Magyar Nemzet, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-01 / 50. szám
fZssf ' // Miksysk Nemzet =$- Izgalmas tárgyaláson végeztek Dálnoki Veress kihallgatásával is A nagy összeesküvési per második napján megtartott főtárgyalást f okozott érdeklődés kísérte. Sokszázan ostromolták a népbíróságot jegyért. Pénteken reggel Dálnoki Veress Lajos vásárezredes, a földalatti «lövesér» kihallgatáséi kezeltek meg. Jankó Péter elnök megkérdezte Dálnoki Veress Lajost, hogy megértette-e a vádat és bűnösnek érzi-e magát? — A vádat megértenem, de nem érzem magam bűnösnek, mert nem követtem el azokat a bűncselekményeket, amelyekkel vádolnak. Neon szerveztem, nem vezettem és nem törtem erőszakkal az államhatalom megdöntésére. Amikor felkértek, hogy a honvédséget megszervezzem, azt vállaltam arra ősidőre, amikor már béke lesz és az oroszok kivonultak. De ezt is csak törvényes alapon Október közepén kaptam meghívást Szentmiklóssy lakására. Nem is tudtam, hogy Szentmiklóssy lakásán miről lesz szó Donáth Györgyöt szembesítik Dálnoki Veress Lajossal Az elnök Donéthoz. Tegnap azt vallotta, hogy már előzőleg is eszmecserét folytatott Dálnoki Veress Lajossal. Donáth igenlő válaszára Veress azt állítja, hogy ebben a formában nem tárgyalt és tagadja azt, hogy arral lett volna i fő, hogy ő vállaljon valamit. Szembesítés Donátit: Csak azt állítottam, voltak előzetes megbeszélések arról, hogy katonai csoportot alakítsunk, de mondtam, hogy nem emlékszem pontosan, hogy ezSzentmiklóssy vagy András lakásán került-e szóba. Azt is vallottam, hogy a fővezérség kérdését is később tárgyaltuk meg. Katonai csoport megszervezéséről és nem a fővezérségről beszéltünk előzőleg. Vem* (közbevág): Tagadom! Elnök: Várjon, Donáth, mondja ezt a szemébe. A szembesítésnél Donáth Is és Veress is megmaradnak előbbi állításaik mellett. Ezután folytatják Dálnoki Veress kihallgatását. , Elnök: Miért fordultak önhöz és miért gondoltak önre, hogy ezt a szerepet vállalja? Veress: Mint a jövő emberéhez, többen jönnek hozzám takácsért máskor is. Donáth is azt mondotta nekem, hogy ott katonák lesznek, de tagadom, hogy a továbbiakról is szó lett volna. Nem tudom ki hívta öszsze az urakat oda, de tényleg csak katonák voltak ott. Donáth ezen a megbeszélésen megkért, hogy az oroszok vonulása után szervezzem meg a katonaságot, de alkotmányos áron ezt mi is rá láttam. Azt mondták, hogy Andrásst és Szendn.Utóssyt jelölték ki munkatársaimnak és én vállaltam ezt a hét embert, mert ismertem őket. A tárgyalások során a „közösség" kifej®,zés nem fordult elő. Megálpodtunk abban is, hogy négy szakelőadóra lesz szükség és ezeket Szentmiklóssy válogatja ki. Megállapodtunk abban, hogy egy-kéthetenként találkozni fogunk. Két hét múva találkoztunk újra a lakásomon éspedig az Ostrom-utcai lakáson, nem úgy, ahogy a vádirat állítja. A hadparancs felolvasása a Logodi-utcában történt. A lakásomon megjelent Andráss, Szentmiklóssy és már eljött a két szakreferens is: Sóváry és Borkő is. Tárgyaltunk a leleplezési kérdésről és Szentmlóssy mindig jött valami újabb tervvel. Tudta, hogy a közösség nevében kérték őt fel a fővezérség elvállalására. Újabb szembesítés következik Donáth és Veress között. Az elnök újra Donáthot szólítja és azt igyekszik tisztázni, hol tartották a megbeszééseket, mert itt ellentétet lát. Majd Veress kihallgatása további soránazt mondja, hogy a második megbeszélésén, amelyet inkább borozgatásnak lehetne nevezni, megkérdezte Sóváryt és Berkét, hogy vihatják-e a szikélőadói tisztséget? ők elváltották. Akkor is mindig az vot a főszempont, hogyha majd megint béke lesz. Elnök: Ezt már hallottuk! Szóval, csak ha a béke megtesz, akkor kezdik el a szervezést Erről volt szó? — Igen. Arra emlékszem még, hogy felálltam és azt mondtam, hogy teketsék magukat osztályvezetőknek. A toadparasics A Legedi utcában történt meg a harmadik találkozó. Ekkor már ott volt, a vádlott szerint, Fülöp vezérkari ezredes, aki a személyi ügyek előadója lett. Amikor Szentmiklóssy jött, átadott egy írást — mondotta —, amelyen ceruzával jegyzeteket készített. Erről az írásról kiderült aztán, hogy parancstervezet. Szentmiklóssy felolvasta ezt az úgynevezett «1. számú hadparancsot, és én megkérdeztem a többiek véleményét. Fülöp azt mondta: abszurdum, nem kiadni. Elnök: Ön azt állítja, hogy Szentmiklóssy egyéni kezdeményezése volt? Vádlott: Igenis. Ellene voltam és mindannyian ellene voltunk annak, hogy ezt a parancsot kiadják. Egyedül Szentmiklóssy foglalt mellette állást, de Donáth hajlott erre. Mikor Szentmiklóssy ezt tovább erőszakolta, akkor elrendeltem a parancs megsemmisítését. A vádlott ezután előadta, hogy Szentmiklóssy egy példányt nem semmisített meg a hadparancsból és ezt adták oda neki a katonapolitikai osztályon, hogy olvassa el, hogy jobban eszébe jusson a tartalma. Kifogásaim voltak a hadparanccsal szemben és azt mondottam, hogy hol vagyunk még attól, hogy ezt a parancsot kiadjuk és kinek adjuk ki? A jogfolytonosság Kifogásoltam, hogy a hadparancsban poltizálnak, így politikai szempontból kifogásoltam a jogfolytonosság helyreállítását. Ellenben elismeri, hogy a jogfolytonosság gondoltát magáévá tette. Elnök: A földalatti fegyveres erőkre vonatkozó részekkel sem értett egyet? — Nem. Meg is kérdeztem Szentmiklóssytól, hogy honnan tudja, hogy a nyugatosok vele együtt akarnak lenni. Vagy hogy ő akarna a nyilas tisztekkel együttműködni? Az emlök újabb kérdésére elmondta, hogy nem túlzó, hanem megbízható liszteket akartak a honvédség vezetésében elhelyezni. Ő Szentmiklóssy terveit nem ismerte, úgyhogy a parancs, tervezet felolvasásakor megkérdezte, mi az az F51öv, és akkor azt mondották neki, hogy földalatti fővezérséget jelent. Mint katona semmisítette meg a hadparancsot és harmincéves katonai múltja alapján parancsol az ott megjelent tiszteknek. Katonáknál parancsolni kell, hiszen az ellenállási mozgalom is azért bukott meg, mert nem parancsoltak. Elnök: Kit tartott ön ellenségének? * — A túlzókat. Azt vártuk, hogy a politikai helyzet meg fog változtatni mindent. Elnök: De az lehetetlen, hogy önök arra várjanak, hogy mások idézzék elő a változást és addig ölhetett kezekkel üljenek. Nem gondoltak arra, hogy azt esetleg a közösség csinálja? Veress: Igen, mi fenntartottuk a kapcsolatokat Donáthékkal. Elnök■ No, látja, ez már egészen más. A vádlott ezután kijelentette még, hogy az első Lónyay-utcai megbeszélésen, amikor a hadparancsot felolvasták, ő Is és András is megsemmisítették saját