Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
Privatizáció — pró és kontra Interjúink a 10—11. oldalon Szigorúan ellenőrzött pofonok 14. oldal Bajban van-e az ország? 7. oldal Magyar Nemzet Bölcs-e a nép? Debreczeni József írása a 17. oldalon Gellért Endre, a pártonkívüli 20. oldal Ára: 25 Ft Szombaton és ... melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1991. október l. LVll. évfolyam, 230. szám Eredmények már szombaton Megkezdődtek a választások Szlovákiában Szlovákiában pénteken délután 2 órakor megnyitották a választóhelyiségeket. Az 1993. január elsején önállóvá vált Szlovák Köztársaságban a mostani előrehozott választások az első parlamenti választások. A választásra jogosultak száma meghaladja a hárommilliót, és az előrejelzések szerint ezek kétharmada megy el szavazni. Az előrehozott választásokra a szlovák parlament ez év március 11-i döntése nyomán kerül sor. E döntés közvetlenül azután született, hogy a törvényhozás titkos szavazással megvonta a bizalmat Vladimír Meciar kormányától. A választópolgárok nemcsak pénteken, hanem szombaton is szavazhatnak. (Folytatás a 3. oldalon) Vladimír Meciar egyelőre nem szavazhatott, mert neve nem szerepelt a választói névjegyzéken (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Kovács László New York-i találkozói Brüsszelbe utazik a magyar külügyminiszter Willy Claes belga külügyminiszter, a NATO új főtitkára október 19-én Brüsszelben találkozik Kovács Lászlóval. A belga és a magyar diplomácia irányítója egyelőre New Yorkban, az ENSZ székhelyén találkozott egymással, s megállapodás jött létre a brüsszeli találkozóról. A találkozón mindketten egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendkívül jók, problémák nem terhelik azokat. A belga-magyar viszony kérdései mellett véleménycserét folytattak az euroatlanti intézmények időszerű ügyeiről, az Európai Unión belül zajló folyamatokról és az esseni csúcstalálkozó előkészítéséről. Érintették az október 31-i értekezletet is, amelynek keretében az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa együttes ülést tart majd a társult országok külügyminisztereivel. Mindketten úgy vélték, hogy a tanácskozás kiváló alkalom lesz arra: az eddigi szokásoktól eltérően ne utólag folytassanak konzultációt az aktuális ügyekről, hanem a társult országok érdemben hozzászólhassanak a napirenden szereplő kérdésekhez. (Folytatás a 3. oldalon) Intelmek és tanulságok Több szempontból is tanulságos volt Soros György látogatása a parlament külügyi bizottságában. A Budapesten tartózkodó üzletember e testület képviselői előtt is elismételte mindazt, amit a közelmúltban az amerikai kongresszusban mondott, megerősítve, hogy az általa létrehozott alapítványhálózat a zárt társadalomból a nyitott társadalomba vezető átmenetet hivatott előmozdítani,még konkrétabban a demokrácia és a piacgazdaság útjára lépett keletközép-európai államok, mindenekelőtt Magyarország felemelkedését igyekszik elősegíteni. Talán némi elégtételül is szolgálhatott, hogy a jelen lévő képviselők — pártállástól függetlenül - egyetértéssel és elismeréssel fogadták a nemzetközi pénz- és üzleti világ befolyásos személyiségének őszinte és racionális szavait, amelyekből kiviláglott, hogy Magyarország a csodavárás illúziója nélkül, de bízva alapozhat Soros György és a hozzá hasonló gondolkodású, külföldön élő magyarok támogatására. A napokkal korábban kapott magas állami kitüntetés, valamint a külügyi bizottsági vizit hangulata óhatatlanul is felidézte azt a gondolatot, hogy mennyire feleslegesek voltak az elmúlt időszakban személyét ért bírálatok, az