Magyar Nemzet, 1990. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
■ Magyar Nemzeti ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR Az alkotmány erejű törvényekről csütörtökön dönt a T. Ház Nem fagyasztották be a földforgalmat A köztársasági elnök képviseli hazánkat a Varsói Szerződésben PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓ FELTŰNŐEN sok mosolygós arcot láthattunk tegnap reggel a parlamenti széksorok között, így egyesek néhányan már arra gyanakodtak, valami kedvező történt. Meglehet, nem történt semmi, csak a képviselők voltak elégdettek az előző napi munkával vagy csak biztatni akartáka tévé képernyője előtt ülő választóikat, nézzenek derűlátóan a jövőbe. A derűt csak az Alkotmánybíróság állásfoglalása apaszthatta némiképp, a testület ugyanis megsemmisítette a választójogi törvénynek azt a passzusát, amely a külföldön tartózkodó állampolgárokat a választásban „akadályoztatottnak” minősíti. Ezután folytatódott a végeláthatatlannak tetsző vita az oktatási törvény módosításáról. A gondosan megírt beszédek úgy suhantak el egymás mellett, mintha a képviselők nem is ugyanarról szóltak volna. Az azonban többnyire közös volt a beszédekben, hogy a felszólalók gondos honatyaként aggódtak a jövő nemzedékéért. Más kérdés, hogy az elvesztegetett évek alatt talán többet is tehettek volna értük. De kínálkozott erre alkalom az ülésszak tegnapi napján is, ám ki tudja miért, akadtak felszólalók, — köztük az ellenzék prominens képviselői —, akik ellenezték a törvény módosítását, s azt szorgalmazták: e törvény megalkotása legyen majd az új parlament feladata. Más kérdés, hogy a jelenlegi módosítással a szeptemberben kezdődő tanév megkezdéséhez teremthettek volna kedvezőbb feltételeket. MINŐSÍTETT többségre, azaz 252 „igen” szavazatra lett volna szükség a törvény módosításához. Figyelmeztette is erre a jelenlévő 290 honatyát a soros elnök, ám a parlament megmakacsolta magát, s a képviselőknek mindössze hatvanegy százaléka mondott igent a tervezetre. Az nyilván keveseknek jutott eszébe, hogy ezzel a jogállamiság megteremtése közben törvényen kívül helyezték a Miskolci Bölcsészkar, valamint az alternatív alapfokú intézmények működését. S ezzel a döntéssel nyilvánvaló, jelentős anyagi korlátokat is állított az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése elé. A társadalombiztosítási törvény tárgyalására tért rá ezután a Tisztelt Ház. Ám a bizottsági előadónak egyszer meg kellett szakítania javaslatismertetését, mert közben a honatyák jókedvűen csevegtek, néhányan vidáman kacarásztak. Talán lelkiismeret-furdalásukat igyekeztek enyhíteni azzal, hogy ellenvetés nélkül elfogadták azt a határozatot, amely szerint a társadalombiztosításról szóló törvényt az új parlamentre testálják. KÜLÖNÖS közjáték játszódott le ezután, mert egyik képviselő minősíthetetlennek nevezte, hogy miközben alkotmányerejű törvényről kell szavazni, a parlament jó néhány képviselőbizottsági ülésen vesz részt, így aztán azonnal megszavazták, hogy ma reggel újra szavazzák az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot. A földtörvény módosításáról szóló indítványt viszont különös módon „nyelték le” a honatyák, hiszen egyhamar döntöttek arról, nem nyitnak általános vitát a földek eladásának tilalmáról. Volt javaslat, nincs javaslat, folyatódhat a földek eladása, a „kis hatalmak” átmentése. A deregulációs törvény vitája kapcsán viszont ellenvetés nélkül hatályon kívül helyezték a honatyák a feddhetetlenségről szóló jogszabályt, majd valóságos határozatdömpinggel ajándékozták meg választóikat. Igaz, negyedik nekifutásra, de elfogadták a gazdasági átalakulásról szóló indítványt, módosították az áfát, a házszabályokat, megbízták a köztársaság elnökét, hogy képviselje hazánkat a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületében, megvitatták a vagyonpolitikai irányelveket és tudomásul vették a Magyar Nemzeti Bank elnökének beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről, és az MSZMP vagyonelszámolásáról. S, hogy teljes legyen a nap, egy kicsit még interpellálgattak, hogy aztán lelkileg felkészüljenek a mai napra, amikor alkotmányerejű döntések sorozatát kell(ene) meghozniuk. A második nap Az Országgyűlés szerda reggel 9 óra után néhány perccel folytatta munkáját. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi törvényt — a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt — szintén csütörtökön tárgyalják meg. Ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4.) bekezdésének az a része, amely szerint a szavazásban akadályozva van az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Horváth Lajos felkérte, a jogi bizottságot, hogy foglaljon állást: ez a határozat milyen kötelezettséget ró a parlamentre, és erről az ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot. (Folytatás a 3. oldalon) Már az uniópártok is sürgetik Kohl egyértelműen ismerje el a lengyel határokat Az ujj nicaraguai kormányban esetleg helyet kaphatnak a sandinisták is A külpolitikai helyzet AZ EGYESÍTETT NÉMETORSZÁG az NSZK, az NDK és egész Berlin, sem több, sem kevesebb — ezt mondta Hágában Genscher nyugatnémet külügyminiszter, aki azért utazott a holland fővárosba, hogy a partnerek aggodalmait eloszlassa. A tárgyalásain leszögezte: az egyesített Németország nem támaszt semmiféle területi követelést egyetlen szomszédjával, így Lengyelországgal szemben sem. A bonni diplomácia vezetője szerint nehéz lesz elfogadtatni a Szovjetunióval, hogy az egységes Németország a NATO tagja legyen, de felhívta a figyelmet arra: a legutóbbi nyilatkozataiban Gorbacsov nem szólt a német semlegességgel kapcsolatos szovjet igényről. Úgy vélte Genscher, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat elmélyülése feloldhatja a szovjet aggályokat. Ez a nyilatkozat is jelzi, hogy Kohlra nagy nyomás nehezedik, s immár nemcsak a kormánykoalícióban részt vevő FDP, hanem az uniópártok kiemelkedő személyiségei is sürgetik a lengyel határ végleges szavatolásának az egyértelmű kinyilvánítását. A bonni kancellári hivatal főnöke most azt jelentette be, hogy ebben a kérdésben mind a bonni, mind a kelet-berlini törvényhozás hasonló tartalmú nyilatkozatot tehet az NDK-beli szabad választások után. A Bundestag egyébként már tavaly novemberbenkimondta, hogy a németek sem most, sem a jövőben nem fogják területi igények támasztásával kérdésessé tenni a lengyel népnek azt a jogát, hogy biztonságos határok között élhessen. A FRANCIA KORMÁNYT is bírálatok érik a német kérdés kezelése miatt. Mitterrand elnök visszautasítja a vádakat, de egyes források úgy tudják, Párizs sem tudta elérni, hogy Kohl határozottan vállaljon kötelezettségeket a lengyel—német határ megtartására. A bonni kancellár — részben választási eredetű — bizonytalansága visszatetszést keltett az Egyesült Államokban is. A szenátus külügyi bizottságának az elnöke közölte, hogy Kohl kijelentései csalódást okoztak, mert „a német nép hazája” megjelölés Ausztriára is vonatkozhat. Paul Simon szenátor figyelmeztette társait, hogy „a német egyesülés sokkal gyorsabban halad előre, mint ahogyan elképzeltük. Kohl kancellárnak és Modrow miniszterelnöknek hivatalosan is le kell mondania minden területi igényről Lengyelországgal szemben.” WASHINGTON NEMCSAK EURÓPÁRA tekint ezekben a napokban, hanem Közép-Amerikára is, méghozzá a nagyhatalmi kapcsolatok szemszögéből. Vezető külügyi tisztviselők megerősítették, hogy a Szovjetunió is hozzájárult a szabad választások megrendezéséhez Nicaraguában. Az amerikai vélekedést mintegy alátámasztandó, a moszkvai Pravda szerdán azt írta, hogy a sandinisták túlzott önbizalmuknak köszönhetik vereségüket, az ellenzék viszont jól kiaknázta a siralmas gazdasági állapotokat, s az inflációt, amely Ortega kormányzása idején szabadult el. A hatalom átadásáról már megkezdődtek a tárgyalások Managuában, s az ellenzéki szövetség elvben nem zárkózott el attól, hogy az új kormányba a sandinistákat is bevegyék, hiszen a front olyan hatalmas erőt képvisel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. (B. M.) Sevardnadze üdvözli a német egység többszakaszos megteremtésének tervét Egon Bahr találkozott a szovjet külügymini*#.t*‘rr»‘ Bonnból jelenti az MTI. Az NSZK kormánya kész arra, hogy a bonni szövetségi gyűlés, a Bundestag tavaly november 9-i határozatát Lengyelország nyugati határára vonatkozóan újra megerősíttesse a bonni és a kelet-berlini törvényhozás hasonló tartalmú nyilatkozata által az NDK-ban március 19-re kitűzött szabad választások után. Ezt hangsúlyozta Rudolf Selters szövetségi miniszter, a kancellári hivatal főnöke a nyugatnémet tévé- és rádióállomások által kedd este és szerda reggel többször is ismertetett nyilatkozatában. A miniszter állásfoglalásában