Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 19. évfolyam (Budapest, 1932)
Számok listája - 1. szám
A „Magyar Kultúra" előfizetési ára egész évre 14-40 P. ===== Egyes szám 80 fillér. ===== Külföldre a portókülönbözet hozzászámítandó. - Csekk-szám : 33.107. Kéziratokat csak a portó mellékelésével küldünk vissza. - Levelekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. Kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Honvéd utca 10. szám. Szerkesztőség: VIII. kerület, Horánszky utca 20. szám. Telefon: 1. 31-2 05 szám. Végzetes tévedésben volna, aki azt hinné, hogy a nemzet erkölcsi értékeit elegendőképen biztosítottuk, ha kivédtük az ellenük intézett újabb és újabb támadásokat. Bármily szükséges a védekezés, magában még nem elég. A szélcsend még nem jelent életet, a béke még nem fejlődee. Ha a keresztény magyar gondolatnak, ha a katolikus magyarságnak minden ellenfelét hallgatásra kényszerítettük, ha minden támadást, valótlanságot, cselvetést és erőszakos hódítóvágyat sikeresen visszavetettünk, feladatainknak még akkor is csak az egyik felét, a kisebb felét teljesítettük. Mert nekünk építő programmunk van, nekünk sajátos kultúrcéljaink vannak, nekünk a saját táborunkon belül rengeteg a teendőnk. Katolikus szellemű keresztény társadalmi rendet s kultúrát kell teremtenünk s ennek annyi ága-boga van, mint gallya a lombos fának. Csak egyre emlékeztetünk : a gazdasági programmra. A mai termelésiés elosztási rend minden, csak nem keresztény. A liberális kapitalizmus nekünk éppoly ellenségünk, mint pl. a kommunizmus. Az olyan gazdasági életrend ellenkezik a kereszténység szellemével, amely pl. az erkölcsös családi életet megnehezíti, sőt szinte lehetetlenné teszi, amely mellett a férfiak 30—40 éves korukig nem nősülhetnek s a házaspárok már a harmadik gyermek születésénél az anyagi tönk szélére jutnak. Az olyan gazdasági rend ellenkezik a kereszténység szellemével, amelyben mammutvagyonok halmozódnak fel élelmes tőkések kezén s viszont a keresztény tömegek óriási százaléka a pauperizmus koldusszíját rágja. Amiből következik, hogy a keresztény társadalom értelmes és vezetésre hivatott tagjainak egyik legfontosabb feladata volna, hogy olyan gazdasági rendet gondoljanak ki és léptessenek fokozatosan életbe, amelyben a tömegek, egyének és családok, a vértanúi lelkület emberfeletti hősiességének követelménye nélkül is élhessenek normális, keresztény, erkölcsös életet. Ez csak egy példa a sok közül. De mennyi más feladat vár még megoldásra a nevelésügy, közegészségügy, művelődés, szervezeti kérdések terén. Mily elemi szükséglet tehát, hogy vezető katolikusaink a nagy katolikus közkérdések érdekkörébe bevonassanak, hogy a keresztény társadalmi és művelődési reform kérdéseivel foglalkozzanak, hogy az erre vonatkozó eszmék, indítványok, panaszok,hiányolások és megbeszélések irodalmi megtárgyalása hozzájuk eljusson. Terjesszük tehát, olvassuk a „Magyar Kultúrát, vitassuk s beszéljük meg tartalmát, tegyünk reá másokat is figyelmessé! A MAGYAR KULTÚRA szerkesztősége.