Kapu, 1998. november-december (11. évfolyam, 11-12. szám)

KEDVES OLVASÓ KAPU Főszerkesztő: Brády Zoltán Olvasószerkesztő: Erki Edit Gazdaság: Mándoki Andor Biztonságpolitika: Magyar István Magyar Múlt: Henkey Gyula Agrárperiszkóp: Dr. Nagy Bálint Ökológia: Fülep Dániel Főmunkatárs: Nádor István Siposhegyi Péter Megfejtetlen talányok: Grandpierre Attila Képszerkesztő, tördelő, borítóterv: Fehér Zoltán Szerkesztőségi titkár: Borbély Róbert Korrektor: Csontos Gábor Kiadó: Magyar Kapu Alapítvány A kiadásért felel: Hollai Hehis Ottó A Kiadó és a szerkesztőség címe: 1082 Budapest, Nap u. 13. Tel.: 303-07-10, 303-07-11 Fax: 303-07-12 Csekkszámlaszám: Mezőbank Rt. 11644006-04470500-44000004 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Hirker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., az alternatív terjesztők és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Nyomás: Folpress Nyomdaipari Kft Felelős vezető: Várlaki Imre ügyvezető igazgató ISSN 0238 888 X E-mail: kapuszer@mail.datanet.hu. Internet címünk: http://w3.datanet.hu/­mkapu 1 A borongós téli napon (miközben lassú örvényléssel ömlik a hó az ablak előtt) nehéz e levél megfogalmazása, mert meg kell magyaráznom Önök­nek, hogy miért függesztem fel a tíz éves Kapu folyóirat megjelentetését. Egy évtizedes küzdelem után­­ eljutottunk idáig. Úgy érzem, hogy ez várható volt, de nem hittem el. Ha végignézek a hatalmas kézirat halmon, meg kell állapítanom, hogy mon­danivalóban nincs hiány. Tömegével érkeznek a publikálandó anyagok, sze­mélyesen hozzák vagy postán, vagy e-mailen - belföldről és a világ minden tájáról, ahol magyarok élnek. Példányszám miatt sem panaszkodhatok, mert tudomásom szerint az árus­forgalomban belőlünk fogy a legtöbb a folyóiratok közül, sőt kétszer-három­­szor is több fogyhatott volna. Legutóbb az össz remittendánk (visszáru) 70, azaz hetven darab volt. Hangsúlyoznom kell a terjesztés rossz mivoltát. Igyek­szem kívülállóként nyilatkozni, s elfelejtem, hogy e lap munkám kedves gyer­meke. Ez az ország még nem érett még a demokráciára. Nincs még kultúránk hozzá. De az is lehet, hogy rosszul csinálom a lapot. Kik olvassák a kaput? A politika s a nemzetük sorsa iránt érdeklődő ma­gyar értelmiség. És nagyon sok egyetemista. Nem tagadom, konzervatív fo­lyóirat vagyunk, sőt nemzeti érzületű; leadtam minden olyan színvonalas anya­got, mely a nemzet jobbítását szolgálta. Nem érdekeltek a pártérdekek. Az MDF, Kisgazda, KDNP, Fidesz identitású publikációk mellett megjelentek ná­lunk olyan baloldali és liberális írások is, melyben nemzetünk iránti aggoda­lom és azon javító szándék is fellelhető volt. Hát persze, így egyik párt és gazdasági lobby sem érezte magáénak a kaput. De az 60-70 ezer olvasó igen. Mert függetlenségünk következtében a fent említett csoportosulásokat bíráltuk és bíráljuk. Bevallom, sok hívünk felszisszent mérgében az elmúlt tíz év alatt. Talán a legkulturáltabban a néhai miniszterelnökünk, Antall József reagált. Párszor beszélgettünk a parlament folyosóján, s néha neheztelt egy­két kritikus írásunkért - de nem baj, erre is szükség van, tette hozzá. Anno, midőn összezördültem Torgyán úrral (mert közvetlen környezetéből valaki hamis információt adott rólunk) és a Népszabadság hasábjain (jó mi?) perrel fenyegettük egymást... Utána is közöltünk kisgazda származású publiciszti­kát. Mert én sohasem pártérdekekben gondolkodtam. Mindig is a nemzet sorsa érdekelt. Ragaszkodtam a függetlenségünkhöz. Nem engedtem szél­sőséges megnyilvánulásokat, és azt sem akartam soha, hogy bármelyik párt magáévá tegye folyóiratunkat. Pedig szerették volna. Pedig kínáltak érte pénzt is, meg stb. Na, most jönnek a pénzügyek. Az inflációról tudnak. Az értelmiség anyagi helyzetéről tudnak. Már párszor leírtam, hogy legalább 4-500 forintért kéne adom a kaput. Ez szomorú, mert a létminimum közelében tengődő, igényes, olvasni szerető emberek ezt nem tudnák megfizetni. Az idén többször emel­kedtek a papírárak. A nyomdai árak, a számítógépkellékek árai, stb. Romá­niai olvasóinktól maximum 50 forintot kaphatok egy újságért. Balga üzletem­ber vagyok - tudom, 1000-2000 példányt terítettünk Erdélyben. Több mehe­tett volna Szlovákiába, Délvidékre... De ott más a jövedelmi struktúra. Hát akkor ne olvassanak kaput? Az üzletember azt mondja, hogy ne! Nemzet­ben gondolkodó főszerkesztő azt mondja, hogy igen! Tessék összevetni a két dolgot. Még azt sem segített rajtunk, hogy a Magyarok Világszövetség­ében marakodás dúl évek óta, s a leírt néhány igaz szó miatt kerültek minket. Persze a hirdetés sok mindent megoldott volna. Pedig én 25%-os ügynöki jutalékot adok. Ne legyünk szemérmesek, tudjuk, hogy ez így megy. Meg ígyebbül. De még így sem volt elég hirdetőnk, mert a pénz nem a nemzeti oldal kezében van. Egy csoportosulásnak sem vagyunk tagjai. Kikerültek min­ket, s talán mi is kikerültük őket. Csak egy példa! Jó néhány évvel ezelőtt külföldi olvasóink kérték, hogy mik a Duna Tv koordinátái. Sikerült rávennem

Next