indulatoktól és szenvedélyektől elvakított durva támadások. Pedig azokról, akik ezeket a támadásokat ellene indították, Soros György barátsággal és jóindulattal beszélt, felidézve korábbi közös találkozóikat. Kár, hogy az érintettek nem lehettek jelen az ülésen, a higgadt hangnem talán számukra is tanulságos lehetett volna. Mint ahogy tanulsággal szolgálhat az is, hogy Soros György nem rejtette véka alá kritikai megjegyzéseit azzal kapcsolatban, hogy az új magyar kormány egyelőre még adós a gazdaság fellendítését szolgáló koncepció kidolgozásával. Mindenképp jó szándékú és megfontolandó figyelmeztetésként szolgálhat azon kijelentése, hogy e program kidolgozására csupán csak hónapok vannak már hátra, évek semmiképp sem. Ellenkező esetben Magyarország legnagyobb kincse, nemzetközi hitele forog kockán. Amit egyébként szerinte az is nagymértékben kockáztatna, ha egyesek felvetnék a külföldi adósságok átütemezését. Ez a vonat Soros György szerint 1990-ben végleg elment, így hát nincs más út, mint az eddigi, azaz az adósságok időben történő, megbízható törlesztése. E kijelentések mindenképp érdemesek arra, hogy indulatoktól mentesen, higgadtan és a segítőkészség szándékát semmiképp nem vitatva kezeljék őket, nem úgy, ahogy az elmúlt években néhány esetben történt. Pietsch Lajos pain. Az ellenzék bojkottálta a szavazást • Göncz Árpádhoz fordulnak Elfogadták az önkormányzati törvényt A parlament tegnapi munkanapjának délelőttjét a pótköltségvetés általános vitájának szentelte, amelynek keretében folytatódott a frakciók vezérszónokainak felszólalása. Boldvai László (MSZP) védelmébe vette a javaslatot és rámutatott arra, hogy a fizetési mérleg hiányáért a külkereskedelem a felelős. A szocialista képviselő példaként említette, hogy az általános tartalék 25 milliárd forintjának 92 százalékát még az előző kormány elköltötte. Csépe Béla, a KDNP vezérszónoka azon véleményének adott hangot, hogy az eredeti államháztartási törvény által meghatározott egyetlen előírás miatt sem kellett volna pótköltségvetést benyújtani. Ezért úgy vélte, hogy a javaslat benyújtásának egyedüli oka az, hogy új kormány került hatalomra, ám a koalíció a valóságosnál sötétebb képet fest a gazdaságról, miközben a problémák egyetlen „orvoslójaként” tünteti fel magát. A kereszténydemokraták szerint a pótköltségvetés csak olyan megtakarításokat irányoz elő, amelyek a későbbiekben több kárt fognak okozni, amint amennyi hasznot jelenleg hajtanak, a pótköltségvetés benyújtását egyébként is meg kellett volnaelőznie a múlt évi zárszámadásnak. Az SZDSZ vezérszónoka hozzászólásában az ellenzéki érvek megcáfolásával foglalkozott Gaál Gyula hiányolta, hogy majd mindegyik ellenzéki párt szívesen idézi az Állami Számvevőszék jelentését, de arról elfeledkeznek, hogy az ASZ szerint minden törvényi előfeltétele megvalósult a pótköltségvetésnek. A javaslat 50 milliárd forint átcsoportosítását teszi lehetővé, ami igen nagy előrelépés. A Fidesz vezérszónoka, Urbán László ki-fejtette: a pótköltségvetés nem más, mint fiskális fűnyírás, ami nem szolgálja a gazdaság fejlődését és az exportképesség növekedését. (Folytatás az 5. oldalon) Léphart Pál rajza Veszélyben a bírói igazságszolgáltatás Tiltakoznak a szakértők (Munkatársunktól) Az igazságügyi szakértők méltatlannak érzik helyzetüket, s arra kérik a szaktárca vezetését, mielőbb hozza nyilvánosságra a szakértői szervezet jövőjét illető, elképzeléseit. Ha a kabinet továbbra is bizonytalanságban tartja őket, számítani lehet arra, hogy, sokan elhagyják a pályát. (Folytatás a 6. oldalon) Ma már gyér a választék Hétfőtől ismét drágul a