példányudat, csupán Szentmiklóssy tartotta meg a fogalmazványt. Berkó is csinált egy tervezetet és elhatározták, hogy azt összeegyeztetik. Az összsilveketés azonban korallező megbeszélésig nem történt meg. A hét hetvédkerületi parancsnok személyéről is szó volt: Hollósi, Kuth, altábornagy, Kozma István, Virág László és Örleg Zoltán vezérőrnagyok, Schuttheisz, Fráter és Kaffka neve került szóba. Az elnök erre ismerteti Dalnoki Veressnek a nép ügyéaz elött tett kijelentését, amely így szól: «Vallomásomat kényszer nélkül tettem, de a hatalom átvételéről csak az oroszok kivonulása után lehetett volna szó.» — A csendőrség lerántásával kapcsolatban mit tud elmondani? Veress: Erről szó volt és megállapodtunk abban, hogy Kozma István lesz a csendőrség főparancsnoka. Nekem az volt a gondoatom, hogy a csendőrséget imét fel kell állítani. Elnök: Elég megszervezés, ha kijelölik a parancsnokot. Veress: A csendőrség felállítására — mondta a vádlott — csak később került volna sor. A Magyar Közösség Az elnök a szünet után rátért a Magyar Közösség ügyére. A vádlott kijelentette, hogy már 1930-ban ismerte a „Honszeretet“ című egyesületet, amelyről később megtudta, hogy a Magyar Közösség fedőszerve volt Az egyesület főként szociális tevékenységgel foglalkozott s nem a faji gyűlölet hanem az egymás iránti fajszeretet alapján állt. Kéméri Dezső kérte fel őt 1946-ba, lépjen be a Magyar Közösségbe. 1946 augusztusában lépett be a Magyar Közösségbe. Dálnoki Veress és Horthy levele Elnök: Mondja, milyen levelet kapott 1944-ben Horthytól? — 1944 augusztus 6-én levelet kaptam a kormányzótól Az egyik példányt egy katonai futár, a másik példányt Bánffy Dániel volt miniszter hozta. A levél arról szólt, hogyha idegen hatalom meggátolja őt a hatalom gyakorlásában, akkor Dalnoki Veress a miniszterelnök s ő alakít kormányt Hozzátettem azonban, mikor Donáthtal beszélgettem, hogy ugyanilyen alapon Lakatos és Kállay is miniszterelnöknek tekinthetők, mert egyikük sem mondott le. — Horthyt tartottam a jogfolytonosság egyik letéteményesének — mondotta. Arra a kérdésre, hogy kit tartott a jogfolytonosság másik letéteményesének, zavaros válaszokat ad. Az erő jogán el kell ismernem a mai tényleges helyzetet — mondja —, ha nemcsak az erő jogán, hanem más jogán is, mert más jogok is vannak. Végül kijelentette, hogy nem törekedett a mai államrend erőszakos megváltoztatására, csak az volt a jogi álláspontja, hogy Horthy Miklóst eltávolították, nem mondott le. Az egyik szavazóforró ezután kérdéseket intéz hozzá, hogy várjon tudja-e, hogy a csendőrség kollektív felelősséggel tartozik az 1944. évi deportálásokért? Veress: Nem tudtam. Majd azt kérdezi az elnök, hogy mik voltak a földalatti fővezérség hadműveleti céljai? Dálnoki Veres szerint nem volt fővezérség, hiszen nem állt mögötte semmi sem. A vádlott ezután az elnök kérdésére elmondta, hogy 1944 március 19-én a kolozsvári és a szomszédos hadtestet mozgósította a németekkel szemben, amiért dorgálásban részesült, sőt fizetését is le akarták tiltani a sokmilliós költségek fedezésére. Arra a kérdésre, hogy miért nem akadályozta meg a csendőrség erdélyi kegyetlenkedéseit, a vádlott azt válaszolta: a csendőrség nem az ő parancsnoksága alatt állott és az összes