Kisalföld, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KIMIPOV) AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. május 2., kedd óra: 4,30 Ft XLIV. évfolyam, 101. szám Győri delegáció öt napot töltött Szovjet-Örményországban Győr-Sopron megye küldöttsége, amely a helyi vezetőkkel megvitatta a földrengés következményeinek felszámolásához szánt segélyekkel kapcsolatos kérdéseket. A küldöttséget, amelyet Szakács Ferenc, a megyei pártbizottság titkára vezetett, fogadta Szűrén Arutyunján, az örmény KP KB első titkára, aki kiemelte, hogy Magyarország, s főként Győr-Sopron megye az elsők között sietett Örményország segítségére. Szakács Ferenc elmondta, hogy meglátogatták a katasztrófa sújtotta körzetet, s így pontosabban meghatározhatták azon problémák körét, amelyek megoldásához Magyarország segítséget nyújthat! Pártértekezlet Sopronban A politikai megújulás feltétele a cselekvőképes tagság Új első titkárt választottak a küldöttek A küldöttek előzetesen megkapták Az 1988 májusi országos pártértekezlet óta eltelt időszak jellemzése, javaslat az MSZMP helyi programjára című írásos anyagot. Ez tömör, mindamellett szellemileg tágas helyzetelemzést ad, majd pedig felvázolja a párt helyi programját. Megállapítja, hogy az 1988. évi májusi országos pártértekezletet a párttagok és a pártonkívüliek zöme kedvezően fogadta. Többségük egyetértett a megelőző időszak helyzetelemzésével, azonosult a reformelképzelésekkel. A vártnál kedvezőbb hatást váltottak ki a személyi változások. A városi pártbizottság múlt évi szeptember 7-i ülésén még nem tartotta szükségesnek városi pártértekezlet összehívását. Megtartását az utóbbi hónapokban kialakult politikai helyzet, az új szocialista modellre való áttérés, a többpártrendszer, az egyesülési és gyülekezési törvény, az egyre mélyülő társadalmi, gazdasági válság, a pártbizottságtól igényelt új program és a szervezeti korszerűsítés indokolta. Ami az MSZMP helyi programjára vonatkozó javaslatot illeti, ennek középpontjában, mint az anyagból egyértelműen kitűnik, a szerves fejlődés követelménye, az ehhez szükséges politikai alapok megteremtése áll. Szinte minden gondolata azt sugallja, hogy az élet, a helyi társadalom legkülönbözőbb területein a hagyományoknak, a helyi szerkezetnek és a dolgok természetének megfelelően kell politizálni. Az írásos anyaghoz Hencz József első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Részletesen elemezte az országban kialakult válságos helyzetet. Beszélt a városi pártbizottság utóbbi évtizedben végzett munkájáról, megemlítve az eredményeket, s kritikával szólt a hiányosságokról. Részletesen indokolta a pártértekezlet összehívásának szükségességét, utalva arra, hogy most nemcsak személyi változtatásokra, hanem cselekvésre, program kidolgozására is szükség van, s ez utóbbinak szükségessége hangsúlyosabban vetődik fel, mint a múlt évben. Hencz József a pártról szólva azt emelte ki, hogy az MSZMP-nek politizáló párttá kell válnia, amely határozott szellemi arculattal rendelkezik, s mint ilyen alakít ki kapcsolatokat a térségben működő más pártokkal, párttá szerveződő mozgalmakkal, különböző csoportosulásokkal. Az első titkár szóbeli kiegészítője után megkezdődött az írásos anyag és a szóbeli kiegészítő feletti vita. Sipos Éva (Kállai Éva leánykollégium) a város kollégiumaival, a nyelvi oktatás helyzetével és jövőjével kapcsolatban tett fel kérdéseket, amelyekre először Hencz József, majd Kienzl János, a városi pártbizottság titkára válaszolt. Bálint Mihály (Sofa) emlékeztetett arra, hogy az országos pártértekezlet elindítója volt a radikális reformfolyamatnak. A helyi pártértekezletnek az a feladata, hogy e folyamat kiteljesedjék. Nézete szerint mindezt a tagság kényszerítette ki. Úgy fogalmazott, hogy a városi pártértekezlet nincs késésben, olyan időkben élünk, amikor a válaszokat időszerű kérdésekre csak most lehet megadni. Szólt arról, hogy a decentralizálásnak vannak eredményei, ellenben születtek hibás döntések is. Végül felhívta a figyelmet, hogy a párt ne riadjon meg az öntisztulás folyamatától. Berta Attila (Autófelszerelési Vállalat) javasolta, hogy az új pártbizottság legyen függőségi viszonyban a pártértekezlettel és a tisztségviselők a térség kommunistáinak legyenek alárendelve. Kezdeményezni kell egy rendkívüli kongresszus összehívását, melynek el kell végeznie a számadást, és kialakítani azt a rendszert, mely meggátolhatja a visszarendeződést. Bejelentette, hogy vállalatuknál is megalakult a reformkor. Hangsúlyozta: nem lehet megengedni, hogy az értelmiség leértékelődjön. A racionálisan gondolkodók ott vannak a tudományos egyesületekben. A MTESZ- ben is sok szakember tevékenykedik, vonják be őket a programok