Magyar Szó, 1947. július (4. évfolyam, 163-187. szám)
1947-07-01 / 163. szám
IV. ÉVFOLYAM, 163 SZÁM NOVISZÁD, KEDD 1947 JULIUS 1 --------- ----------------------. .................... ■■■■■ . Több tervet és folytonosságot népegyetemeink mukájába Népeink demokratikus átnevelésének egyik legfontosabb eszköze a tömegeket vonzó népegyetemi előadás. A népegyetemnek az a feladata, hogy jól megválasztott, tudományosan megalapozott és népszerűen feldolgozott előadásokon keresztül a legszélesebb néprétegek művelésén munkálkodjék. A népegyetemi előadások tárgyát mindig a nép közvetlen érdeklődése köréből kell venni, hogy az előadások tömeges látogatottsága biztosítható legyen. A népegyetemek rendszeres munkáját állandó, ennek a munkának vezetésére megválasztott vezetőség irányíthatja A vezetőségbe a rendszeres népegyetemi munka folytonosságát biztosító, kipróbált kulturmunkások választandók. A vezetőség dolga aztán, hogy megfelelő előadó káderről gondoskodjék. Ezért népegyetemet csak olyan helyen szervezhetünk, ahol megfelelő vezetőség összeállítására alkalmas kulturmunkások elég számmal vannak s az előadói kádert biztosítani tudják. Ott, ahol alapos és rendszeres népegyetemi munka kifejtésére kellő feltételek nem állanak fenn, nem kell népegyetemet szervezni. Legfeljebb a népegyetemekhez közeli helységekben népegyetemi kirendeltségeket kell szervezni. Ezeknek a kirendeltségeknek megbízottai készítik elő aztán a népegyetemi előadások kivitelét a falvakba, településekbe ahová kijárni a népegyetem előadóinak egyik legfontosabb feladata A népegyetemeknek különféle tanfolyamokat is kell szervezniük. Ezek a tanfolyamok egész éven át vagy szükség szerint rövidebb ideig is tarthatnak, s a helyben adódó legfontosabb népművelési ágazatok szolgálatába kell álliok Különböző nyelvtanfolyamokat, könyvelési és más szaktanfolyamokat indíthatnak a népegyetemi vezetőség albizottságai. A népegyetemek munkájában egengedhetetlen feltétel a tervszerűség. Ha nem előre meghatározott terv alapján rendezi meg előadásait a népegyetem, már nem népegyetemi munkát, hanem csak alkalomszerű, véletlenül előforduló s korlátozott értékű felvilágosító előadásokat ad. A népegyetemnek pedig az ilyen alkalmi előadásoknál sokkal mélyebb hatású rendezettebb működést kell kifejtenie A vajdasági magyar népegyetemek működése az elmúlt két év alatt több helyen már jelentős eredményeket mutatott fel. Teljes tervszerűséget, tömeges látogatottságot s a lakosság helyi szükségletei és érdeklődési köre szerinti sorozatos előadásokat azonban még kevés helyen valósították meg A magyar népegyetem munkájéban az elődások tárgyát tekintve, a legutóbbi tél és tavasz folyamán bizonyos haladás állapítható meg. Egyre kevesebb az elvont, a tőlünk messze eső s a nép életébe egyáltalán nem vágó témájú előadás. A vajdasági Főbizottság közművelődési osztálya által készített keretterv célkitűzéseit sokban megvalósították a zombori, zrenyanini és kikindai magyar népegyetemek. Kevés a messzibevesző ködös vagy egészen időszerűtlen előadásuk, egyre inkább építő valóságunk, a tervgazdálkodás alapján növő új társadalmunk legfontosabb problémáit ismertették. Több, a nép gazdasági nevelését szolgáló tárgyat is az előadott tárgyak közé iktattak. A helyes témaválasztás terén a zrenyanini mutatott legjobb kezdeményezést. A zombori magyar népegyetem mérezültebb témakörben mozog, a kikindai pedig néhány egészen időtlen kérdést is felvett előadásai közé.Az előadások tömeges látogatottságát azonban egyik helyen sem tudták elérni. Ezen a téren a szuboticai Magyar Népkör népegyetemi előadásai értek el jelentős sikereket. Az előadások vonzóvá tételét a szuboticai magyar népegyetem megvalósította. A Népkör nagy színháztermében tartja a magyar népegyetem előadásait Szuboticán, s már jónéhányszor szűknek bizonyult az öt-hatszáz főnyi közönséget