Magyar Nemzet, 1989. május (52. évfolyam, 100-125. szám)
1989-05-02 / 100. szám
4,81 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LÍUPJA· ALAPÍTOTTA? PETHŐ SÁNDOR IMI. május LII. évfolyam 100. szám Útpadkán kulturális eseményre, a Lepsény melletti Mezőszentgyörgyre igyekeztem. Az ígéretes időjárás miatt szombaton a kora délelőtti órákban az M7-es autópályán már a belső sávban is oszlopban vonultak Pest felől a kocsik. A megengedett sebesség helyett csupán nyolcvannal zötyögtek a toldott-foldott burkolaton, amelynek használatáért néhány napja még kemény pénzeket kívánt a kormány bezsebelni az állampolgároktól. A szombati , csúcs szülte kényszerhelyzetet türelmesen fogadó autósokat nyugati márkájú kocsi kergette. Szorosan a nyomukba szegődött az NK-s rendszámú metálcsoda, már-már megtolta őket biztonságos kiképzésű lökhárítójával. Ladák, Skodák és hasonkarosszériájú társaik sorra menekültek a külső sávba, a Trabantok közé. Lassították a forgalmat, fokozták a veszélyt. Ezúttal szerencsére nem volt baleset. De nem történt-e tegnap és nem következik-e be holnap? Közben a művelődés ügyére terelődtek a gondolataim. Hányszor előzték meg szabálytalanul, szorították le a padkára ezt a területet, ott, ahol a közpénzeket, az elismerést, a jó szót osztogatják! Szerencselovagok és veszteséges vállalatok robogtak el — talán épp a csődbe, feneketlen zsebükbe tömött milliókkal — a kultúra sorukra békésen váró képviselői mellett. Honnan volt az elrobogók számára pénz, paripa, fegyver? Lehet, hogy éppen, a lehagyottak jogos jussából. Mert hova tűntek az évtizedek alatt azok az apránként és nem önként összeadott milliárdok, amelyek a korabeli szólamok alapján azért hiányoztak eleve a dolgozók béréből, mert az újraelosztásban egyebek mellett az olcsó könyvet, színházat, mozit, koncertet gazdálkodták ki belőle. A kulturális szolgáltatásoknak majd’ mindegyike szabadáras: a határ — beléptidíjban — a csillagos ég. Nem származott-e a kultúra elől lenyelt pénzből ma még — vagy tán soha — be nem látható, ám jóvátehetetlen kár? „Tudom, hogy a reform ügye a kedvező helyzet ellenére is rosszul áll: nincsenek tömegek, amelyek kiküzdjék, s az állam, amely kiküzdhetné, nagy, tohonya bürokrácia, fontos posztokon álmos vagy éppen érdekelt emberekkel... Idáig, ha valaki feltűnően ostoba volt a maga szakmájában, az ember rögtön tisztelettel kezdett beszélni vele; biztosra vette, hogy a hivatalos Magyarország mögötte áll... Kellő emberanyag nélkül a reformot elkezdeni őrültség, viszont a reform abban a pilanatban elkezdődik, mihelyt a butaság árfolyama esni kezd.” Nem tegnapelőtti a reform hibáit ostorozó szöveg. Németh László írta A minőség forradalmában fél évszázada. A faluban, ahova az áprilisi szombaton siettem, kettős évfordulót ünnepeltek, olyan eseményeket, amelyektől szerte a hazában érvényesülő minőségi változást reméltek. Negyven éve annak, hogy Eötvös Károly Mezőszentgyörgyi szülőházában megalapították az első magyar Népkönyvtárat. Húsz évvel ezelőtt pedig e helyt vetették papírra az Olvasó népért mozgalom felhívását. Azt a kitételt is hangsúlyozták az okmányt, aláíró Kossuth-díjas írók, művészek, tudósok, hogy „minden termékenyítő gondolat — bármily szűk körben is fogalmazódjék meg — közös értékké váljék". Ha a még néhány évvel ezelőtt is csupán megválogatott fülekbe suttogott hírekre gondolok, ahogy az elmúlt hónapokban hirtelen megjelent feketelistás könyvek, dobozolt filmek, a süllyesztőből nyilvánosságra került dokumentionok és a még napfényre kívánkozó ügyek hosszú sorát magam elé idézem, az 1968-as felhívás szerzőinek mai szóval nyilvánosságnak nevezett óhaja nem egyhamar és nem