Köztelek – 1940. 1-27. szám
L. évfolyam. Budapest, 1940 január 11. (4438) szám. KÖZ- ÉLI AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZI Megjelenik egyelőre JK LEK GI LAP LET HIVATALOS KÖZLÖNYE az egyszer: vasárnap OJIGK évi tagsági dij: Földbirtokosok, bérlők és uradalmak 200 holdig 500 „ 1000 „ 2000 „ 3000 „ 15 pengő 30 „ 60 90 „ 120 „ ezenfelül 150 Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 P Egyéb tagok részére évi tagdíj 10 „ OMGE postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 10,399 L.up|tfKHj 10iKUE-birokoiak ! Negyed évre 0 pengő, fél évre I1 pengő, egész évre 20 pengő Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mutschenbacher Emil dr., az OMGE ügyvezető-igazgatója Felelős szerkesztő: Rothmeyer Imre Társszerkesztő: Dörschng Tibor Szerkesztőség: Budapest, IX., Közéelek u. 8. Telefon: 187—954 Kiadóhivatal : Budapest, IX., Iliői ut 25. Telefon: 189—9.12 Előfizetési árak: „Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együtt Belföldre OMGE tagoknak: Negyed évre Fél évre Egész évre — O pengő tap ., Előfizetőknek: Negyed évre — Fél évre Egész évre._ 10. peng;O IS „ 32 Külföldre OiHCE tatoknak : Negyed évre Fél évre ._ Egész évre... — 8 pengő . — .. — 38 „ Előfizetőknek ! Negyed évre ta pengd Fél évre 22 (‡ Egész évre 40 „ Postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 26,576 TARTALOM: Az ötven éves „Köztelek4 4 A régi szokás kötelezettsége az elé a feladat elé állít bennünet, hogy elbúcsúzzunk az elmúlt évtől és az évváltozás határmesgyéjén üdvözöljük a mindig remélt, jobb eljövendőt. Mostani újévi számunkban a „Köztelek" fejléce fölé az ötvenes szám kerül, amely azt jelenti, hogy újév napján lapunk ötvenedik évfolyamát kezdi meg. Az agráriusok nagynevű írója, néhai Buday Barna szerint : „A fa korát az évgyűrűk árulják el, csakhogy ez hánccsal kendőzi a titkát, mint a hiú asszony ; a lap azonban kérkedni szokott korával, mert állandóan nyilvántartja évfolyamait és sokat ad arra, hogy nem mai gyerek." A történelemben ötven év nem idő, viszont az ember ötven éves korában már túl van élete delén. Másként van ez egy lapnál, annak az öt évtizedes múlt, ha ugyanazt a zászlót szolgálja változatlan odaadással és becsülettel, nemes és értékes patinát ad. A múlt század kilencvenes éveinek elején mezőgazdasági életünk vezetői szükségét látták egy agrárius irányzatú köz- és mezőgazdasági lap kiadásának. Ezt meg is valósították, ekkor született a „Köztelek", amelynek első számában az OMGE akkori nagynevű elnöke, Dessewffy Aurél gróf, bejelentve a „Köztelek" megindítását, annak céljairól a következőket mondotta : „Teremtenünk kell egy orgánumot, mely szétjutva a társadalom minden osztályába, folytonosan kimerítő és hű tükre Magyarország gazdasági viszonyainak, feltárja az eszméket és irányzatokat, melyek mezőgazdasági köreinket foglalkoztatják és rámutat a bajokra, amelyeken segíteni, a módra, mellyel a segítséget megadni kell. Szükségünk van egy összekötő kapocsra, mely a gazdasági politika és a mezőgazdaság minden kérdésében alkalmat ad a sűrű érintkezésre. Rendelkezésre kell állnia egy olyan intézménynek, mely a folytonos és éber megfigyelés , az ország minden része és a külföld emporiumaiban fenntartott összeköttetéseivel biztos és gyors értesülést ad hazánk és a külföld gazdasági eseményei és szakmánk technikai előhaladásának részleteiről. Ez volt a célja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a „Köztelek" megalapításával". Ha most a „Köztelek" fennállása ötvenedik évfordulójának és az új évnek küszöbén visszatekintünk lapunk öt évtizedes múltjára, úgy büszkén, a végzett becsületes munka jól eső érzésével és emelt fővel állapíthatjuk meg, hogy lapunk változatlan hűséggel, töretlen erővel szolgálta a megindulásakor lefektetett célokat és az agrárpolitikának akkor megállapított irányait s ma is ugyanazzal az odaadással és ugyanazzal a szeretettel dolgozik a gazdaszempontból soha el nem évülő nemes célért, a magyar mezőgazdaság és a földből élők sorsának jobbrafordulásáért. ötven év és annak munkája a lap életképességét bizonyítja, pedig a „Köztelek", mint a gazdatársadalom szócsöve, azzal együtt nehéz időket élt át, mert minden időnek megvolt a maga baja és súlyos küzdelme. Mezőgazdasági államban, tehát nálunk is, a létalap a föld és a jobb sors ennek jövedelmezőségétől függ, pedig — sajnos — az osztó igazság a múltban sokszor fájó és kegyetlen volt a mezőgazdasággal szemben. Számos esetben nehéz harcai voltak a gazdáknak a kormánnyal és különböző érdekeltségekkel. Ezekből a harcokból a „Köztelek" mindig becsülettel kivette részét. Ez a becsületes harc, a földből élők minden rétege