befogadó színházterem. Vajdaságban ezideig a szuboticai magyar népegyetemen folyik a legjelentősebb népegyetemi munka. Ha az előadások szervezettségét, rendszeres megtartását tömeges látogatottságát, vonzó elevenségét tekintjük, valóban itt történt legnagyobb erőfeszítés, hogy népünknek ezt a fontos művelődési eszközét jól kiépítsék. Egy nagy hiánya a szuboticai magyar népegyetemnek, hogy előadóit ritkán vitte el a szuboticai számos tanyaközpont népköreinek előadói termeibe, hogy előadói általában ritkán keresik fel a vidéket, Felső-Bácska magyarlakta falvait. Zrenyanin ezen a téren szép eredményt tud felmutatni. Míg magában Zrenyanin központjában alig vonz közönséget a magyar népegyetem, a külterületen, a város körülifalvakban aránylag látogatott előadásokat tart. A zombori magyar népegyetem is szépen látogatta a vidéket. A szuboticai magyar népegyetem sajátossága előadása rendjének talán túlságosan nagy változatossága. Igaz, hogy ezáltal állandóan nagy közönséget biztosít magának. Az általános műveltség emelését feltétlenül jól szolgálják ezek az előadások De síelésükkel egy-egy fontosabb műveltségi ágazatban való alaposabb kiképzés lehetőségét vetik el. Zenta és Topolya gyengén állnak a magyar népegyetem kérdésével A szó komolyan vett értelmében egyik helyen sem áll fenn valódi népegyetem. Zentán valami tesséklássék népegyetemi bizottság is létezik, de alig fejt ki valami tevékenységet. Mindössze három-négy előadást tartottak ősztől nyárig, ezek is inkább alkalmi előadások voltak. Rendszeresség és tervszerűség hiányzik a munkából. Topolyán a Magyar Kultúrkör meg sem kísérelte magyar népegyetem szervezését. Semmiféle népegyetemi előadás nem fordult elő a községben. Egyedül a szakszervezetek munkásegyetemi előadásai végeztek népnevelő munkát ebben a fontos magyar járási központban. Mind a zentai, mind a topolyai járás területén a járás képviselői és néhány szakszervezeti előadó tartott olykor előadást az egyes nagyobb községekben Ezeket az előadásokat azonban alkalomszerűségük miatt szintén nem vehetjük népegyetemi előadásoknak A nagyobb magyarlakta helyek közül még Becse és Debelyacsa mutat kezdeményezést és rendszeres tevékenységet a magyar munkában. Ezenkívül a kovini járásban Szokorovác község magyar kulturmunkásai tartanak rendszeres előadásokat, s előadásaikat megválasztott, állandó vezetőség szervezi. Egy nagy hiány jellemzi Vajdaság minden magyar népegyetemének tevékenységét, hogy kétkezi munkásokat, rohammunkásokat, földmegmunkáló kiváló szakembereket stb., ritkán vagy egyáltalán nemszólaltatnak meg. Pedig a termelésben vezetőhelyet betöltő, tervgazdálkodásunkban kiváló eredményeket felmutató dolgozóink is nagyon sok érdekes dolgot mondhatnának el. Sok értékes dologgal ismertethetnék meg széles néprétegeinket Valamennyi magyar népegyetemünknek arra kell törekednie hogy ne csak az értelmiség neve legyen. A valósághoz közelálló emberek megszólaltatása, a valóságunkat érintő témák kiválasztása feltétlenül tömegesebb látogatottságot is biztosít. ---------------- Már két hónapja nem tudjuk mi a fizetésünk és mt hazánk és Vajdaság többi helységében, nálunk Apatinban is folyik a küzdelem a termelési tervek megvalósításáért Nap nap után olvassuk a Magyar Szóban a termetés térén elén sikereket Az utóbbi időben sokat olvastunk a téglagyárak munkájáról Mivel jómagam is téglagyári munkás vagyok nagyon érdekesek és televízések voltak számomra ezek a cikkek. A cikkekből azt tapasztaltam, hogy téglagyárainkban és építőipari vállalatainkban jó munka folyik, hogy a munkát a teljesítmény szerint jutalmazzák Ebből rájöttem, hogy nálunk hibák vannak mert habár a munka jól halad, a jutalmazás kérdését elhanyagolták Már két hónapja dolgozunk, de még mindig nem tudjuk, hogy menynyi a járandóságunk ezer vályog után. Csak egy esetet említek: az egyik munkástársam negyedmagával dolgozik és eddig kb. 65.000 darab vályogot készített el. Ezért mindössze 4500 dinárt kapott kézhez. A munkások feltették a kérdést az igazgatóságnak, hogy miért nem fizetik ki őket és azt a feleletet kapták, hogy Noviszádról még nem érkezett a bérrendelet. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mert a rendszertelen fizetés miatt az utóbbi időben lanyhulás érezhető a munkában is Gyárunk munkásai, ha a helyzet megkívánja, önkéntesen te dolgoznak mert tudják, hogy erre szüksége van újjáépítésünknek. De azt is tudják, hogy népi államunkban mindenkinek meg kell kapnia rendes munkája után járó bérét. M. L. téglagyári munkás, Apatin. Zombor Nem Ifjúsága az akkumuláció alapért Zombor, julius hó Zombor város Népi Ifjúsága legutóbb megtartott gyűlésén határozatot hozott, melynek alapján kalászgyűjtő versenyre hívja fel Vajdaság minden járási illetve Népi Ifjúságának szervezetét. A verseny amely július 1-től július 20-ig tart, a következő pontokból áll. 1. Melyik járás illetve város ifjúsága gyűjt össze nagyobb mennyiségű búzakalászt az illető járás búzaföldjéhez viszonyítva. 2. Melyik járás illetve város kapcsol be több pionirt a kalászgyűjtési munkába. Előre az ötéves terv megvalósításáért! Zombor páros Népi Ifjúsága ARA 2 DINAR A kereskedelmi és ellátási hálózat újjászervezése A szövetkezetek csak saját tagjaiknak árusíthatnak A magánkereskedők külön állami raktárból kapnak árut Beográdban nagyfontosságú értekezlet volt, amelyen részt vettek Szerbia minden járásának és városának kereskedelmi és közellátásügyi előadói, továbbá a vajdasági tartományi főbizottság, Koszovó és Metohia főbizottságának előadói. Jelen volt a Szerb Népköztársaság kereskedelmi és közellátási minisztere is. Az értekezleten Bogdanovics Jaksa a Szerb Népköztársaság kereskedelmi és közellátási miniszterének helyettese beszédet mondott. Eddigi elosztási rendszerünkben — mondotta — annyi hiba és hiányosság volt, hogy egészen új rendszerre kellett áttérnünk. Eddigi rendszerünk képtelen volt arra, hogy a tervgazdálkodással párhuzamosan ellássa a lakosságot. Az alapkülönbség abban tesz, hogy az eddigi csak általánosságban körvonalazott keretintézkedések helyett rátérünk a közfogyasztásra szánt árucikkek olyan csoportosítására, amelyből az elosztó szerv mindig olyan minőségű, mennyiségű, olyan szinű, méretű, térfogatú árut választhat, amelyik fogyasztóinak legjobban megfelel. A második alapvető különbség, hogy az új elosztási terv hoszszabb időre készül. Eddig kereskedelmi-ellátási hálózatunk nagyban függött az esetlegességtől és erősen befolyásolta a bürokratikus módszer. Az ellátási vonal egészen külön vált adminisztrációs tekintetben a tényleges elosztási vonaltól. A tényleges elosztási vonal alá volt vetve adminisztrációs intézkedéseknek, vakon követte ezt a vonalat. Egyszóval: kereskedelmi hálózatunkból teljesen hiányzott az igazi kereskedelmi szellem. Kereskedelmünk csak racionalizált és kontingentált áruval kereskedett, nem törekedett nagyobb árumennyiségre, nem használta ki a szabadforgalom árucikkeit és nem törekedett választékra. Állami kereskedelmi és szövetkezeti üzleteink valójában felvevő raktárak voltak csak, olyan árucikkekre, amelyet éppen megküldtek nekik. Ha az üzlet állandóan olyan árucikkeket kap, amelyeket a közönség nem keres, poros raktárrá változik. Csak ritkán fordult elő, hogy a vállalat visszautasította az olyan árucikkek átvételét, amelyek nem feleltek meg a fogyasztói keresletnek és így előreláthatólag eladhatók sem voltak. Az új áruelosztási rendszer szakít azzal az eddigi gyakorlattal, amely szerint a kereskedelmi üzletek nagykereskedői és elosztói raktárak közelebb hozza az üzleteket a vevőkhöz és a nagykereskedői szerepet teljesen átengedi a járási raktáraknak, illetve szövetkezeti járási ügyvezetőségeknek. A nagykereskedelmi tevékenység