Kisalföld, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. JÚNIUS 1. SZOMBAT ÁRA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM " Értékes társadalmi küldetést teljesítenek Pedagógusok köszöntése A 34. pedagógusnap alkalmából tegnap Győrött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán rendezte meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága az évente esedékes ünnepséget. Az elnökségben foglalt helyet Kreiter Mária, a megyei pártbizottság titkára, Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Vadász Anna, a népfront megyei titkára, Császár Károly, az SZMT titkára, Nagy Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Száraz Lajosné, az úttörőszövetség megyei elnöke. Dr. Kiss Imre, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondott megnyitó szavakat, utána Lombos Ferenc tartott ünnepi köszöntőt a meghívott hallgatóság előtt. . . — Szép és nemes hagyománnyá vált hazánkban, hogy június első vasárnapján a pedagógusokat, az ifjú nemzedék nevelőit, tanítóit ünnepeljük. Falun és városon, óvodákban, általános és középiskolákban, szakmunkásképzőkben, főiskolákban és egyetemeken mindenütt őket köszönniük szóval, virággal. köszöntjük a hivatás“ adattáT *« ér- -"íT •neveTfimunika iránti hálás tisztelettel — 3 kezdte beszédét a megyei tanács elnöke és átadta a párt-, az állami és társadalmi szervezetek üdvözletét. Szólt arról a nemes társadalmi küldetésről, amely a pedagógusokra hárul: nincs még egy olyan hivatás, mint az övék — mondta — mert e munka hatása beleszövődik társadalmunk minden rétegének napi életébe. A jelen emlegetése, az eredmények és azok megalkotóinak ünneplése óhatatlanul felidézi a múltat is. Idén ünnepeltük felszabadulásunk 40. évfordulóját — folytatta Lombos Ferenc — és külön kitért arra, hogy a jubileum miként ösztönöz emlékezés’’' eredmények számbavételére, a mérlegkészítésre. A történelmi visszapillantás során megállapította: büszkén nézünk vissza a megtett útra. Igazságtalanok lennénk, ha nem értékelnénk, nem méltatnánk az eredmények egyik alapvető forrásának, az oktatásügynek, a magyar pedagógus társadalom munkájának jelentőségét. Az elmúlt 40 évben nagyszerű alkotásokat hoztunk létre. Ebben a munkában élen jártak a pedagógusok. A megyei tanács elnöke külön kitért arra, hogy a szocialista építőmunkánk négy évtizede alatt milyen nagy változások jellemezték a magyar oktatásügyet. Növekedett az óvodai ellátásban részesülők száma. Minden iskolatípus korszerűsödött. A művelődési kormányzat lehetőségeihez mérten Győr- Sopron megye Tanácsa erőfeszítéseket tett és a jövőben is erőfeszítéseket tesz, hogy a pedagógusokat anyagilag, erkölcsileg megbecsüljék. Tudjuk azt is — mondta a megyei tanács elnöke —, hogy nincs okunk az önelégültségre, a pedagógusok iránt még mindig adósságot érzünk. Az oktatásügy presztízsének növelése érdekében van még tennivalónk, de sokat tehet, sőt sokat kell tenni a jövőben az iskolának, a pedagógusoknak is. — 1985. a magyar szocialista oktatásügy történetének jelentős állomása — jelentette ki Lombos Ferenc. — Ebben az évben ülésezett pártunk XIII. kongresszusa, amely az oktatásunk számára is meghatározta a következő évek feladatait. Az ünnepség szónoka emlékeztette hallgatóit ebből adódó kötelezettségeikre és befejezésül a munkához, sok sikert, a közelgő nyári vakáció idejére kellemes pihenést kívánt. Az ünnepi köszöntő után bejelentették, hogy megyénk számos pedagógusa részesült magas kitüntetésben. Apáczai Csere János-díjat kapott dr. Várnai György szakfelügyelő, a győri Révai Miklós Gimnázium tanára. Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott Árpásné Nagy Teréz, a győri 5. sz. óvodai körzet óvónője. Bruszt Julianna, a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola tanára, Faller Antal, a soproni 403-as Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. Faragó Sándor elé, a nyúli általános iskola tanítója Németh Istvén, a győri 400-as Szakmunkásképző Intézet szakoktató, Molnár Béla, a vitnyédi általános iskola igazgatója. Szabó Imre szakfelügyelő, a csornai Bodnár Alajos Iskola tanítója, Tóth László szakfelügyelő, a lébénymiklósi 1. sz. általános iskola tanára. A Győr-Sopron megyei Tanács közoktatási díját kapta Gergely Sándor, a pedagógusokszakszervezete megyei bizottságának titkára. Kovács Andrásné, a Somon Városi Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője. Tölgyesi László vezető szakfelügyelő, a győri Kun Béla Általános Iskola tanára. A tegnapi ünnepében Szocialista kultúráért kitüntetést vett át Vető Szilárdné körvezető, a győri Kun Béla Általános Iskola tanára, a Gyermekekért Érdemérem kitüntetést Prédli József, a soproni Pataki Ferenc Általános Iskola igazgatója. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek 161-en. Miniszteri dicséretet kaptak 109-en. Szakszervezeti munkáért 16- an kaptak elismerést. A pedagógusnap alkalmából Úttörővezetői Érdemérmet a megye pedagógusai közül 10- en. Kiváló úttörővezető kitüntetést 37-en kaptak. A kitüntetések átadása után óvodások, iskolások (a XVII. számú óvodai körzet, a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, a Bartók Bála Általános Iskola és a Révai Gimnázium növendékei) műsort adtak az ünnepeltek tiszteletére. V. L. Kállai Gyula kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. XIII. Megyei Ifjú Gárda Szemle Fiatalok, egyenruhában A megye öt városának több mint kétszáz ifjúgárdistája találkozott tegnap délután Kapuváros. A házigazdák, valamint Győr, Sopron, Csorna és Mosonmagyaróvár legjobb Ifjú Gárda szakaszai három napig táboroznak a városban, hogy népszerűsítsék a fiatalok körében a gárdista életet, hogy tisztelegjenek hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója előtt, a negyven szabad év eredményei előtt, hogy bizonyítsák szakmai és politikai felkészültségüket, s természetesen azért is, hogy együtt tölthessenek egy izgalmas és eseményekben gazdag hétvégét. A sorrendben tizenharmadik megyei Ifjú Gárda szemle a megye egyenruhás fiataljai számára az idei legrangosabb esemény. Megméretés és háromnapos ünnep, izgalmas játék, kellemes szórakozást nyújtó aktív pihenés az egész éves kiképzés és munka után. Nem csoda hát, ha a szerencsés résztvevők, de a megye valamennyi gárdista diákja és dolgozó ,Ifjú Gárdatagja különleges várakozással tekintett a szemle elé. Az eseménynek rangot ad az is, hogy a találkozón legjobban szereplő szakasz képviselheti megyénket augusztusban a miskolctapolcai országos IG- szemlén. Az, hogy a hét szakasz közül melyik lesz a szemle győztese, vasárnap, az úszóverseny után dől el. Addig azonban a fiatalok számot adnak -ról, hogy mennyire ismerik a KISZ és az Ifjú Gárda történetét, szervezeti szabályzatát, céljait, vizsgáznak a fegyveres erők és testületek ismeretéből, a magyar történelem eseményeiből. A versenyben követelmény a fegyverek, a harci eszközök, a terepharc, az elsőségélynyújtás, a közlekedés és a belmélet aranyainak ismerete is, ám valószínűleg a gyakorlati próbák döntik el a végső sorrendet. Tegnap délután négy órakor a kapuvári sportegyesület pályáján sorakoztak föl először a gárdista szakaszok. Az ünnepélyes megnyitó után fél órával már javában, zajlottak az alaki fegyelmezettséget felmérő versenyek, a menetdalverseny és a fegyveres váltófutás. Ma délelőtt félnapos harci túrán vesznek részt a csapatok. A szemle vetélkedői vasárnap délelőtt az uszodában érnek véget. Az Együtt a Gárda elnevezésű XIII. Megyei Ifjú Gárda Szemle védnöke Kapuvár város pártbizottsága. Tizenegy rendező szerv gondoskodik arról, hogy a fiatalok valóban kellemes, emlékezetes és hasznos hétvégét tölthessenek Kapuváron. G. J. Könyvünnep június 5-ig Az írott szó maradandó kincs Egy új kötet premierje Vendégünk Sőtér István A magyar könyvet ünnepeljük most egy héten keresztül szerte az országban. Az ünnepi könyvhét országos megnyitóját tegnap tartották