Magyar Nemzet, 1942. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
ELŐFIZETÉSI ARAD ÉVRE 37.20 P. FÉLÉVRE 18 60 P. Alapította SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST. VI. ARADI UTCA 10. NEGYEDÉVRE 9.30 P. 1 HÓNAPRA 3.20 P. EGYES nTT- A C i II n , ^^N TELEFON: 128 428» KIADÓHIVATAL: BUDAPEST. SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL., VASÁRNAP 24 FILL. HT EI 1 II U O A IV II I» V ^NTEZ.eiL •/’!. VILMOS CSÁSZÁRÉT 65. TELEFON: 126 726» _______________________________________________________________ ___________________________________ Argentínát már kezdik elszigetelni, jelenti a Stefani Hitler és Mussolini táviratváltása —* Kurszknál a németek visszavetettek több szovjet hadosztályt — Líbiában a tengely hatalmai szoros összeköttetésben állnak az angolokkal Újabb érdekes részletek Hitler beszédéből A hét végének fontosabb külpolitikai hírei Dél-Amerikára és az angol kormány valószínű átalakítására vonatkoznak, amenyeiben Argentína és Chile kivételével most már minden egyes észak- és középamerikai állam hadiállapotban van a hármasszövetséggel, a többi délamerikai ország pedig megszakította a hozzá való diplomáciai viszonyát, ugyanakkor nemcsak Nagy- Britannia kormányának átszervezéséről van szó, ide tartoznék az úgynevezett haditermelési diktátor kinevezése is, hanem Menzies volt ausztráliai miniszterelnök azt a gondolatot is fölvetette, hogy az egész brit birodalom részvételével alkossanak birodalmi hadikabinetet. Amióta a japán beavatkozás következtében Ausztrália fenyegetettnek érzi magát és úgy látja, hogy London és Washington az európai harctereket fontosabbnak tartja a Távol-Keletnél, azóta az ausztráliaiak igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni Londonban. Így történt, hogy az ausztráliai kormány kérésére az angol kormány a szűkebb hadikabinetbe meghívta Ausztrália képviselőjét. A legutóbb lemondott ausztráliai miniszterelnök, Menzies, azonban még tovább szeretne menni s azt javasolja, hogy az angol kormány kebelében megalakított szűkebb hadikabinetet fejlesszék birodalmi hadikabinetté s abban minden egyes dominium képviseltesse magát. További részletek Hiller beszédéből Szombat reggeli számunkban közöltük a Magyar Távirati Irodának a reggeli lapok zárásáig kiadott jelentéseit Hitler beszédéről. Az MII később közelebbi részleteket is közölt a Führer pénteki nyilatkozatából, ezekből a fontosabb szemelvényeket az MII fordításában itt adjuk: — Ha ma azt olvasom, hogy Roosevelt úr kijelenti, Amerika új gazdasági rendet hoz a világnak — nos igen, egy újabb, de nyomorúságos gazdasági rendszer lesz az, nevezetesen az a rendszer, amellyel Roosevelt maga már csődbe került és amelyről azt hiszi, hogy csak háborúval háríthatja el felőle az ítéletet. Hitler rámutatott a különböző visszaesésekre, amelyeket a pártnak meg kellett érnie, majd a Machtergreifungt célozva ezt mondotta: — Én akkoriban mertem és mi nyertünk. — Ha ez a háború nem jött volna, akkor korunkról, rólunk valamennyiünkről és rólam is úgy beszéltek volna, mint a béke műveinek alkotóiról. Ha azonban ez a háború nem jött volna, ki beszélt volna Churchillről? Így azonban úgy fognak róla beszélni mint megsemmisítőjéről egy birodalomnak, amelyet ő maga rombolt szét. Churchill „Fehér Ház“-beli cinkosait a Führer szegény bolondoknak nevezte — így jelenti az MTI —, akikről nem is akar beszélni. A Führer tréfának mondotta a Roosevelt hirdette világprogramot, amely állítólag szabadságot és munkára való jogot biztosít az