Magyar Nemzet, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Kendés és folytatás Éjfélkor, az új esztendőt köszöntő óraütéskor néhány percre valamennyien „jövőkutatókká” válunk. Fürkésszük a küszöbön álló új év titkait, latolgatjuk, mit tartogathat számunkra, és hogyan változtathatnánk a bizonyára nem egy nehézséget és buktatót is rejtegető jövőt minél kedvezőbbé a magunk és valamenynyiünk számára. Már a kezdet kezdetén megfogalmazódik, előtolakszik tehát bennünk a változtatás igénye, azé a képességé, amely az alkotó módon tenni akaró ember egyik, talán legnélkülözhetetlenebb jellemvonása, amellyel sorsának valóban formálójává, alakítójává válhat. Nem ok nélkül vetődik ez föl bennünk most, 1981 küszöbén, amely nemcsak egy új esztendő, nemcsak egy új, a VI. ötéves tervidőszak kezdetét, hanem — sok más mellett — a nemzeti tudat változásának, továbbfejlődésének igényét is jelzi. Kialakult-e ehhez egy olyan megfelelő alap, amelyre a kisebb-nagyobb közösségek és az egyén érdekeit ötvöző, a célt szem elől nem tévesztő, igazi nemzetben gondolkodás épülhet? Hiszen éppen ez a szocialista hazafiság egyik fő ismérve, azé a hazafiságé, amely elengedhetetlen alkotóeleme a szocialista nemzeti egységnek, a nagy közösség iránti elkötelezettségnek, a ma olyannyira szükséges kollektív felelősségérzetnek. Az alap s az arra épülő szocialista nemzeti egység — miként azt a párt legutóbbi kongresszusa is megállapította — a kölcsönös bizalom, a több évtizedes közös törekvések sikerei nyomán létrejött.Ez azonban nem jelentheti és nem is jelenti azt, hogy nem támadhatnak új, kisebb-nagyobb ellentmondások, érdekeltérések, amelyek feloldásával, egyeztetésével ne kellene újra meg újra az egység megőrzésén munkálkodnunk. Ez is kétirányú tevékenység: magában hordozza az említett változni és változtatni tudás követelményét, s ugyanakkor a folytatását is mindannak, ami az évtizedek tapasztalataiból időtállónak, előremutatónak bizonyult. Mindezt könnyű így néhány mondatban leírni, de jóval nehezebb megvalósítani, hiszen a tudati változások igénylik a legtöbb időt és fáradságot. Sokkal nehezebb ugyanis érvekkel, türelmes szóval meggyőzni az embereket arról, aminek közvetlen eredményét esetleg csak később élvezhetik, mint utasításokkal, parancsolgatással kikényszeríteni ennek vagy annak a végrehajtását. Szakadatlan megújulásra, a kezdeményezések felkarolására, az építő bírálat, az „érted haragszom, nem ellened” szellemű megnyilvánulások meghallgatására és figyelembevételére, tehát a szocialista demokratizmus további térhódítására van szükség ahhoz, hogy az élet minden területén a cselekvő hazafiság érvényesüljön. Miért van erre mindinkább szükség? Sok más mellett azért is, mert az ember általában csak azokkal a célokkal tud teljes mértékben azonosulni, amelyeknek megfogalmazásába valamilyen formában bevonták, vagy érzi, hogy kitűzésükkor az ő véleményét is figyelembe vették, az ő körülményeit, viszonyait is mérlegelték, az ő — a megvalósítás során kialakuló — várható helyzetét, érdekeit is szem előtt tartották. Különösen áll ez azokra az időszakokra, amikor a célokat a szokottnál nehezebb világgazdasági és hazai körülmények között kell kijelölni. A társadalom tudati fejlettségének mintegy fokmérője, hogy esetleg emberpróbáló körülmények között is megőrzi-e azonosulási képességét a célokkal, és megtalálja-e azokat az utakat-módokat, amelyek segítségével lépést tarthat a követelményekkel s nem kell kockáztatnia az eddig elért, nem csekély eredményeket. Ehhez van szükség az állandó megújulni tudásra és az okos, előrelátó intézkedésekre. Arra, hogy ha netán csődöt mond egy-egy hajdan jól bevált módszer, ne késlekedjünk felmérni a megváltozott „terepet”, és ismét végiggondolva tennivalóinkat, az új körülményekhez igazítani lépéseinket. Mindezek tudatában még kevésbé fogadható el az az ellenállás, amellyel az újító kedvű emberek a legkülönbözőbb területeken még ma is gyakran találkozhatnak. Ezek a visszahúzó erők azután a társadalmi tudat más szféráiban is éreztetik hatásukat, lohasztják az alkotókedvet, csökkentik a cselekvőkészséget, akadályozzák az emberi képességek kibontakoztatását. Bár ezek a jelenségek még elég sűrűn előfordulnak, hiba lenne megfeledkeznünk az egyre szaporodó jó példákról. A szocialista demokratizmus szelleme és gyakorlata mind sokrétűbben érvényesül abban a széles tömegmozgalomban, amely hazánk szinte valamennyi állampolgárát egyesíti, a Hazafias Népfrontban. Mozgalmunk említése az időszerűséget sem nélkülözi, hiszen hamarosan összeül VII. kongresszusa. Munkájának összegzése valószínűleg jól tükrözi majd a mozgalom hozzájárulását a nemzeti tudat említett, előnyös változásához. Előzetesen kiadott vitaanyagai a legszélesebb nyilvánosság bevonásával megrendezett fórumok tanulságai alapján térképezik fel — gazdaságpolitikánktól a „hogyan élni” kérdéséig — az egész mai magyar valóságot. Nem egy új gondolat felvetője, kiérlelője, kisebbnagyobb intézkedések kezdeményezője, az ésszerű változtatások egyik bölcsője volt eddig is a népfrontmozgalom. Ébrentartója lesz a továbbiakban is annak a felelősségtudatnak, amellyel hozzákezdünk az új esztendő új feladatainak megoldásához, és folytatjuk mindazt, ami javára szolgál népünknek, nemzetünknek. Komor Vilma iKlór Áfc Magyar Nemzet is- A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült. Az 1980. évi terv teljesítéséről Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubelelszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszköz-felhalmozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979-80- ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett.Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldséges gömölcsfélék termésmenynyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, Bélapátfalvai Cementgyár, Magyar Viscosa PAN II., Tiszai Kőolajfinomító 1. üzem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria Kőolajvezeték, Vörösmarty téri Kulturális Központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980- ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz közelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerőellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az 1981. évi előirányzatok A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasználás növekedése és öszszetétele a célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. szt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. AZ 1981. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1980 — 100 nemzeti jövedelem 102,0—102,5 belföldi felhasználás 99,0— 99,5 ipari termelés 103,0—103,5 országos építés-szerelés 99,0 mezőgazdasági termékek termelése 103,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 lakosság fogyasztása 101,5 a szocialista szektor beruházásai (folyó áron, milliárd forint) 182 Ipar, építőipar Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechnikai, a műszer- és a fémtömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, a gumi- és műanyag-feldolgozóipar termelése és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányösszetételüket átalakítva gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a termelés hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy a vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkest.