Magyar Nemzet, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
"""" Magyar Nemet esI HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • ifi/fir/morr/nitks A kenyereskocsiról hátukkal egymásnak fordítva, párosával repülnek a friss kenyerek, odalent elkapja őket egy ember és ügyesen belecsusszantja a fonott kosárba. Az építkezésen komótosan megtöltik malterrel a vedret, egy munkás a kötél végén fityegő kampóra akasztja, aztán nosza, húzza, akár több emeletnyi magasságba is. A nyomdák oldalbejáratánál emelőrúddal és kézi erővel igazítják útjukra a súlyos papírhengereket... Hétköznapi példák, ám mindinkább tegnapi példák — lassacskán feledtetik őket a jótékony változások A kenyeret immár konténerben hozzák és mindenestől betolják a boltba; az építkezésen kicsiny teherliftek és futószalagok könnyítik a munkát; a papírhengergetők pedig villástargoncák nyergében ülnek. A mindennapi életben is jól érzékelhetők a változások, de még mindig 800—900 ezer ember keresi kenyerét anyagmozgatással hazánkban. Mindenütt szükség van rájuk. Nélkülözhetetlenek. Nehéz fizikai munkáról van szó, hiszen nemcsak kenyérrel megrakott kosarakat kell cipelni, de a gyárakban, műhelyekben sokkal súlyosabb munkadarabokat is, egyik helyről a másikra ... A nehéz fizikai munkára azonban egyre kevesebb vállalkozót találni. Gépekre van szükség. A minap Szegeden megrendezett anyagmozgatási konferencián a felszólalók többször is hangsúlyozták, hogy a gépesítés hatékony megszervezése nagy feladatokat ró a megoldáson dolgozó szakemberekre, hiszen nemcsak a legjobban hasznosítható berendezésekre kell gondolniuk, hanem — szinte mindent elölről kezdve — az anyagmozgatás rendszerét, az áru útját is meg kell tervezniük. A raktározás, a szállítás ugyanis nagyon elmaradt a termelés műszaki színvonalától. Fontos cél például, hogy megoldódjon a rengeteg élőmunkát igénylő szántóföldi anyagmozgatás, a betakarítás komplex gépesítése. Hazánkban a jelen ötéves tervben 2,4 milliárd forintot fordítanak az anyagmozgatás gépesítésére, ebből fejlesztik a gépgyártó üzemeket, s ebből költenek behozatalra is. A várható fejlődésre azonban fel kell készülni. Elsősorban munkaszervezéssel. Az említett konferencián nagy hangsúlyt kapott az a szomorú tény, hogy a meglevő berendezéseket tulajdonosaik nem használják ki megfelelően. A rossz szervezés, továbbá a karbantartásra szolgáló szervizhálózat elégtelensége miatt az anyagmozgató gépek 30—40 százaléka nem tekinthető teljes értékűnek. Fehér Béla Kevesebb táppénzes Éveken át foglalkoztunk a témával, gyakran leírtuk: sokan, túl sokan vannak táppénzzel otthon a gyárakból, üzemekből, intézményekből, s feltűnően „terjednek” az olyan betegségek, amelyek éppen a szabad szombat előtt, vagy a hét első munkanapján „döntik ágynak” a dolgozókat. Úgy tűnik, ezt a kórt sikerült megfékezni; az idei első negyedévi adatok a táppénzhelyzet lényeges javulásáról tanúskodnak. Mint ismeretes, tavaly tavasszal foglalkozott a Minisztertanács ezzel a kérdéssel, s a helyzet rendezésére határozatot hozott. Év közben számos új rendelkezés is született, valamennyi a határozat mielőbbi megvalósítását hivatott szolgálni. Az üzemorvosoknak joguk lett a háromnapos betegségek esetén a táppénzes állomány kiadásának elbírálása, s ezzel párhuzamosan több főállású üzemorvos foglalta el helyét, főként a nagy létszámmal dolgozó munkahelyeken. Január elsejétől újabb könnyítést kaptak munkájukhoz az orvosok, a gyógyszer-árrendszer egyszerűsítésével. A sokat emlegetett adminisztráció jelentősen csökkent, kisebb a papírhalmaz az orvosi íróasztalokon , hiszen az úgynevezett „közhasználatú” orvosságokat ma már mindenki megkaphatja recept nélkül is. Az üzemi orvosoknál azóta 20, a körzeti orvosoknál 13 százalékkal csökkent a betegforgalom. Több idő, több energia jut egy-egy páciensre, receptmásolás helyett is gyógyítással, a korábbinál esetleg alaposabb vizsgálattal, netán lelket-ideget nyugtató beszélgetésekkel is a beteg szolgálatára lehet az orvos. Az a húszszázaléknyi , csak receptet kérő ember pedig munkában töltheti sorban ülés, várakozás helyett az idejét.* 1975-ben naponta átlagosan 259 ezer dolgozó volt táppénzen, tavaly 240 ezer , naponta tehát 19 ezerrel többen végezték munkájukat. Az idei első negyedévben tovább javult ez az arány. Míg 1975 januárjában például a keresők 7,5 százaléka, tavaly 6, idén az első hónapokban 5,7 százalékuk volt táppénzen. A statisztika javulásában a már említett rendelkezéseken, s azok jó hatásán kívül nagy szerepet játszott az a szemléletváltozás, amely a vállalatoknál, üzemeknél egyre inkább érezhető. Sok helyen a hagyományos beteglátogató csoportokon kívül a szakszervezeti bizottságok megszervezték a „hétvégi betegek” látogatását is — az aktívák nemcsak csokoládéval, hanem néhány felvilágosító szóval is gyógyulásra serkentik a táppénzeseket. Rácz Judit Versenyfutás az idővel a párizsi „Észak—Dél értekezleten” Elégedetlen a harmadik világ a Nyugat ajánlataival A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE fordított nagy figyelmet emelte ki a magas szintű szovjet—bolgár tárgyalások eredményeit összegező hírmagyarázatában a moszkvai rádió. A megbeszéléseken kivált a helsinki záróokmány végrehajtásával foglalkoztak és hangsúlyozták, hogy a politikai enyhülést egészítse ki a katonai enyhülés. A tanácskozások befejezése után közös közleményt írt alá Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára, aki egyben az Államtanács elnöki tisztét is betölti. Hírügynökségi jelentések szerint Bonnban élénken kommentálják a nyugatnémet kancellár minap lezárult belgrádi eszmecseréit, amelyen „meglepően nagyfokú egyetértés” nyilvánult meg. A Rajna partján főként azt emelik ki, hogy mind Tito elnök, mind pedig Schmidt kancellár közös pontokat talált két fontos kérdésben: az európai enyhülés, illetve a fejlett és a fejlődő országok viszonyának a megítélésében. Földrészünkkel kapcsolatosan a két tárgyalópartner egyaránt arról beszélt, hogy a belgrádi Európa-fórumnak nem szabad a kölcsönös vádaskodás színterévé válnia, hanem a Helsinki óta megtett utat kell elemeznie és a jövőben adódó lehetőségeket föltérképeznie. Erősen elüt ettől az angol parlament két albizottságának jelentése, amelyben a brit honatyák „támadó fellépést” ajánlanak a Nyugatnak. Ez az állásfoglalás azonban nem feltétlenül egyezik meg a Callaghan-kormány hivatalos vonalvezetésével. Owen külügyminiszter a közelmúltban arról beszélt, hogy Anglia a Záróokmány valamennyi rendelkezésének betartását fontosnak tekinti, és konstruktív szellemben kíván részt venni a belgrádi értekezleten. Persze, az állásfoglalás módot adhat olyan értelmezésre is, amely végül is a szocialista országokat támadó, ily módon enyhülésellenesnek minősíthető nézetekben csapódik le. A fejlett tőkés államok kiemelten fontosnak tartják a párizsi úgynevezett „Észak—Dél” párbeszédet, amely ezekben a napokban a francia fővárosban folytatódik , és a nyugati fővárosokban meglehetősen feszült figyelemmel várják, hogy vajon befejeződik-e. Az érdeklődés nyilvánvaló jele, hogy Genscher külügyminiszter mintegy „műsoron kívül” utazott Párizsba, noha az NSZK-t hivatalosan a Közös Piac képviseli. Szinte szorosan a párizsi párbeszéd előzményeihez tartozik Carter elnöknek a közelmúltban elhangzott beszéde, amelyben újólag azt fejtegette, hogy a világnak figyelembe kell vennie az új „realitásokat”, köztük az afrikai és az ázsiai földrész történelmileg fiatal országainak az érdekeit. Nem meglepő ezek után, hogy a párizsi eszmecsere-sorozaton valamelyest közeledett a 19 fejlődő