embereknek. Roosevelt olyan dolgokat hirdet, amelyeket a nemzeti szocialista programból kölcsönzött. Ezután a Führer a „kapitalista hiénákról“ ezt mondotta: — Ó, ezek a kontárok! És amellett mindent tökéletlenül csinálnak. — Én nem kívánom, hogy a nemzeti szocialista gondolatokat a külföldön megvalósítsák, mert én nem azért vagyok itt, holpm más népek boldogságáról gondoskodjam, hanem kizárólag saját népemért érzem magam felelősnek. A Führer ismertette külpolitikai programját, amelyet a Machtergreifung óta megvalósítani igyekezett, azt a szándékát, hogy szoros viszonyt teremtsen három országgal, Angliával, Olaszországgal és Japánnal. — Minden kísérletem, hogy Angliával megegyezésre juthassak, teljesen céltalan volt. Ők minden alkalommal Európa ellen küzdöttek, főleg az az ember, akit már többször említettem, Churchill. Minden kísérlet, hogy ehhez az emberhez hozzáférjek, meghiúsult makacsul ismételt kijelentésén: „Háborút akarok!“ Körülvette őt egy csoport. ’ Ha felsoroljuk a tagok neveit, mind csupa nulla. Ha egy férfi került közéjük, mint Wavell, azonnal kidobják. — A zsidókról nem akarok ezzel kapcsolatban beszélni."Ők mindenképp a mi régi ellenfeleink. És mi tisztában vagyunk, hogy a háború csak azzal végződhetik, hogy vagy a germán népeket irtják ki, vagy a zsidóság tűnik el Európából. — Eljön majd az óra, amikor minden idők leggonoszabb világellensége legalább talán egy évezredre eljátszotta szerepét. — Németek Afrikában, olaszok a keleti harctéren. Együtt harcolunk, és senki se áltassa magát, ezt a harcot a közös győzelemig végigharcoljuk. És most csatlakozott hozzánk a harmadik állam is, Japán, így most a három nagy nincstelen egyesült. — Tudom, hogy ez a nép bízik bennem, de meg lehet győződve a német nép még egyről, 1918, amíg én élek, nem következik be. — Boldog vagyok, hogy katonáinkhoz oly sok szövetséges csatlakozott. Délen Olaszország, egész fent északon Finnország és köztük mindazok a nemzetek, amelyek szintén keletre küldik fiaikat, románok, magyarok, szlovákok, spanyolok, belgák, sőt még franciák is. És rajtuk kívül az északi és nyugati germán államok önkéntesei. Csak szerencsét kívánhatunk Japánnak ahhoz, hogy a hazugokkal való további alkudozás helyett egyszerűen odaütött. Az angolszászokra célozva ezt mondottaa Führer: — Most hajókaravánokra lesz szükségük a világ minden óceánján és most látni fogják, hogyan dolgoznak tengeralattjáróink. — Légi erőnk teljesítménye oly hősies, hogy kitüntetésekkel egyáltalában nem lehet méltányolni. — Azt ugyanis mondhatom: a katona, aki elől van, érzi toronymagas fölényét az oroszok fölött. Sértés lenne, ha az oroszszál hasonlítanék össze. A döntő csak az, hogy az átállítás támadásról védelemre sikerült és én mondhatom: ez sikerült. — Arra való tekintettel, hogy amit előkészítettünk, korántsem lehetett elég a fagy elleni védelemre, legutóbb felhívást intéztem a német néphez. Ez a felhívás szavazás volt, az egész nép önként adott. — Olyan ellenféllel állunk szemben, aki talán számszerint fölényben van, de a tavasszal szám szerint egyenrangúak leszünk vele. Fegyver tekintetében ismét leverjük és akkor ismét a mi időnk következik. Mindenekelőtt azonban: nekünk ma szövetségeseink vannak. Már nem az első világháború idejét éljük. Maga az, amit Keleten Japán végez, egyáltalában fel sem becsülhető. Hitler nyilatkozatának visszhangjáról eddig Rómából és Madridból kaptunk jelentést. A Stefani ezzel kapcsolatban kijelenti: az a bizalom, amellyel a Führer a német tömegek iránt viseltetik, mint a