érdekében kifejtett küzdelem, a napi és pártpolitikán való felülemelkedés, az adott helyzetből származó függetlenség és tárgyilagosság eredményezte azt, hogy ma lapunk szavának súlya, és mindenütt megbecsült értéke van. A gazdasági szabadelvűség korában különösen erős volt a harc a jól szervezett ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel. Ha visszagondolunk a múltra, látjuk, hogy a „Köztelek" által mindig ostorozott mezőgazdasági szervezetlenség következtében bizony sokszor a merkantil érdekek jutottak érvényre. Ezekben az időkben kezdődött erősödni a „Köztelek" által mindig hangoztatott agrár irányzat, amelynek a „Köztelek" volt következetes zászlóvivője. A „Köztelek" tulajdonképpen három feladatot szolgál. Az egyik az, hogy propagandát csinál az OMGE mozgalmainak és ismerteti azok eredményeit. Ezzel szoros kapcsolatban áll az előbb említett harc, a mezőgazdaságra nézve néha igen súlyosan érezhető osztó igazság ellen. A régebben divatos merkantil irányzat elleni küzdelem idejében írta zászlójára a „Köztelek", hogy az ország politikájának a mezőgazdaság érdekeihez kell igazodnia, mert az ország létalapja a föld. További célja lapunknak a szakismereteknek és a mezőgazdasági tudományoknak minél szélesebb rétegekben való terjesztése, a tudományos és gyakorlati kutatások és kísérletek eredményeinek a gazdaközönséggel való megismertetése. A lap szakszerűségének és mezőgazdasági szempontból való értékének biztosítása érdekében a lap alapítói már a meginduláskor felkérték a mezőgazdasági tudományok és ismeretek kiválóságait közreműködésre, amit azok, mint rovatvezetők készséggel vállaltak. Ezt a minden tekintetben bevált intézményt hosszú évtizedek óta a szerkesztőség kiszélesítette, fejlesztette és ma már országunk mezőgazdasági életének kiválóságai és az egyes mezőgazdasági speciális tudományok legértékesebb művelői legkiválóbb munkatársai és rovatvezetői lapunknak. Hozzájuk kerül minden, szakmájukba vágó cikk, vagy szerkesztőséghez intézett kérdés s az ő közreműködésük és országos tekintélyük biztosíték arra, hogy a „Köztelek" hasábjain megjelent szakcikkek és a szerkesztőséghez érkezett kérdésekre adott válaszok szakszerűség szempontjából minden tekintetben igen értékesek és megfelelők. Ha végignézzük az elmúlt ötven évben rovatvezetőink és munkatársaink névsorát, úgy azt látjuk, hogy nincs mezőgazdasági életünknek olyan kiválósága, aki a „Köztelek" munkájában tevékeny részt ne vett volna. Most az ötven év határmesgyéjén állva a nekik kijáró mély tisztelet és szívünkben érzett meleg szeretet kedves kötelességünkké teszi, hogy támogatásukért hálás köszönetet mondjunk és az ország egész gazdatársadalma nevében arra kérjük őket, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is támogassanak munkánkban. Harmadik feladata lapunknak a gazdák közömbös Az ötven éves „Köztelek". (Rothmeyer Imre.) Szövetkezeti beszámoló. A Duna-Odera-csatorna. (Bohringer Sándor.) Földreform és talajvédelem. (Dóry Béla.) Gazdasági üzemeink közterhei. (Witthen Béla.) A háborús viszonyok hatása az állatpiacokra. (Szent-Gály Géza dr.) A kompolti növénynemesitő telep újabb munkálatai. I. (Fleischmann Rudolf dr.) Adatok az Ertler-fél® burgonyatermesztés! eljárás értékéhez. (Sovatsits László.) A svájci borzderes marhafajta jellege. I. (Csukás Zoltán dr.) A sertéspestis elleni szimultán oltáshoz való vírus eltartása. Köves János dr.) A lovak mérése. (Matisz Dezső dr.) Ármegállapítás és költségszámítás a mezőgazdaságban. (Reichenbach Béla dr.) A minőségdohányok fokozott termelésére van szükség! (Toldy Miklós.) Törvények és rendeletek. Könyvismertetés. A gazdaközönség köréből. (Kistemplomokat a pusztára ! — Medveczky Károly.) Telepítés Németországban. II. (Vogel József dr.) A magyar hűtőházi hálózat. (Balogh István.) Az OMGE közleményei. Az OMGE összes szakosztályainak együttes gyűlése. A lótenyésztési bizottság gyűlése. A földművelésügyi miniszter nyilatkozata a mezőgazdaságfejlesztő törvénytervezetről. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének közgyűlése. Vegyes közlemények. Húsz esztendő a magyar agrár értékesítés történetéből. (Maros Imre.) A gabonapiac helyzete. Állatpiac szemle. A Külkereskedelmi Hivatal piaci helyzetjelentése. Tőzsde, kereskedelem. ÁLLATAINKNAK NÉLKÜLÖZHETETLEN A KIVALÓ MNŐSÉGŰ ÉS OLCSÓ SZÁRÍTOTT 80 — 82% nyers protein] friss vágóhídi termékekből, 70—75°/p nyers protein. Budapest, V., Alkotmány u. 29. Telefon: 127-388. SZÉNSAVAS ^ Kirendeltségeki Debreceni Győr, Szolnok, Szombathely, TAKAR9IAIY1IEÍZ Lepsény, Nyíregyháza," Mátészalka, Komárom, réz-, arzén- és fluormentes; CaCOs:995 Mai számunk 24 oldal E szám ára 80 fillér ^