és a 8 fejlett ország álláspontja. Ám a tanácskozás egyik társelnöke azt mondotta, hogy a harmadik világ, vagyis a „tizenkilencek” vegyesen fogadta a hétfőn előterjesztett indítványokat. A venezuelai Perez-Guerrero nehezményezte, hogy több követelés teljesítése elől egyelőre kitértek a fejlett ipari országok, egyidejűleg méltatta, hogy számos nyugati fővárosban hajlandónak mutatkoznak a segélyek összegének emelésére. A vitás kérdésekről — keddi bejelentés szerint — különbizottságok kezdenek tanácskozásokat. A témakörök — energia- és pénzügyek, a fejlesztés problémái és a nyersanyagok — lényegében felölelik az egész párbeszéd „csomagját”, amelyet a fejlett „Észak” nagyon szeretne eladni a „Dél”-nek. A londoni The Financial Times szerint például azért is, mert Nyugaton attól tartanak, hogy az olaj árát ismét felemelik a termelők, ha a párizsi eszmecserék kudarcba fulladnának. Befejeződtek a szovjet-bolgár tárgyalások Moszkvából jelenti az MTI. Szovjet-bolgár közös közlemény aláírásával fejeződtek be kedden délelőtt Moszkvában a tárgyalások a szovjet vezetők és a Todor Zsivkov vezette párt- és kormányküldöttség között. Szovjet részről a látogatás eredményeit összegező okmányt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, bolgár részről Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke írta alá. Az aláírás előtt Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov baráti megbeszélést tartott, amely a Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint az SZKP és a BKP kapcsolatait jellemző egység, barátság és testvériség légkörében zajlott le. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere során Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megkülönböztetett figyelmet szentelt a kapcsolatok hatékonyságának fokozásával összefüggő kérdéseknek, hangsúlyozva, hogy döntő jelentőséget tulajdonítanak a pártközi kapcsolatok elmélyítésének. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy a két ország sokoldalú együttműködése törvényszerűen elvezet a fokozatos közeledéshez, s hogy ez a folyamat megfelel a szovjet és a bolgár nép, valamenynyi szocialista ország népe érdekeinek. A kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a nemzetközi problémákról aláhúzták, hogy a két ország továbbra is minden módon elő fogja segíteni az egészséges politikai légkör kialakítását a nemzetközi porondon, az európai biztonság megszilárdítására Helsinkiben kidolgozott program következetes végrehajtását, az enyhülés útján való továbbhaladást. A Szovjetunió és Bulgária nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkezési hajsza beszüntetésének és a leszereléshez való átmenetnek, s ezt a célt szolgálják a szocialista országok által előterjesztett gyakorlati indítványok.* A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Todor Zsivkovot a Szovjetunió Hőse I címmel, a Lenin-renddel és Aranycsillag érdemrenddel tüntette ki. A legmagasabb szovjet kitüntetéseket Leonyid Brezsnyev nyújtotta át a bolgár vezetőnek a Kremlben. A kitüntetések átnyújtásakor mondott beszédében Leonyid Brezsnyev a szovjet emberek milliói nevében köszöntötte Todor Zsivkovot, s újabb sikereket kívánt felelősségteljes munkájához. Hivatalos moszkvai bejelentés Brezsnyev párizsi útjáról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára a francia köztársa„Elmaradtak a fejlődő országok várakozásaitól” a fejlett ipari országok hétfőn előterjesztett javaslatait jelentette ki kedden, a párizsi értekezlet délutáni plenáris ülésén Manuel Perez-Guerrero, a tanácskozás venezuelai társelnöke, aki a fejlődő országok csoportját képviseli. A fogadtatás a tizenkilencek között „vegyes” volt — mondotta. Az MTI jelentése szerint Guerrero úgy értékelte, hogy az ipari országok nem tettek megfelelő javaslatokat a fejlődő országok vásárlóerejének védelmére, a fejlett országok piacára irányuló exportjának biztosítására, a multinacionális társaságok tevékenységének szabályozására stb. A fejlődő országok május 5-én előterjesztett 11 javaslatából a nyolcak csak egyet fogadtak el „az afrikai infrastruktúrák évtizedének” meghirdetéséről. A legbiztatóbb javaslatokat nem a nyolcak közös indítványa tartalmazta, hanem egyes országok nyilatkozatai, így például Kanada a fejlődő országok adósságának csökkentésére, Japán pedig arra tett ígéretet, hogy öt év alatt megkétszerezi segélyprogramját — mutatott rá Guerrero. Méltatta Guerrero azt is, hogy az amerikaiak kötelezettséget vállaltak az állami segély növelésére, de megjegyezte, hogy Washington nem tett ígéretet a nemzeti jövedelem 0,7 százalékának nagyságrendjét elérő segély folyósítására. A venezuelai társelnök mindazonáltal kifejezte reményét, hogy a hátralevő két napon a tanácskozás jelentős és konkrét eredményeket könyvelhet el. A nyolcak javaslatai, amelyekben jelentős szerepet játszott az új amerikai kormánynak a párizsi párbeszéddel kapcsolatban elfoglalt, elődjénél valamivel hajlékonyabb álláspontja, nem teljesítik a fejlődő országok csoportjának kéréseit, de közelednek hozzájuk bizonyos pontokon. Az sági elnök meghívására június 20—22. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. amerikai és kanadai javaslatokban nem szerepel sem a nyersanyagárak „indexelésének” — azaz a késztermékeit áremelkedéséhez való kapcsolásának —, sem a fejlődő országok tartozásának elengedéséről, illetve befagyasztásáról szóló megegyezésnek a gondolata. Ezek a javaslatok csak részengedményeket tartalmaznak. Ilyen javaslat a nyolcak részéről a nyersanyagárak stabilizálására szolgáló közös tartalékok és pénzügyi alap létrehozása. Korábban ezt ellenezte Bonn és Washington. Ez a javaslat azonban csak néhány alapvető nyersanyagra vonatkoznék, míg a fejlődő országok iS különböző nyersanyag esetében kívánnák megvalósítani ezt a rendszert és exportbevételeik stabilizálására nagyobb hozzájárulást sürgetnek. Ugyancsak gesztusnak szánták a nyolcak az egymilliárd dolláros közös alap létrehozását a legszegényebb országok megsegítésére (az adósságok elengedése helyett), Washington azonban a maga 375 millió dolláros hozzájárulását kétoldalú egyezményekhez kívánja kötni az érdekelt országokkal, azaz voltaképpen az amerikai segélyprogram folytatódnék „Észak—Dél” címke alatt. A párizsi értekezlet szóvivője kedden közölte, hogy a fejlődő országok és a fejlett ipán országok képviselőiből három paritásos bizottságot hoztak létre a még függőben levő kérdéseknek, vagyis szinte a konferencia teljes témakörének tanulmányozására. A bizottságok létrehozását a „nyolcak”, vagyis a fejlett tőkésországok javasolták. A fejlődő országok azzal a feltétellel fogadták ezt el, hogy az energia- és a pénzügyekről ugyanaz a bizottság tárgyal. Az egyik csoport a fejlesztés problémáival, a másik a nyersanyagokkal, a harmadik az energiával és a pénzügyekkel foglalkozik. A fejlettek és a fejlődők tanácskozásán a venezuelai társelnök több ponton kifogásolta a „nyolcak” közös indítványát Giscard d'Estaing fogadta a szaúdi trónörökös herceget Párizsból jelenti az MTI. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Fahd szaúd-arábiai trónörökös herceget — a rezsim „erős emberét’, ahogy a francia sajtó nevezi — és megbeszélést folytatott vele a közel-keleti helyzetről, energia- és kőolaj-kérdésekről, az afrikai helyzetről, végül pedig a párizsi értekezlet munkájáról. Fahd herceg hétfőn érkezett a francia fővárosba, miután Washingtonban Carter amerikai elnök fogadta. Az Elyséepalotából távozóban kijelentette, hogy másfél órás megbeszélése igen baráti volt. A közel-keleti békének — mondotta — természetesen maga