ilyen megszorítása fontos újítás lesz új áruelosztó rendszerünkben. Az állami kereskedelmi hálózat átszervezése Az állami kereskedelmi hálózat átszervezése, amelyet a napokban mindenütt végrehajtunk, teljes mértékben biztosítja valamennyi kereskedelmi szektor függetlenségét. A városi és járási raktárak a kis- és nagykereskedelmi üzemek különleges egyesített típusai lesznek és kiskereskedelmi tevékenységük is hatékony lesz. Ugyanez áll a járási ügyvezetőségekre, amelyek a helyi szövetkezeteket áruval látják el. A magánkereskedőket a jövőben nem a járási és városi raktárak táplálják áruval, hanem külön erre a célra létesített kereskedelmi raktárak. Kereskedelmi hálózatunk eszerint a jövőben így fest: A magánüzletek mellett minden járásban lesz járási és minden városban városi raktár. Párhuzamosan ezzel külön raktára lesz a járási ügyvezetőségeknek, amely a szövetkezeti tagszervezeteket látja el áruval. A szövetkezetek a jövőben csak beírt tagjaikat látják el áruval. A többi fogyasztó a járási raktárban, illetve a magánszektor üzleteiben vásárol Mivel a szövetkezetek bizonyos speciális árufajtákat (télikabát szövet firnajsz, üveg stb.) nem kapnak, a járási raktár egész sor árucikk egyedüli árusítója lesz. A magánkereskedelmet hat állami központi raktár fogja árucikkekkel ellátni. Ezek a központi raktárak bizonyos forgalmi központokban az elosztás megkönnyítése érdekében fiókokat létesítenek. Ezek mellett az állami raktárak mellett, mint népköztársasági jellegű intézmény, egyedül a NAMA marad meg. Kereskedelmi hálózatunk a jövőben úgy építi ki munkásságát, hogy az kielégítse a közönség ízlését, a helyi szokásokat stb. Éppen ezért a kereskedelemnek bizonyos kötelezettséget kell vállalnia. Hogy kötelezettségeinek megfeleljen, bizonyos jogokat kell élveznie. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a szövetségi kormánynak az adás-vételi szerződések megkötésére vonatkozó június 6-iki rendelete. A járási és városi népbizottságoknak alapjában meg kell változtatniuk magatartásukat az áruelosztás kérdésében. Az eléjük szabott határidőket feltétlenül be kell tartaniuk. Ezt nemcsak a széles tömegek szükséglete, hanem a központi terv megvalósítása is követeli. Általában a széles néptömegek szükségleteivel szemben a néphatóságoknak nem szabad bürokratikus magatartást tanusítaniuk. A járási és városi népbizottságok feladata Milyen feladatok állnak mindezek alapján azok előtt, akik a járási és városi népbizottságok keretében a kereskedelmi szerveket vezetik? Mindenekelőtt minden járás területén ki kell építeni a járási gazdasági vállalatot (Szremag). Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a járásban csak akkor alakuljon Stremag, ha ehhez elegendő racionalizált és kontingentált árut biztosítottunk A járási raktárnak lehetősége van, hogy a tervszerűen előrelátott árumennyiségen felül is széleskörű forgalmat bonyolítson le szabadforgalomban elsősorban a helyi forrásokra , a helyi gyáriparra kisiparra és háziiparra támaszkodva. A járási vállalat mindenkor teljes erejével részt vehet a mezőgazdasági cikkek átvételében is. Öszszeköttetést teremthet a népköztársasági jellegű beváltó vállalatokkal és mint azok bizományosa működhet. Harcolni kell a kereskedelemben mindenfajta monopolisztikus jelenség ellen. A kereskedelem különböző szektorai között egészséges versenyt kell teremteni. Ennek a versenynek nem az árakra kell irányulnia, hanem a vevő jobb és alaposabb kiszolgálására A vállalatok életképességét további működésük dönti el A járási és városi népbizottságok legyenek tisztában kötelességeikkel fogyasztóik rendes ellátása tekintetében. Ugyanakkor legyenek tisztában az ötéves tervvel szemben fennálló kötelességeikkel is — a vállalt és előírt pontokat meg kell valósítani, sőt túl kell szárnyalni Ez az ötéves terv megvalósításának igazi értelme.