Kisalföld, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
VILÁC. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről Az Mrt és a kormány az elmútt években jelentős intézedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 300/ 1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok szerint a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakembereikkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye feltagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva, új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktató intézetek, az erdészeti valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakul szövetkezeteket a helyszínein részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezeteket — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik , valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményes megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyáracéljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények hetven százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem ötven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárába is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pedig tizenöt százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termelnek és már az első évben megkezdték a silókukorica termesztését A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy új üzem gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy harmincötezer hold savanyú- és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyésszavasmarhát — tehenet, vemhes- és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hízlalá■ii igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben huszonötezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az Állatforgalmi Vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-háromhónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek A szarvasmarha-tenyésztés minőség javítására 1959-ben további, legalább ötven termelőszövetkezetben szarvasmarha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészkoca süldőt és négyszáz tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek Az állami, kísérleti és tangazdaságok hatezer kocafürdőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy nyolc százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy négyszáz darabbal kell növelni A juhtenyésztés fejlesztésére érvényben lévő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben negyvenezer anyajuhot kell átadni Az állami, a kísérleti, a cél- és tangazdaságok ötezer, legalább öt kiló gyapjúhozam jerke foklyát kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek Kétszáz nagy tenyészértékű import, katód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kell nyújtani A minőrgi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959-ben ötszázezer naposcsibe, ötvenezer napospulyka, harmincezer naposkacsa, tizenötezer naposliba és tizenötezer gyöngytyúk-naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetekezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges feltételekkel. 1959-ben hathetes korig előnevelt legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta százötvenezer férce árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. (Folytatás a második oldalon.) Az SZKP XXI. kongresszusának ötödik napja (2. oldal) * Névadó ünnepség Mezőőrsön (3. oldal) * A szovjet irodalom magyar hajtásai (6. oldal) * Vasárnapi levél (8. oldal) ARA : 60 FILLER Győr, 1959. február - vasárnap. A Magyar Külügyminisztérium közleménye A Magyar Külügyminisztérium sajtóosztálya felhatalmazást kapott a következők közlésére: Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kormánya nevében 1959. január 28-án jegyzéket adott át az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége ügyvivőjének. Ebben a jegyzékben a Magyar Népköztársaság kormánya ismételten rámutatott a budapesti amerikai követségnek és az illegális amerikai szerveknek a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen folytatott tevékenysége és aknamunkája következtében előállott helyzet tarthatatlan voltára, s annak orvoslása céljából felajánlotta diplomáciai tárgyalások megkezdését a normális kapcsolatokat gátló körülmények kiküszöbölése érdekében. A budapesti amerikai követség január 31-én a jegyzéket visszajuttatta a Magyar Külügyminisztériumhoz azzal az indokkal, hogy a jegyzék »fenyegető« jellegű. Ebből a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja hogy az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó a felmerült problémákat a szokásos diplomáciai úton rendezni, s ezzel arra kényszeríti aMagyar Népköztársaság kormányát, hogy - annak ismételt kifejezése mellett, hogy készsége a kapcsolatok normalizálására változatlanul fennáll - megtegye a szükséges intézkedéseket a népköztársaság állami és társadalmi rendjét veszélyeztető tevékenységek korlátozására. Felavatják a magyar munkásmozgalom halottjnak emlékművét Az illetékes szervek döntése értelmében március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40 évfordulóján „ avatják fel a magyar munkásmozgalom nagy halottjainak emlékművét — a leendő nemzeti Pantheonban, a Kerepesi temetőben —, amely Körner József építőművész és Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotása. Jéghegynek Ütközött Grönland közelített egy dán motoroshajó Koppenhága (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerin pénteken a Hedolt nevű dán motoroshajó Grönlandtól 48 kilométerre jéghegybe ütközött. A veszélybe került utasszállító hajó azonnal rádiójeleket adott le. Közölte, hogy a víz már a gépházba is behatolt, s a hajó lassan sülylyed A Hedrofi sürgös segítséget kért. Fedélzetén hivatalos közlés szerint ,55 utas és 40 főnyi személyzet tartózkodott. A közelben tartózkodó halászhajók és gőzösök nyomban segítségére siettek, s két német gőzösnek sikerült is a süllyedő Hedtoftot megközelítenie Az erős hullámzás, a viharos időjárás és a nagy sötétség miatt azonban a mentési munkálatok nem kezdődhettek meg. Hamburg (DPA—Reuter) A Johannes Kruess nevű német halászhajó — amely a süllyedő Hedtoft segítségére sietett — szombaton reggel közölte, hogy kénytelen volt eredménytelenül abbahagyni a kutatást. A halászhajó is veszélybe került, mert mint közölte a tenger teljesen eljegesedett. A New York-i amerikai partőrség azon a nézeten vali, hogy kevés remény van a süllyedő dán hajó utasainak magraemésém. *