kávé (Munkatársunktól) Hétfőtől ismét emelik az árakat a kávétermelők 35- 40 százalékkal. Hogy a kereskedők mikortól és milyen mértékben érvényesítik a költségnövekedést fogyasztói áraikban, nem tudni, de valószínű, hogy már hétfőtől követik a beszerzési árak növekedését Bár az elmúlt hónapok felvásárlási láza után azt hihetnénk, hogy nagyobb készletekkel rendelkeznek, így csak később emelik az árakat, ezt cáfolták a megkérdezett cégek. HajdúGyörgy, az Alfa Kereskedelmi Rt. a legnagyobb élelmiszer- és vegyiáru-kereskedelmi vállalat, amely mintegy 40 ezer,boltot lát el - kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az elmúlt néhány hónapban, amikor már kétszer emelkedett a kávé ára, valóban nagyobb tételben vásároltak, de az el is fogyott. Pár napos készlettel rendelkeznek, a hoszszabb idejű raktározást nem engedhetik meg maguknak. Mindennek következtében amenynyivel drágábban tudják beszerezni a kávét hétfőtől, annyival többért, is adják tovább. Hasonló a helyzet a kiskereskedelemben is. Legalábbis erre utalnak Kadelka Lászlónénak, a Csemege Meinl Rt.beszerzési igazgatójának a szavai. (Folytatás a 12. oldalon) Az akció 200—300 millió forintba kerül Mától tíz napig nincs paprika (Munkatársunktól) Ma lép hatályba az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azon rendelete, melynek értelmében mától az ország egész területén tilos pirospaprikát forgalmazni, árusítani - tudtuk meg Köncse Tamásnétól, az IKM piaci főosztályvezetőjétől. A kis- és nagykereskedelmi forgalmazóknak pedig (üzleteknek, raktáraknak, raktáráruházaknak egyaránt) teljes készletüket - minden egyes csomagot - be kell szállítaniuk a begyűjtésre kijelölt raktárakba. (Az IKM további begyűjtőhelyeket jelöl majd ki, amelyelek listáját később teszi közzé.) Ez alól azok sem kivételek, akik már korábban bevizsgáltatták árujukat és a Kermnitől kifogástalan minősítést kaptak. A szaktárca javasolja a kereskedőknek, hogy a vásárlóktól a rossz minőségű paprikát vásárolják vissza, és azt adják: az üzleti készleteikkel együtt kér- nek minden érintettet, hogy mihamarabb tegyenek eleget a végrehajtási utasításban előírtaknak. Az átadással egy időben a forgalmazóknak egy adatlapot kell, kitölteniük, amelynek tartalma a rendelettel együtt a mai Magyar Közlönyben jelenik meg - közölte Köncse Tamásné. (Folytatás a 12. oldalon) Szegeden az élelmiszer-áruházakból a raktárakba szólították a fűszerpaprikát. MTI-fotó Németh György Nő az erőszakos cselekmények száma Kegyetlenebbek a gengszterek A bűnesetek 40 százalékát közterületen követik el, és a prognózis szerint"ez "az arány emelkedni fog, hiszen egy év alatt csak a főként e helyekhez kötődő zsebtolvajlás 30, a garázdaság pedig 100 százalékkal növekedett, ugyanakkor az indokoltnál kevesebb egyenruhás rendőr teljesít szolgálatot az utcákon - mondta pénteken Túrós András, az ORFK közbiztonsági főigazgatója Dobogókőn, a közterületek rendjével kapcsolatos tudományos tanácskozáson - adta hírül az MT7. A főigazgató kifejtette: országos átlagban egy év alatt csökkent ugyan a bűnözés számaránya. Ugyanakkor Budapesten és Pest megyében ugrásszerűen megnőtt az erőszakos cselekmények száma. Nyugat-Európában központi kérdés a köztereken ■szolgáló egyenruhás rendőrök számának növelése, hiszen az egyenruha látványa növeli a polgárokban a szubjektív biztonságérzést, elriasztja a bűnözőt, s így a puszta jelenlét a megelőzésben is fontos szerepet játszik.. Magyarországon összesen 1600- 1800 rendőr teljesít szolgálatot az utcákon, tereken, de e célra még további 550 egyenruhás rendőrre lenne szükség. (Folytatás a 6. oldalon)