követ az ifjú leányzót felváltani ajánlkozott, ez tüstint átengedte helyét ’s Mandeville ur az őrlést folytatta. Mindez pedig csak azért történt, hogy a’ követtel Rosas gúnyjátékot űzhessen, még azon estve Rosas több barátit hivá asztalához, hogy őket egy, az angol nemzet képviselőjétől készített guizadoval vendégelje-meg. A’ hölgyeknek, kik diadalkocsiját húzták , hálaköszönetűl egy dobozkát küldött illy felirattal: ,,A’ marha’ számára (les bêtes), melly kocsimelibe fogta magát". Szintolly vérszomjasan tiltá meg egy nyilatkozványában valamennyi tisztviselőinek, a’ bajusz-viselést. Több mint száz, többnyire gazdag, személyt fejeztetett le ’s lövetett agyon Buenos-Ayres környékén, hogy javaikat hatalmába keríthesse. Most (mint a' rio-janeiroi levél mondja) azon hir terjedez, hogy holnap minden , a' révpart mellett horgonyzó angol hajó Buenos-Ayresbe vitorláz. E* o rin g ai a. (Uj ministerség.) A’ lissaboni Diario do Doverno nov. Sikerül következő új ministerséget közöl: Hadminister és ministerelnök: Bonnin gr. ; belügyminister: Rodrigo da Fonseca Magalhaens ; jogminister : Antonio Bernardo de Costa Cabral; tengerész: Villa Real gróf; pénzügyi : Florido Rodriguez Pereira Ferraz ; külügyi : Visconde de Carreira. Ezenkül megjegyzi a’ Diario: „Mivel a’ britt fölség kormánya Francziaország közbenjárulását az Anglia és Portugália közti kérdés iránt nem fogadá el, azon tárgy most épen azon ponton áll, mint midőn a rabszolgakereskedésrőől szóló törvényjavaslatot az angol parliament elfogadá.Cím Továbbá: „Örömmel jelenthetjük , miszerint a’ pápai udvar, bár még nincsenek meghatározva az alkudozás alapjai Portugáliával, őszinte kibékülésre tökéletesen hajlónak látszik.“ Még azon reményt is fejezi ki az említett lap, miszerint a’ lissaboni ’s hangai udvar között a’ diplomatikai viszonyok nem sokára ismét életbe lépnek, tekintetbe vévén a’ hollandi király ismert bölcseségét és igazságszeretetét. — Spfaragolopszag". (Cabrera hadi munkássága.) Madrid, dec. tdikén: „Cataloniában még folyvást régi állapotban a’ háború. O'Donnell szorgalmasan erősíti az egész vonalt Murviedro és Teruel közt, ’s azonkal a' villeli várat, mellyből Arevalo zászlóalját elűzé. Espartero is mindent elkövet állomása megerősítésére; de Langostera minde mellett mégis folyvást korlátlanul uralkodik az alkotmányos hadsereg mögötti tereken ’s legközelebb az esztermeli őrséget fogságba vivé, ’s ezúttal emberileg bánt a’ foglyokkal és megtartatá adott szavát, mi különben csak igen ritkán szokott megtörténni carnosi vezérek résziről. Huesa, üliete ’s több más helységből elűzé Cabrera parancsára azon családokat, melylyek egyes tagjai az alkotmányos csapatokban szolgálnak,s mindezt Espartero 50 ezer harezosi előtt merészlé véghez vinni. A’ családok kifizetését a tortosai tigrishez illő kegyetlenséggel gyakorolja Cabrera, és többnyire éjjel félmeztelen űzi el a’ lakosokat, kik közül egyuttal néhányat minden kor-vagy nemi különbség nélkül csupa mulatságból agyon szokott lövetni. Mancha tartományban, hol már tökéletes béke kezde uralkodni, Palillos Valenciából visszatérte óta ismét guerilla csapatok mutatkoznak. Mióta Alaix a’ ministerségbül kilépett, igen nagy szükséget szenved a’ hadsereg . Espartero táborában is mindent nélkülözni kénytelen a'katonaság, annál inkább tehát az egyes tartományi hadcsapatok. Ez okból mindenütt eladják karmaikat a’ földművelők, ha szállítási munkában nem akarják azokat halomra hullatni, ’s így aztán végkép megsemmisül a' földmivelés; több faluban emberek helyett éhes farkas csordák tanyáznak. A’carnosi seregnél naponkint szaporodik a’ szökevények száma. Egyszerre száz katona is jelenti magát Espartero főhadiszállásán. La Digna fiatal ezredest Cabrerának Espartero ellen kiküldött egyik bérgyilkosa megölé. A’ bergai junta és Segarra tábornok közt komoly