megvalósításába. Fejes Sándor (a nagycenki nagyközségi pártbizottság titkára) először Sopron és a városkörnyéki községek közös érdekeiről, az összehangolt fejlesztés szükségességéről szólt, majd kifejtette azt a meggyőződését, hogy erősíteni kell a községi pártbizottságokat. Javaslatot tett a titkárok tanácsának megalakítására. Megemlítette, korszerű szervezési szabályzat kell. Az MSZMP agrárpolitikájáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a nagyüzemnek változatlanul meghatározó szerepet kell betöltenie, amit más formák kiegészítenek. Hogy együtt hatékonyan működjenek, ahhoz tulajdonrendezés, új földértékelés, reális árrendszer, a piaci viszonyok meghatározó volta szükséges. (Folytatás a 2. oldalon.) r 1 ' ■ ' : : . ;~■ Majdnem hatezer MSZMP-tag 245 választott küldöttének és a pártbizottság 59 tagjának részvételével vasárnap a hajnali órákba nyúló nyilvános pártértekezleten adtak számot az 1988 májusi pártértekezlet óta eltelt időszak munkájáról és a városi pártértekezlet programjáról Sopron város kommunistái, javaslatot tettek a pártkong- gresszus összehívására. Az írásos jelentéshez Hencz József első titkár fűzött szóbeli kiegészítést Az előterjesztések feletti vita, 37 felszólalás, politikai állásfoglalás után a pártértekezlet három jelölt közül új első titkárnak választotta dr. Fülöp Józsefet, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának tanszékvezető tanárát. Ugyancsak megválasztotta a pártértekezlet a 29 tagú egytestületes pártbizottságot, megerősítette a fegyelmi bizottságot. Szavazott a leendő megyei pártértekezlet ötven soproni küldöttéről, a megyei pártbizottság 12 soproni tagjáról és a megyei pártértekezletet előkészítő jelölőbizottság négy soproni tagjáról. A városi Sport- és Szabadidő Központban tanácskozott a soproni pártértekezlet. Emléktábla-avatás Bodonhelyen Esős majális Zuhogó esőben Kiskúton. Tegnap, amikor a kora reggeli órákban végigsétáltam az esőtől áztatott Kiskút liget haragoszöld fái között, azokra a május elsejeikre gondoltam, amikor ha sütött a nap, ha zuhogott az eső, kötelező volt felvonulni. Akik a mostani századik május elsején kijöttek ebbe a szépséges ligetbe, azokat úgy hiszem, szívük hozta ki. Fél nyolc órakor még csak a sátrakban láttunk mozgolódást. Hummel János, a győri húsipari mintabolt vezetője optimista volt: 3000 pár virslit, 700 adag hamburgert, 5000 üveg sört és 2000 üveg üdítőitalt halmozott fel sátrakban. Józsa Károly, a rendezőbizottság tagja esernyője alá bújva mondta: a rossz idő ellenére is sokan leszünk. AMagyar Televízió nyolc tagú stábja Incze Zsuzsa riporterrel, Gábor Péter rendezővel és Száraz Lajos szerkesztővel az élen reggel hat óra óta Kiskúton dolgozott. (Folytatás az 5. oldalon.) Nagy Sándor, Tatár árpád, Grisz Kárály, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Hámori Csaba beszéde Nagygyűlések országszerte A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A felvonulási téren tartott nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez. " A ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illúziók, sokkal inkább a gazdasági, politikai rendszer objektív hibái, fogyatékosságai a személyi-hatalmi érdekek túltengése, az elvtelen öszszefonódások, a vezetők tévedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerűen a hazugságok juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a bizalom — mondta. A magyar szakszervezetek támogatják a gazdasági és politikai reformokat, a tulajdonreformot, a szerkezetváltást, a piaci viszonyok megteremtését. A reformra hivatkozva sem támogatják azonban a kapkodást, a végig nem gondolt intézkedéseket, s azt sem, hogy bárki úgy és azért árusítsa ki az állami tulajdont, hogy ellenértékével a költségvetés hiányait pótolja. Az eladósodottság súlyos teher, de az sem kevésbé súlyos, ha értékeinket áron alul, nemzeti önérzetünket pedig bármilyen áron áruba bocsátjuk. A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette: csak kiegyensúlyozott együttműködés, valódi partneri viszony lehet célravezető. Megállapodásainknak a jövőben — ha kell — kemény eszközökkel is érvényt kívánunk szerezni — jelentette ki. A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT Ifjúsági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Tolmácsolta társai véleményét, amely szerint a politika szinte tehetetlenül áll a tényleges társadalmi problémák előtt, fegyvereit pedig a szakszervezetekkel, tehát a dolgozókkal szemben csörgeti. A legsürgetőbb kormányzati döntések között sorolta a családi pótlék július 1-jétől gyermekenként 300 forinttal történő felemelését; szeptember 1-jétől a mindenkori létminimum szintján és az az alatt élő családok gyermekei(Folytatás az 5. oldalon)