politikai megfigyelők annak a politikai nyomásnak az eredményét látják, amelyet immáron nemcsak a kormánykoalícióban részt vevő FDP vezető személyiségei, hanem uniópártok beli magas méltóságok is kifejtenek Helmut Kohl kancellárra a lengyel határok végleges szavatosságának egyértelmű kinyilvánítása végett. Selters elsősorban Hans-Dietrich Genscher szabaddemokrata alkancellárnak és külügyminiszternek arra a javaslatára reagált, amely szerint mind a Bundestag, mind a népi kamara egy időben kiadandó nyilatkozatban fejezte ki az Odera-Neisse határ garantálására irányuló akaratát. Kohl legutóbb az Egyesült Államokban azt hangoztatta: véglegesen csak az össznémet állam tehet ilyen nyilatkozatot. Az MTI moszkvai híre szerint az NDK külügyminisztériumának emlékiratát adta át szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek Gerd König, az NDK moszkvai nagykövete. A dokumentum arról szól, hogyan kapcsolható be az összeurópai folyamatba Németország egyesítése. Sevardnadze ugyancsak szerdán fogadta a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt Egon Bahr vezette háromtagú küldöttségét. A szovjet politikus üdvözölte az NDK kezdeményezését. Sevardnadze, miután megismerkedett az emlékirat tartalmával, elmondta, hogy kedvezőnek tartja a német egység többszakaszos megteremtésének elvét, s azt, hogy azt időzítésében összhangba hozzák az összeurópai folyamattal, az európai biztonság kialakuló új szerkezetével. Sevardnadze értékelése szerint a keletnémet dokumentum tükrözi, hogy milyen energikus erőfeszítések kellenek a német egység megteremtése külső feltételeinek nemzetközi jogi tisztázásához az európai béke és biztonság érdekében. A szovjet miniszter ennek kapcsán hangoztatta, hogy a Szovjetunió nagyon komolyan veszi a német ügyekben érintett négy hatalom jogait és felelősségét, s fontosnak tartja, hogy a németkérdés békés rendezésekor figyelembe vegyék mind Németország szomszédainak, mind Európa és a világ más országainak törvényes érdekeit. Az SPD Egon Bahr vezette küldöttségével Sevardnadze szintén a német egyesítéssel összefüggő kérdésekről folytatott eszmecserét. A nyugatnémet politikusokkal elsősorban a német egység megteremtésének külpolitikai öszszefüggéseiről beszélgetett a szovjet miniszter. A tárgyaláson a figyelmet az új európai biztonsági rendszerre összpontosították. Berlini MTI-hír szerint az NDK-beli Szociáldemokrata Párt változatlanul a legnagyobb esélyese a március 18-án tartandó parlamenti választásoknak. Ez derül ki a Gesa nevű berlini közvélemény-kutató intézet február 16—19. között végzett felméréséből A megkérdezett 984 szavazópolgárnak több mint a fele (53 százalék) adná voksát az SPD-re. Ugyanakkor jelentősen javult a keresztény—konzervatív Szövetség Németországért pozíciója. A hárompárti szövetség, amely legutóbb még alig 13 százalékos eredményre számíthatott, a legújabb kimutatás szerint a leadott szavazatoknak 24 százalékára pályázhat jó eséllyel. A választók 11 százaléka szavazna a Demokratikus Szocializmus Pártjára (DSZP — az NSZEP utóda). A brit küügyminiszi T rsznimerés Vállaljon többet London a magyar reformok tá inogntásából — vrízlje fel Horn (• vulu a tárgyalásokon Támogassa aktívabban a magyar reformokat Nagy-Britannia — hangoztatták a Külügyminisztériumban, ahol szerdán reggel megkezdődtek a magyar—brit tárgyalások. Douglas Hurdöt Horn Gyula tájékoztatta a magyarországi fejleményekről, kifejtve azt az álláspontot, hogy a rendszerváltást eddig sikerült a saját erőforrásainkra támaszkodva végrehajtani, ám az elmúlt négy évtized után csak nyugati segítséggel képzelhető el igazi stabilizáció. London tehát serkenthetné a brit pénzügyi köröket, hogy fektessenek be Magyarországon, előmozdíthatná a létfontosságú IMF- megállapodás nyélbe ütését, s szorgalmazhatná a COCOM-előírások enyhítését, hiszen Budapest kész biztosítékokat adni a behozandó termékek ellenőrzésére. A brit külügyminiszter leszögezte, kormánya azt reméli, hogy a szabad választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit áttekintve elmondta, hogy Nagy-Britannia egy 25 millió fontos know-how-alap felállítását határozta el Magyarország számára. Ami a COCOM- előírásokat illeti, Douglas, Hurd elismerte, hogy lassan halad a COCOM-szigor enyhítése. Mindazonáltal már májusban várható, hogy a beharangozott enyhítések ügyében végre hivatalos döntés