villongás támadott. Morenában nagy hadi törvényszéket tartana Cabrera, melly 10 osztályvezér, 22 ezredes és számos más haditiszt fölött hozand ítéletet, kik Esparterohoz szítás gyanújába estek. A’ bitófákat már előleg fölállittatá Cabrera. — Anglia. (A’ királynénak két uj tisztelője akad.) Ha Viktória királyné minél előbb férjhez nem megyen, úgy Penelope kérőinek számát is túlhaladják imádott; a Globe ugyanis „A’ királyné uj csodálója“ czim alatt ezt írja: „Dec. 151 ben James Startin, mintegy 60 éves gentleman, a’ kensingtoni hatóság elbe hozaték. Ball, a’Roebuck-sörház tulajdonosa, azon panaszt teve a’ vádlott ellen, hogy huzamos idő óta naponkint 30szor is megjelenik sorházában , ’s rendesen újságok után kérdezősködik. A’ vendégek nehezteltek e’ gyakori háborgatásért ’s elmaradással fenyegetőztek, Ball tehát keményen szóla egykor e’ miatt a’ vádlotthoz ; de ez azonnal tűzfogó után nyúlt, és a’ fogadós futásban volt kénytelen menedéket keresni , ’s ez okból a’ rendőrséghez folyamodék. A’ vallatásból ’s a’ vádlott hugának föl világításiból bebizonyult, miszerint Startin a’ királyné vőlegényének képzeli magát, ’s többször majd erőszakosan törekvék Windsorpalotába nyomulni, melly alkalmatlankodási miatt egyszer már fogva is volt. A’ hatóság 80 font sterlingnyi kezesség mellett szabadon bocsátáa’ tisztes gentlemant’, ki most rokoni szoros fölügyelése alatt gondolkozik koronás menyasszonyáról.“ Dec. 9dikén ismét más furcsa vendég jelent meg Windsorpalotában , melly eseményről ezeket közli a’ M. Herald : „Ma délután 4 órakor sebes vágtatva Lajta Windsorpalotába egy négylovas hintó, mellyből köpönyeges, prémes süvegü és bőrkesztyűm gentleman szállott ki, kit mindenki idegennek tarta. Leszálltakor azonnal szólni kívánt a’ királynéval, kinek, mint mondá, olly fontos irományokat hoza Németországból, hogy azokat, csupán személyesen szabad kézhez nyújtania. A’ királyné, kinél épen látogatáson vala Kenthyne, Melbourne, ’s más főurak, vonakodók személyesen elfogadni az idegent és udvarmesterét bizá meg az iratok átvételére; az idegen mindazáltal makacsul megmaradt korábbi kivonata mellett,’s midőn Grey ezredes, a’királyné szolgálattevő udvarnoka , ismétlette neki az udvarmester által küldött határzatot, szilárd hangon állttá, miszerint megesküvék, hogy csupán személyesen a’ királynénak adandja ez iratokat, vagy pedig annak, ki irott meghatalmazást mutathat elő a’ királynétól. Több sikertelen nógatás után végre elfogatá Russell rendőrügyelő a’ makacs idegent és őrházba viteté. Az utas azonnal legnagyobb kényelemmel foglalt ott helyet a’ kandalló mellett, ’s levélcsomót vont ki zsebéből, melly a’királyné nevével és idegen posta jegygyel volt ellátva; ezt igazlásául sorban mutogatá a’rendőröknek. Ezután tentát ’s tollat kért és levelet irt Melbourne lordnak,’s rövid idő mulva megérkezék ez utóbbinak titoknoka meghatalmazással az iratok átvételére. De az idegennek még ez sem volt elég. A’rendőrügyelő tehát a’ palotába ment újabb utasításokért, midőn pedig visszaérkezék onnan ’s az idegen folytató makacsságát, tehát erőszakkal véteté el tőle az irományokat. Az utas hatalmas öklökkel ótalmazá magát ’s a’ külekedés közepett felforgaták az asztalt, mellyből congrevi gyujtószerek is hullottak le. Ezek pattogása még nevetségesebbik a’ különben is furcsa jelenést. Az elvett csomón német postajegy volt látható. Ez alatt 8 óraion, és az idegen ételt kívánt, ’s igen jó étvágygyal falatozott, az éj nagyobb részét pedig írással tölté. Reggel felé fölfedezék , hogy az utas nem idegen , hanem angol postatiszt, ’s neve Saunders.