Duce hite az olasz néptömegekben. — Az a csodálat — írja a Stefani —, amelyet a Führer a német hadsereg iránt kifejezett, teljes mértékben áthatja az olasz népet is. Berlin és Róma A berlini kommentárok közül ki kell emelni azt a félhivatalos nyilatkozatot, amely a legutóbb aláírt angol—szovjet—perzsa szövetségi szerződésről szól. Illetékes német helyen kijelentették, ironikusan kell hogy hasson az a szerződésbeli ígéret, amely szerint Anglia és a Szovjetunió kötelezi magát Perzsia megvédésére, mindezt azok után, hogy ez a két ország szabályszerűen megrohanta Perzsiát. Ennek a félhivatalos nyilatkozatnak tökéletesen igaza van, valójában sajátságos, hogy ha éppen azok ígérnek védelmet egy országnak, akik megrohanták. A teheráni szerződésről különben azt is kijelentik illetékes német helyen: — Az angol—szovjet—perzsa egyezménynek a perzsa parlament által történt szentesítését Berlinben, egy olyan hatalmi politika lezárásaként jellemzik, amelyet egy gyenge kormány tudatosan támogatásban részesítene. Itt említjük meg, hogy a Machtergreifung évfordulóján Mussolini táviratban üdvözölte Hitlert — a Duce üzenetét és a Führer válaszát lapunk más helyén szó szerint közöljük — és hogy ebből az alkalomból a fasiszta párt küldöttséget menesztett Berlinbe. A delegációt szombaton délben Hitler fogadta és beszédet intézett hozzá, erről a Stefani ezt jelenti. A Führer baráti szavakkal szólt a Ducéről és hozzátette, hogy a győzelem minden bizonnyal megkoronázza majd Olaszország, Németország, Japán, valamint szövetségesei erőfeszítését. Pánamerika A riói pánamerikai értekezlet tudvalévően olyankor ült össze, amikor Észak- és Közép-Amerika államai már hadiállapotban voltak a hámasszövetséggel. A konferencia ajánlotta a többi, nevezetesen a délamerikai államoknak a hármasszövetséggel való diplomáciai viszony megszakítását, most illetékes német helyen közölték, hogy Argentínát és Chilét kivéve, minden délamerikai állam is megszakította úgynevezett külképviseleti kapcsolatait a háromhatalmi egyezményben tömörült államokkal. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni a Stefani-nak azt a jelentését, amely szerint a többi amerikai állam már megkezdte Argentína gazdasági és közlekedési szempontból való elszigetelését. Erre vonatkozóan az olasz félhivatalos hírügynökség megjegyzi, hogy az angolszászok kerülik közvetlen erőszak alkalmazását, hanem inkább indirekt módon gyakorolnak nyomást a hozzájuk nem csatlakozó államokra. A világ azonban — teszi hozzá a Stefani — fellázad az ilyen gyűlöletes módszerek ellen. Ára 24 fillér Hiler és Mussolini táviratváltása Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. A Duce a hatalom átvételének kilencedik évfordulóján a következő táviratot intézte a Führerhez: — Amidőn a nemzeti szocialista Németország Führerje iránti teljes odaadással és a győzelembe vetett sziklaszilárd hittel a hatalom átvételének kilencedik évfordulóját ünnepli, a fasiszta Itália és a magam nevében alegmelegebb Szerencsek bánatokat küldöm önnek Führer, nagy művek folytatására és a német nép jólétére. A Führer a következőképpen válaszolt: • Köszönetet mondok Önnek Duce a baráti szerencsekivánatokért, amelyet a nemzeti "szocialista hatalomátvétel évfordulóján táviratban juttatott el hozzám. Abban a biztos tudatban, hogy Európa szabadságáért folyó közös harcunkat győzelem fogja koronázni, szerencsekivánatait legőszintébb jókívánságaimmal viszonozom Olaszország boldog jöven- idejére, az ön jólétére és történelmi munkájának sikerére. (MTI.)