MTA Tagajánlások, 1889
1* . De ajánlására még inkább készt ama páratlan tevékenység, melyet évek óta magas állásában kifejt nyelvünk tisztasága és szabatossága érdekében. Mint az Ítéld tábla elnöke, roppant elfoglaltsága daczára, föladatáúl tűzte ki, hogy e nagy ítélőszék körében helyreállítja a szabatos és tiszta nyelv használatát, s példaadás, figyelmeztetés és tanácskozás útján e tekintetben máris oly eredményt ért el, melyet az Akadémia első osztálya ismerhet el a legmelegebben. Mint egy élő és mindennap megjelenő «Nyelvőr» működik ő e felebbviteli bíróság élén, úgy, hogy a bírák, jegyzők, sőt ügyvédek fogalmazásain évről, évre örvendetesen)!) javulás mutatkozik nyelv tekintetében. Kihat ezáltal a kúriára és még inkább az alsó bíróságok tisztább, magyarosabb nyelvhasználatára, s noha e hatásos működés nem nyomtatásban és a nyilvánosság előtt jelentkezik, de hathat törvényeink magyarosabb fogalmazására is. Midőn valaki egy nagy tekintélyű állásban, egyéniségének mindenkire ható tulajdonai által, a nyelvtisztaság ügyét évek óta ily kitartóan és örvendetes sikerrel szolgálja, s ezzel egyszersmind akadémiai törekvéseink egyik legnagyobbikát mozdítja elő : azt hiszem, és az Akadémia első osztályát illeti meg az a lépés, hogy neki kitüntetés képében nyilvánítson köszönetet és elismerést. 3. misteli FERENCZ baseli egyetemi tanárt külső tagot ajánlja Budenz József rendes tag. Misteli Ferencz egyike a legjelesebb élő nyelvészeknek. Munkái nincsenek ugyan nagy számmal, de széles látókörük és philosophiai fölfogásuk nagy hatással volt és lesz az általános nyelvtudomány módszerére, szerzőjüket pedig a nagy philosophus nyelvészek — Humboldt Vilmos és Steinthal Henrik — legjelesebb követőjéül tüntetik föl. Azonfölül elismeréssel tartozunk neki azért, hogy a magyar és a finn nyelvet alaposan megtanulván, e két nyelv tudományát tanulságos értekezésekkel és bírálatokkal mozdította elő, s ez által egyúttal növelte a külföldi tudománynak nyelvünk iránti érdeklődését. Munkálatai közül a fontosabbak a következők : Über Medialendüngen (a Kühn-féle Zeitschrift für Vergleichende Sprachforschung XV. kötetében). Über die Accentuation des Griechischen (u. o. XVII. XIX. XXXI.) Syntaktische Lesefrüchte aus dem klassischen Altindisch (a Steinthalfele Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachw. VII. kötetében.) Einiges zur Casuslehre (u. o. X.). Lautgesetz und Analogie (u. o. XI. XII.). Herbarts Sprachauffassung im Zusammenhänge seines Systems (u. o. XII. ). Studien über die Chinesische Sprache (А. Techmer-Ше Internationale Zeitschrift für Allgemeine Sprachwissenschaft III. köt.). Az altaji, s különösen a magyar és finn nyelvet illető dolgozatai : Ber Altaische Sprachtypus (Basel 1883). Iber Analogiebildungen, insbesondere im Ugrischen (a Steintha-féle Zeitschrift XIII. kötetében). Ein Theorie der Abschleifung im Indogermanischen und Ugrischen (u. a. XIV).