“ Dec. 10ikén reggel Londonba szállíták Saunderst, ’s az egész kalandos esetet utóbb igy fejté meg a’ Globe: „Midenyikén a’ kormányt illető levelek más kézhez szolgáltattak, még egy a’ királynéhoz czimzett iratot leltek a’ postán. A’ postaigazgató azonnal kimondá segédinek , hogy ez iratot tulajdon költségiben tartoznak Windsorba szállítani. Saunders magára vállaló e’ dolgot és a’fenebbi módon Windsorba utazók. A’ postaigazgató azonnal fölfüggeszté őt hivatalától, mihelyt e’ balga tettérül értesült, ’s jelentést ten a’kormánynak. E' kaland hőse mintegy 30 éves, és mindenkor rendkívüli önfejűség által t viteté ki magát. Alkalmasint személyes kihallgattatást reményre nyerhetni a' szeretetre méltó fiatal királynétól, ’s azért követé el e’botor tettet.“ (Parliamentfeloszlatási hírek. Elegy.) London , dec. 1 Odikén : Folyvást nagyobb biztossággal állitgatják , miszerint a’ parliament rövid idő múlva fel fog oszlatni, sőt némellyek azt hiszik egyenesen, hogy a’mostani parliament össze sem fog többé ülni. Az Atlas nem gondolja ugyan lehetlennek ez állítás valósulását, de nem hiheti, hogy most illyesmiről gondolkozzék a’ kormány; annyit mindazáltal semmi esetre nem tagadhatni, miszerint az egész országban azon lázas állapot kezd mutatkozni, melly rendesen meg szokta előzni az általányos választásokat. A’ radical Spectator igy elmélkedik e’ tárgyról : „Ügyeink ingadozó mostani állapotja mellett veszélyben forog az ország. Korunk erőteljes kormányt kivan , ’s kitagadhatná az olly kormány rendkívüli gyöngeségét, melly a’ 658 tagú alsóházban legfolebb csak 2—10 szózatnyi többségről képes rendelkezni. Mikép lehetne az illy kormány hatással a’köznépre? A’ whigministerség megbukását mindenki ajtó előtt hiszi már lenni. Mivel azonban utódai nem bízhatnak a’ mostani parliamentben , tehát igen természetes, hogy a’választók parliamentföloszlatást jóslanak, mert általányos uj választás utján csakugyan többséget szerezhetem magának az uj ministerség. — Az izlandiak, mint látszik, annyira megszokták a’túlzást, hogy a’ mértékletesség ügyében sem bírják mérsékkel viselni magokat. Mathew corki domokos rendi szerzetes dec.nikára ünnepélyes gyűlést hirdete, mellyen józanságot fogadjanak azok , kik az általa alapítandó józansági egyesületbe szándékoznak lépni. Már két nappal a’ kitűzött idő előtt minden oldalról ezrenkint tódult a falusi nép, még 100 angol mérföldnyi távaiból is Limerickbe. Minden gőzös legalább ezer embert hozott a’nevezett városba. Vasárnap iszonyú tolongás volt azon kápolna körül, mellyben szónoklandó vala Mathew barát. Illában törekvék helyet csinálni a’ rendőrség, a’buzgó józanfiak e’ kiáltozással: „Verjétek agyon a’kópékat!“ mindent Italomra döntöttek, mit akadályul gördítettek elejökbe, ’s visszatarthatlanul rohantak a’ szentegyházba. Másnap Mathew lakása körül még iszonyúbb volt a’ tolongás ’s a’rendőröket, kik helyet akartak csinálni , kődobásokkal riaszta el a’ nép , és olly erőszakkal rohant a’ házra, hogy az előtte levő karfákat összezúzó , ’s egymáson gázolva nyomult az udvarba. E’ rendkívüli buzgalom egy asszonynak életébe került, egy pedig lábát törte és számosan megsebesültek. A’ tolongás olly nagy volt, hogy e’ helyen teljességgel nem fogadható el híveitől Mathew a’ józansági esküt, házából tehát a’ megyeházba kisérteté magát vasss lovagoktul, hol tágabb térre vélt találhatni. Ezrek követék lépteit, ’s ismét uj szerencsétlenség történt, mert a’ megyeházhoz hidon kelle átmenni, és a’ tolongó tömeg összezúza a’ karfákat, minek következében sokan a’ folyamba hullottak , sokan pedig olly veszélyesen sérültek meg, hogy most kórházban gyakorolják a’ józanság első elemeit. Szóval, a’ zavar leirhatlan volt, mit talán az is okozhata , miszerint sokan derekasan leivák magokat pálinkával , mintegy ünnepélyesen akarván elbúcsúzni e’ kedvencz italtól. Legalább 40 ezer ember volt e’ napon a’ városban, mi rögtön igen tetemesül megdrágító az élelmiszereket. Ha valahol, bizonyosan Izlandot .ro *ban üdvös következményi leendnek e’ roppant jozansági egyesületnek. —