Debrecenben, s ebből az alkalomból írók, költők, kritikusok, könyvkiadói vezetők és a kulturális élet más képviselői adtak találkozót egymásnak Ilajdú- Bihaar megye székhelyén. A könyvhét ünnepélyes megyei megnyitója egyben örvendetes helyi eseménnyel is összekapcsolódott tegnap Győrött, a Hazafias Népfront székházában. A Műhely című Győrött megjelenő folyóirat kiadásában napvilágot látott Kortársak Lukács Györgyről című könyv premierjével vette kezdetét az eseménysorozat, amelyen az idén is jeles írókkal, költőkkel, irodalomtudósokkal, találkozhatunk majd. A megnyitón Mónus Imre, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgató-helyettese méltatta a könyvünnep jelentőségét. Emlékezett az első győri könyvnapra 1929-ben, amikor is még csak egyetlen bolt készített ünnepi kirakatot az egykori hírlap tanulsága szerint. Az 1929-es pár százezer magyar olvasót mára több millió váltotta fel, ma Győrött reggel 8-tól 2 óráig egyetlen üzlet forgalma 81 ezer forint volt, s az emberek sorban álltak a könyvcsemegékért. Sajnos a könyvhetek viszszatérő szépséghibája, hogy az első fél órában elfogynak a slágerek, így sokszor az ünnep bosszúságot okoz a könyvbarátoknak. Nem volt ez másként az idén sem. Ám mindezektől függetlenül az igazsághoz tartozik, hogy a mai magyar könyvkiadásnak vannak olyan eredményei, amelyek fontos kulturális vívmányaink közé tartoznak. Számos maradandó értékű mű jelent meg az utóbbi évtizedekben, s ahogy a mostani könyvhéten is láthattuk, a könyvek külleme szembeszökően javult. " A gazdag kínálatból terjedelmét tekintve szerény, ám tartalmát nézve fontos és igényes az a könyv, amelynek premierjét Győrött tegnap tartották. Létrejöttének körülményeiről szerkesztője Kloss Andor szólt a megnyitó közönségnek. Elmondta, hogy szélesebb horizontú, átfogó értelmezésére, összefoglalására a lukácsi életműnek talán még nem jött el az idő, épp ezért a nagy filozófus születésének 100. évfordulóján egy esszé-szerű, személyes írásokat tartalmazó könyvet szerettek volna létrehozni. A Műhely körkérdésére adott válaszok olyan személyiségek tokléból érkeztek, mint például Király István, Köpeczi Béla, Bizám Lenke, vagy a könyvpremierre személyesen is ellátogató Sőtér István akadémikus. A könyvben olvasható vallomások Lukácsról már korábban megjelentek a folyóiratban. A szerkesztő arra is választ adott, hogy miért volt szükség akkor a könyv kiadására. A folyóiratokat művek temetőiként is szokták emlegetni, sokszor értékek rejtőznek bennük, amelyek azonban mégis elkerülik a szakemberek figyelmét. Az első Műhely-könyv fontos állomása a folyóirat történetében, s szerkesztői szeretnék, ha folytatása is lenne. Egyben remélik, hogy sikerül tenniük valamit a helyi szellemi élet élénkítéséért, mert ma úgy érzik, a lehetőségeknél az még szegényebb. Az ünnepi esemény befeje- zéseként a kortársak közül az egyik, Sőtér István tartott izgalmas előadást Lukács Györgyről. Elmondta, nagy örömmel tett eleget a Műhely felkérésének, s nagy örömmel vette kezébe a kötetet is. Már csak azért is, hiszen ez a könyv, amely személyes képet ad a filozófusról, jól egészíti ki a másikat, amely a tragikus Lukács-vita felidézésére vállalkozott. Beszélt arról, hogy Bartók és Kodály mellett világszerte a legismertebb neve a magyar kulturális életnek Lukács György. Beszélt nagy jelentőségű műveiről, egyéni nézeteiről, amelyekkel vitába kellett szállni, szólt hibáiról is. De elmondta azt is, milyen volt, mint ember, milyen közvetlenséggel, vonzerővel rendelkezett, milyen utánozhatatlan humor jellemezte, s annyi támadás, megalázkodás után mégis milyen sajátos életbölcsességgel rendelkezett. Azzal fejezte be, mennyire örülne ma Lukács György ennek a kis kötetnek, hiszen olyan gyermekesen tudott örülni egy-egy meghívásnak, színházjegynek, kedvességnek A Kortársak Lukács György segítségével és Sőtér István közvetítésével szinte magunk elé képzelhettük a gondolkodót, mint embert.