is maradéktalanul valósult meg Akkor mivel dicsekedhet a népfront keblén nevelt olvasómozgalom? A kiművelt emberfők megsokasodásával ? Vizsgálati adatok szerint az 1964-ben mért 59 százalékkal szemben 1985—66- ban a felnőtt magyar népesség 62 százaléka olvasott könyvet A gyakran olvasók aránya 23 százalékról 17 százalékra csökkent. Tehát valószínű, hogy most valamivel többen olvasnak, de biztos, hogy jóval Jce- vesebbet. Mondhatni erre hogy nem túl rózsás eredmény. De nem romlott volna rohamosan a helyzet az irodalom, az olvasás, a művelődés hírnök-hívei nélkül? Szakbarbár persze így is sok nőtt föl ezalatt s ezt megelőzően is. Részint a hatalom fatális tévedéséből. Eszerint a szakmai feladatokat maradéktalanul ellátó, de politikában, közéletben, ideológiában minél korlátozottabb ismerettel rendelkező honpolgár könnyen ma-nipulálható. Mi a tévedés ebben? Az, hogy az ilyen embert nemcsak a hatalmon levők, de azok ellenfelei is könnyűszerrel felhasználhatják a maguk céljaira. A mind komolytalanabb döntések, az egyre fejetlenebb kapkodás mellett nyilván ez is közrejátszik abban, hogy mostanság nőttön nő a mindent tagadók tábora. Forrongó időket élünk. Az írószövetség alelnöke, Fekete Gyula évfordulós bűzödében akként vélekedett, hogy a társadalmi pezsgésnek köszönhetően napjainkban többet olvasnak az emberek, mint korábban bármikor. Az egymást érő kihívásokra a könyvnél gyorsabban válaszoló napilapokat, folyóiratokat böngészik most szívesen. Aki egyszer a friss és igaz információ birtokosának mondhatta i magát, az nemigen mond le erről a jogáról. Innen már csak egy lépés, hogy kevéssé sodró iramú időszakokban a könyvespolchoz lépjenek ezek az emberek és az ott várakozó irodalmi, társadalomtudományi és egyéb műveket is segítségül hívják a jelen történéseinek megértéséhez. Csakhogy a kiadói főigazgató máshol tett nyilatkozata értelmében anyagi okokból egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a könyvvásárlás luxusát. A tények ismeretében a kellőképpen dotált népkönyvtárak révén válhat valóra az, amit az április 22-i ünnepség szónoka, Pozsgay Imre államminiszter hangoztatott: kedves nyűg számunkra az olvasás, mert Mátyás király Corvinái óta ehhez a nemzethez a könyv, a könyvtár is hozzá tartozik. Szólam volna? Amerikai közgazdászok vizsgálatai bizonyítják, hogy minden ipari és gazdasági beruházásnál busáságban megtérül a kulturális befektetés. De ezt a mi szakembereink és szakminisztereink legfeljebb akkor hiszik el, ha mind többen lesznek a könyvet szerető, a jó ízléssel olvasó laikusok,akik meggátolhatják, hogy továbbra is büntetlenül az útszélre sodortassák a művelődés ügye. És akkor a butaság árfolyama zuhanni kezd. „Nincsen semmi okom, hogy bizakodó legyek. Meglehet, hogy egy országnyi süketség előtt emelem föl szavam.” Ezt megint Németh László írta. Ugyanott, ugyanakkor, ugyanarról. Mátraházi Kohl és Thatcher sikertelen egyezkedése Folytatódik a NATO-vita a rakétakorszerűsítésről Többoldalú kompromisszumkészség a kambodzsai kérdés rendezésére A külpolitikai helyzet A NATO RAKÉTA VITÁJA egyre komolyabb aggodalmat kelt a nyugati szövetségben. Thatcher brit miniszterelnöknek a jelek szerint nem sikerült meggyőznie Kohl kancellárt arról, hogy támogassa a rövid hatótávolságú taktikai atomrakéták korszerűsítését. A lapértesülések szerint Bonn kitart amellett, hogy kezdjenek mielőbb tárgyalásokat a Szovjetunióval e fegyverzetek csökkentéséről. Kohl országa különleges helyzetét hangoztatta, hiszen az ötszáz kilométernél rövidebb hatótávolságú fegyverek a két német állam biztonságát érintik. A The New York Times értesülése szerint Thatcher az NSZK-ban azt szorgalmazta, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkentse 7:1 arányú fölényét ebben a fegyverfajtában. Kohl és Thatcher sajtóértekezletén egyértelműen kitűnt, hogy a „rendkívül élesnek és nyíltnak" jellemzett találkozón nem sikerült közelíteni a nézeteket. Az NSZK álláspontja súlyosan aggasztja az amerikai kormányzatot — közölte a The New York Times, s ezért a Bush-kormányzat igyekszik a vitát félretenni, hogy a május végi NATO-csúcson ne következzék be komolyabb viszály. A lap szakírója, Flora Lewis megértéssel fogadta a bonni álláspontot, szerinte is csak akkor kellene az új rakéták telepítését elhatározni, ha Bécsben nem sikerül megállapodást elérni a hagyományos erők csökkentéséről. Thatcher a korszerűsítést sürgető álláspontját azzal igyekezett alátámasztani, hogy az utóbbi öt esztendőben a Szovjetunió is korszerűsítette ilyen eszközeinek 95 százalékát. A francia sajtó éles hangnemben bírálta Kohl kancellárt, azzal vádolva a politikust, hogy szorult belpolitikai helyzete miatt a NATO- egységetis kész kockáztatni. A Le Figaro vezércikkében odáig ment, hogy az NSZK-t a Szovjetunió „objektív szövetségesének’ nevezte. A spanyol kormány ezzel szemben egyértelmű támogatásáról biztosította Bonnt, és helyénvalónak tartja a tárgyalások megkezdését, a fegyverzetek csökkentését. Hasonlóan vélekedik Norvégia, Görögország, Dánia és Belgium, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Kanada, Hollandia és Törökország közel azonos véleménnyel szorgalmazza a korszerűsítést ZAVART KELTETT a washingtoni politikai körökben Cheney védelmi miniszter hét végi kijelentése, amely szerint Gorbacsov kudarcot fog vallani, s nem lesz képes hatékony, korszerű társadalommá formálni a Szovjetuniót. Bush elnök elhatárolta magát minisztere véleményétől, „sok sikert kívánva a peresztrojkának”. Megfigyelők úgy vélték, hogy Cheney véleménye egyértelműen tükrözi: az új amerikai vezetőségben még mindig nem alakult ki az egység a szovjet reformok megítéléséről. Az eddigi nyilatkozatok arról tanúskodtak, hogy Washington szilárdnak látja Gorbacsov helyzetét, ám óv az elhamarkodott ítélettől, a túlzó megállapításoktól. A Fehér Ház apparátusának főnöke, Sununu szintén Cheney-től eltérően értékelte a kelet-európai változásokat Az amerikai politikus hangoztatta, hogy a washingtoni kormány ugyanolyan pozitívan reagál majd más kelet-európai reformokra, mint azt Lengyelország esetében tette. Varsó ígéretet kapott a kedvezményes vámelbírálásra, a magánberuházások állami garanciákkal történő támogatására, s újabb hitelekre. AZ ÚJ GONDOLKODÁSMÓD jeleit hiányolta a Szovjetunió középamerikai politikájában Baker amerikai külügyminiszter. Mint mondotta, a Szovjetunió a fegyverszállítások leállításával példázhatná új politikáját. Az amerikai külügyminiszter megemlítette azt is: Kuba továbbra is fegyverekkel támogatja a salvadori felkelőket. Hétfőn Paraguayban általános választásokat tartottak, s a megfigyelők szerint az államelnöki tisztet valószínűleg a Stroessner hatalmát harmincnégy év után megdöntő Rodriguez tábornok nyeri el. E hét végén elnökválasztás lesz Panamában is, amelyet Baker szerint a Noriega tábornok-féle vezetés csalással próbál befolyásolni. Miközben Daniel Ortega nicaraguai elnök Svédországban tárgyal gazdasági segélyekről, a managuti kormány meghosszabbította az egyoldalúan meghirdetett tűzszünetet. A hírügynökségi jelentések szerint a közép-amerikai országok külügyminisztereinek nem sikerült megegyezniük arról a szerződésről, amely kimondja a nicaraguai kontrák hondurasi bázisainak a felszámolását. A kedden kezdődő dzsakartai találkozó előtt délkelet-ázsiai politikusok magas szintű