állomásparancsnokságokhoz parancsot adott le, hogy ne vegyem részt a zsidók deportálása során tapartott kagyatlvnkedésekben. Elmondja a vádlott, hogy a háború utolsó hónapjaiban számos erdélyi küldöttség járt nála. Ezek azt kérték, hogy Magyarország ugorjon ki a háborúból Az egyik szavazóbíró: Ennek ellenére ön, mint hadseregparancsnok, az erdélyi csapatokkal bevonult Tordára? — Erre parancsot kaptam — mondja. — Kitől kapta a parancsot? A kormányzótól? — Nem. A hadseregfőparancsnokságtól. A vádlott ezután azt mondja, ő meg akarta fordítani az erdélyi hadsereget, azonban nem fordulhatott a kormányzója ellen. Majd az iránt intéztek hozzá kérdéseket a szavazóbírák, hogy ha ártatlannak érezte magát, akkor miért bujkált és miért nem tett eleget a katonapolitikai kasttag behívó parancsának? Széll Jenő, a kommunista, párti szavazóbíró intéz számos kérdést a vádlott kolozsvári magatartására vonatkozóan. Azután újvidéki magatartásét kérdezik a bírái, amelyre a vádlott azt mondja, hogy dandárparancsnok volt Újvidéken és az ő parancsára engedték a letartóztatott túszokat A vádlott hangsúlyozza, hogy csak jó katonákat akart mindenütt elhelyezni s ebben az irányban Tombor Jenő hadügyminiszterrel is többször tárgyalásokat folytatott — Bamiba Alberttel nem tárgyalt? — kérdi az egyik bíró. — Nem, mert nem ismertem. — Miért bíztak meg a jelenlegi I. katonai kerület vezetőjében, Dumbovicsban? — Mert Dumbovicsot jó katonának tartottam. Azután a vádlott védője míre számos kérdést hozzá és mondja, hogy Szentmiklóssy hozta Pünköstit a társaságukba, akitől ő folytonosan fárt, mert Pünkösti azt állította magáról, hogy az angol kémszolgálat tagja. A vád ott hangsúlyozta, hogy 8 .legénységi szervezetet nem állított föl, Horthy iróniát csak 1944-ben telt bizalommal, ezelőtt nem is igen ismerte. Hangsúlyozta, hogy nem fogadott el sem vitézi telket, sem, zsidóbirtokot, annak ellenére, hogy ezt neki többször felajánlották. Az ügyésznek és több szavazóbírónak a kérdésére rendkívül zavaros válaszokat adott a Magyar Közösség ideológiai célkitűzései tekintetében. Ezután az elnök a tárgyals folytatását szombat délelőttre tűzte ki. " . A kisgazdapárt politikai bizottságának állásfoglalása a pártközi értekezlet előtt A kisgazdapárt politikai bizottsága pénteken ülést tartott, amelyen foglalkozott a közeljövőben megindítandó pártközi tárgyalások politikai és gazdasági anyagával. Átvizsgálta a politikai bizottság a múlt év októberében megindult pártközi tárgyalások egész anyagát és megállapította, hogy a pártok közt megegyezés történt az ipari árak 25 százalékos leszállításának kérdésében, amelyet azóta a kormány végre is hajtott. Megállapodás jött létre a kartellek feloszlatásában, amelyeknek végrehajtása folyamatban van. Megegyeztek a pártok abban, hogy a gazdasági életnek nyújtandó hitelekből feleannyit kap a mezőgazdaság, mint az ipar. Elhatározták, hogy az 1947. évben elengedi a kormány a legkisebb földbirtokkal rendelkező gazdák adóját oly módon, hogy akinek kataszteri tiszta jövedelme 40 forinton alul van, az egyáltalán nem fizet földadót, a 40 és 60 forint közti birtokosok pedig 50 százalékos földadómérséklést kapnak. Megegyeztek a pártok abban is hogy a földalap jövedelméből elsősorban is az új gazdák termelését és talpraállítását fogja a kormány támogatni és a megváltásra került ingatlanok tulajdonosai közül egyelőre az özvegyek, árvák és munkaképtelenek kapnak előleget. Megegyezés jött leírt a szérum- és műtrágyagyárak egységes irányítására is, azóta azonban a kisgazdapárt indíspártit nyújtott be ezeknek a gyáraknak államosítására. Megállapodtak a pártok a bankok ellenőrzésében, továbbá abban, hogy a mezőgazdasági, baleseti és rokkantsági biztosítást ki kell terjeszteni a mezőgazdasági munkásokra is. Legközelebb rendelet jelenik meg ennek a megállapodásnak bevezetésére. Elvben megegyeztek a pártok a malomkérdés rendezésében is, csak még abban kell megállapodni, hogy mekkora kapacitású malmok kerülnek államosításra, vagy állami kezelésbevételre. Több olyan gazdasági kérdés is szerepelt még a pártközi tárgyalásokon, amelyeknek letárgyalására azonban nem kerül sor. Ezeket a meginduló megbeszéléseken kell tető alá hozni. Ilyenek elsősorban a szövetkezeti törvény, majd a mezőgazdaság fejlesztése a mezőgazdasági érdekképviselet, a búzakötvény kérdése, a mezőgazdasági termelsi s fogyasztási árkülönbözet, valamint a hoszszabb időre szóló gazdasági kormánytervezet. Számos politikai kérdés szerepelt még a pártkö értekezletek tárgyalási rendjén, amelyeknek tisztázására most kell sort keríteni. De újabb anyaggal is bővül a pártközi tárgyalások tárgysorozata, így tisztázni kell az egyházak viszonyát a demokráciához. Le kell tárgyalni az egységes tankönyvkiadást, a fakultatív hitoktatás kérdését, valamint az általános iskta* kezdeti fc gyaWkosgAaatafcS ^kiufibUlisét és ennek az iskolatípusnak a magyar közoktatásban általánossá tételét. A kisgazdapárt tisztában van azzal, hogy mindezek a kérdések csak akkor oldhatók meg a demokratikus magyar társadalom közmegnyugvására, ha a koalíció pártjai szerves és teljes egységben vállalják a harcot a reakció ellen és a demokrácia fejlődésének biztosítása érdekében. Ezért a most leleplezett össszeesküvés határozott és végleges felszámolása után i s éber gonddal kell őrködni afelett, hogy a reakció meg ne kísér-hesse elragadni a demokrácia vívmányait és megbuktatni a magyar nép újpírtberendezkedését, a demokráciát. Ezért foglalkozott a politikai bizottsága Magyar Közösség felszámolásának kérdésével is. A titkostársaságnak az összeesküvés által közvetlenül érintett tagjaival szemben szigorú bírósági eljárást kell lefolytatni, az összeesküvésben részt nem vett, de a demokrácia idején beszervezett és tevékenykedő tagok közszolgálati alkalmazását meg kell szüntetni. A politikai bizottság egyhangú határozattal jóváhagyja azt a gazdaságpolitikai irányt, amely a pártközi tárgyaásokon a fentiekben körvonalazottan kialakult , a megállapodásokat is, amelyek e tekintetben létrejöttek. A politikai bizottság leszögezi, hogy a határozott demokratikus belpolitikai irány jelenti a külpolitikai irány szilárdságát is és ez lehet a megnyugtató a legnagyobb demokratikus szomszédunk, e Szovjet Stúnió felé, amelynek barátságára a kisgazdapárt elsősorban helyez súlyt, de az ország határozott demokratikus iránya megnyugtató lehet a többi nagyhatalom, és szomszédaink Irányában is, miután csak az őszntén demokratikus magatartás adhatjó bizonyítékát a valóban békés együttműködési szándékunknak. A politikkai bizottsság szükségesnek tartja a haladó demokrácia egységes arcvonalának kialakítását és ezáltal az építő munka zavartalanságának feltétlen bistosítását. A maga párt keretin belül és pártintézménye mett gondoskodik arról a kisgazdapárt ,az előbbi párthatározataiban már bejelentett szigorú fegyelem alkalmazásával, hogy az egységes irányt senki meg ne zavarhassa. Azután a politikai bizottság Kondás Bél párttagságát megszüntette, majd tudomásul vette, hogy Pfeifer Zoltán, Pártay Tivadar és B. Szabó István a politikai bizottsági tagságukról lemondtak. Helyükre a nagyválasztmányi jóváhagyásáig is Orrtutap Gyulát és Csizmadia Lajos és Tóth József kisgazdát hívja be a politikai bizottság. . A politikai bizottság tudomásul veszi, hogy B. Pátz lstván nemzetgyűlési képviselő a Független Ifjúság elnöki tisztéről lemondott, és hogy az ifjúság vezetését a legközelebbi választmányi ülésig Mizsey György társelnök veszi át. Tudomásul veszi a politikai bizottság a Független Ifjúság vezetőségében beállott egyéb személyi változásokat is. A pártközi tárgyalásokra Nagyl Ferencet, Kalogh Istvánt és Oltványi Imrét küldte ki a politiikai bizottság. A pártjai megbeszélések steomfealon kezdődtek A kisgazdapárt végrehajtóbizottsága pénteken délelőtt Balogh István államtitkárnál a párt főtitkárénál ülést tartott Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével. Pártszervezeti kérdésekkel foglalkoztak és a politikai bizottság határozatainak végrehajtása érdekében tettek intézkedéseket, amelyek már a közeljövőben erősen éreztetik majd hatásukat. Ezentúl sokkal szorosabb lesz a kapcsolat a párt vezetősége, a képviselők és a vidéki pártszervezetek között. Az egyes szakosztályok élére vezetőknek és helyettes vezetőknek is képviselők kerülnek, akiknek politikai felelősségük is lesz a pártvezetőséggel szemben. Befejezték az alkalmazottak politikai ellenőrzését is és ezen a területen is nagy változások történnek, már március elsejei hatállyal. A politikai bizottság összetételében is változás következik be, mert le kell vonniuk a konzekvenciát azoknak, akik még az utolsó pillanatban is tévesnek bizonyult álláspontért harcoltk. Nagy Ferenc miniszterelnök szterek,dóroti főott óta tárgyalt Rákosi Mátyás és Szarkasis Árpád miniszterelnökhelyettesektel. A pánvezénk a pártközi tárgyalások előkészítéséről tanácskoztak. A pártközi megbeszélések szombaton délelőtt 10 órakor kezdődnek a miniszterelnökségen. A program a következő: Előzőleg megállapítják, hogy melyek azok a gazdasági kérdések, amelyekben — nagy eredményként — még decemberben megállapodás történt, majd rátérnek a belpolitikai kérdések megvitatására és folytatják a gazdasági kérdések körüli megbeszéléseket. A cél az, hogy olyan politikai légkört teremtsenek, amely alkalmas arra, hogy a gazdasági problémákat akár egy hároméves terv, akár más rendszer szerint megoldják. Ez annál könnyebb jm is mert az a főtárgyalás, amely a most is összeesküvők ügyében megkezdték, végre kinyithatta azoknak a szemét is, akik enül(l) akár jóh szemeségből, akár tapasztalatlanságból kételkedjütt az összeesküvés komolyságába!, és nem értették meg, hogy reakcióval végleg le kell Szál nAtn£