megbeszélések sorozatát tartották a hét végén Bangkokban. A thaiföldi fővárosban dolgozó szakértők rendkívül kedvezően értékelik annak esélyeit, hogy Hun Sen kambodzsai kormányfőnek és Szihanuk herceg az ellenállási koalíció irányítójának sikerül kompromisszumot elérnie a kambodzsai kérdés rendezéséről. (P. T. R.) Γ Május 1. a világban Világszerte megemlékeztek a munka nemzetközi ünnepéről. A felvonulások, rendezvények az országok többségében méltósággal és rendezetten zajlottak le, de sok helyen rendőri fellépésre is sor került. A hatóságok feloszlatták a megemlékezéseket Törökországban, Dél- Koreában és a Fülöp-szigeteken, összecsapások voltak Lengyelországban, Prágában fiatalokat vett őrizetbe a rendőrség, Jerevánban ezrek tüntettek a betiltott megmozduláson. Varsó Lengyelországban egymástól függetlenül ünnepelt a hatalmon lévő koalíciós és az ellenzék. A megmozdulások zömmel békések voltak, de Gdanskban és Wroclawban összetűztek a rendőrök és a szélsőséges fiatalok. A központi megemlékezésen Varsóban a korábban szokásos nagy tömegek helyett csak szimbolikus felvonulás és egy nagyon rövid ünnepi gyűlés volt, amelyen Wojciech Jaruzelski is a közelgő választások, az új lengyel parlamenti demokrácia kialakulásának jelentőségét méltatta és felhívást olvastak fel a választásokon való aktív részvétel ösztönzésére. Békésen zajlott le a Szolidaritás varsói május elsejére, amely a meggyilkolt Popieluszko lelkész egykori templománál kezdődött és a Visztula partján ért véget. Az AFP hírügynökség szerint ez volt eddig a legnagyobb megmozdulás 1981 decembere, a rendkívüli állapot kihirdetése óta: állítólag mintegy százezren vonultak fel. Gdanskban mintegy négyezer fiatal tüntetett Lech Walesa ellen. Azzal vádolták a Szolidaritás vezetőjét, hogy „elárulta az 1980-as eszméket”. Wroclawban a rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be a Szolidaritás és a kormány párbeszédét elítélő, mintegy 5—7 ezres tömeg ellen. Moszkva : A Szovjetunióban hétfőn délelőtt országszerte ünnepi felvonulásokon, nagygyűléseken emlékeztek meg a munkásosztály nemzeti ünnepéről. A központi ünnepség moszkvai idő szerint pontosan délelőtt 10 órakor kezdődött: ekkor foglalt helyet a mauzóleum mellvédjén Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Rizskov, valamint a szovjet párt és állam más vezetői. Több ezren tüntettek hétfőn, négy órán át Jerevánban, noha a hatóságok Örményországban és Grúziában sem engedélyezték a május 1-jei felvonulásokat, tekintettel az örményországi földrengés, illetve a tbiliszi tüntetés áldozataira. A jereváni megmozdulás résztvevői kormányellenes jelszavakat hangoztattak, s követelték a Karabah-bizottság tagjainak szabadon bocsátását. A tüntetők a korábbi megmozdulások színhelyére, az Opera elé vonultak. Berlin Az NDK legfelső szintű párt- és állami vezetőinek jelenlétében került sor hétfőn Berlinben a fővárosi dolgozók hagyományos május elsejei felvonulására. A Karl-Marx-alben emelt dísztribün előtt tízezrek vonultak el a délelőtti órákban, hangos éljenzéssel és zászlóidogtatással köszöntve a vezetőket, köztük Honecker főtitkárt, Stoph kormányfőt és Lindermannt, a Népi Kamara elnökét Nyugat-berlini rádióadók jelentése szerint az NDK rendőrsége hétfőn őrizetbe vett 5 fiatalt, akik a brandenburgi kapunál tüntetve követelték Nyugatra való kiutazásuk engedélyezését. A fiatalemberek gyertyákat gyújtottak meg, s papírlapon olvasható szöveggel sürgették kivándorlási kérelmük jóváhagyását. Belgrád A koszovói albán nacionalisták és szeparatisták a május 1-jei ünnepén sem nyugszanak, folytatják aknamunkájukat — jelentette a Tanjug hírügynökség. Lapastica falu közelében hétfőn reggel 5 óra tájban felrobbantották az Obilics—Nisi villamos távvezeték egyik tartóoszlopát. Az áramszolgáltatás megszakadt. A podujevói körzetben hétfőre virradóra több helyen ellenséges jelszavakat írtak ki. Orlane faluban ezek Szlobodan Milosevicset, a Szerb Kommunisták Szövetsége elnökét gyalázták, β a koszovói albán, úgynevezett marxistaleninista mozgalmat éltették. Bukarest Manea Manescu román alelnök szerint hazájában „új alkotó, mélységesen forradalmi és tudományos politikai gondolkodásmódot honosítottak meg. Felszámolták a statikus nézeteket, az immobilizmust, a dogmatizmust és a konzervativizmust”. Az RKP KB PVB tagja, az államtanács alelnöke a májuselseje alkalmából Bukarestben rendezett ünnepi esemény szónoka volt és beszédét a Scinteia közölte. Kijelentette többek között: a IX. pártkongresszus óta eltelt 24 esztendő vívmányai bizonyítják „mennyire bölcs politikai opció volt az országos akarattal összhangban Nicolae Ceausescura bízni a párt, a nép, Románia sorsát”. Beszédében röviden kitért az emberi jogok kérdésére, azt hangoztatva, hogy Romániában biztosítva vannak az alapvető emberi jogok. Romániában a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal sem rendeztek felvonulásokat, de a városokat és falvakat Nicolae Ceausescu képeivel, román és vörös zászlókkal, május elsejei jelszavakkal díszítették fel. Valamennyi eseményen országszerte megemlékeztek arról, hogy a fél évszázaddal ezelőtti bukaresti tüntetés megszervezéséhez Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu „meghatározó hozzájárulást” nyújtott „Országunk érdeme, hogy más szocialista országokhoz viszonyítva Románia, kezdeményezte az újítás folyamatát. Éppen ezért Románia ebből a szempontból már megszerzett és megszilárdított tapasztalattal rendelkezik olyan területen, ahol más országok még megoldásokat keresnek” — jelentette ki Radulescu, az államtanács alelnöke a május elseje alkalmából Bukarestben rendezett egyik tanácskozáson. * Fiatalok megmozdulása zavarta meg Prágában a hivatalos ünnepséget Prága, május 1. Csehszlovákiában a gyakorlatbankezdték megvalósítani a gazdasági és társadalmi átalakítást, hangoztatta a prágai május elsejei nagygyűlésen Milos Jakes. A CSKP főtitkára arról beszélt, hogy a reformok kezdeményezője a kommunista párt, s a folytonosság hangsúlyozásaként kijelentette: az átalakításkor a szocialista építés eddig létrehozott megbízható alapjaira támaszkodnak. Hozzátette, egyben igyekeznek megoldani minden negatív jelenséget, problémát és hiányosságot, amelyek akadályozzák a társadalom egészséges fejlődését. Jakes elmondotta, elsősorban gazdasági téren gyorsítják az átalakítást. Felhívta a figyelmet a múltból örökölt problémákra és megjegyezte, a kitűzött célok,jelérését, a felgyülemlett gondok gyorsabb megoldását nem segíti elő a nyugtalanság és feszültség keltése atársadalomban, mint mondotta „a viszály szítása, a törvényiek megsértése, az az igyekezet, hogy kihasználják a nehézségeket és a szocializmustól eltérő tartalmat adjanak az átalakításnak”. Egyébként a tizenhat év után ismét a Vencel téren tartott ünnepséget, amelyen mintegy negyedmillió prágai vonult fel, fiatalok egy csoportja fütyüléssel és ,,Szabadságot", „Szabadságot" jelszó kiáltozásával próbálta megzavarni. A rendőrség mintegy negyvenet közülük igazoltatott, illetve őrizetbe vett Csaknem az ünnepi felvonulás vége előtt több mint négyszáz fiatal „Szót a fiataloknak”, „Vessük össze a csehszlovák jogrendet az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel", ,Mindig mosollyal” feliratú transzparensekkel és csehszlovák nemzeti zászlókkal a tér felső részéről a dísztribünhöz akart va