Magyar Szó, 1958. október (15. évfolyam, 245-271. szám)
1958-10-01 / 245. szám
BALAJ * FASIZMUSRA — SZABADSAQ A NÉPNEK , ARA 10 DINARA Pofit, prad.« *pt шШкУíó XV. évf. 245. (4221.) sz. Szerda, 1958. okt. 1. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tájékoztató titkárságán kedden este 9 órakor sajtóértekezletet tartottak. A sajtóértekezleten Mijalko Todorovics a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke nyilatkozott a hazai sajtó képviselői előtt és megmagyarázta a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak a gazdasági helyzetre és az életszínvonalra vonatkozó legújabb határozatait. A sajtóértekezleten Mijalko Todorovics alelnök és Marjon Bercely szövetségi áruforgalmi államtitkár válaszoltak az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezleten jelen volt Kiro Gligorov a Szövetségi Végrehajtó Tanács általános gazdaságügyi titkára és Bogdan Oszolnik tájékoztatási titkár. A sajtóértekezleten Mijalko Todorovics az alábbi sajtónyilatkozatot adta: A Szövetségi Végrehajtó Tanács foglalkozott a gazdasági helyzet és az életszínvonal idei alakulásával és olyan határozatokat hozott, amelyekkel biztosítani kell a gazdaság továbbfejlődését, külön pedig a munkások és tisztviselők életszínvonalának emelkedését. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ez alkalommal többek között megállapította, hogy a termelés növekedése és egészben a gazdaságunk kedvező fejlődése 1958-ban is folytatódott. Elvárható, hogy az év végéig megvalósul az ipari termelés tervezett mennyisége és megfelelőképpen emelkedik a többi gazdasági ágazat termelése, illetve szolgáltatása is. Kivételt a mezőgazdaság képez, amely az idei kedvezőtlen időjárás miatt nem éri el a teljes tervezett mennyiséget, különösen a növénytermesztésben. Gazdaságunk ilyen fejlődése lehetővé tette a lakosság nagyobb méretű foglalkoztatását, ami abból látszik, hogy az újonnan alkalmazott munkások és tisztviselők száma, mintegy 200 OOD-rel emelkedett. Az árak és a piaci helyzet megszilárdítására az év elején tett intézkedések kedvező eredménnyel jártak. Növekedtek egész gazdaságunk készletei, különösen pedig a személyes fogyasztást szolgáló árukészletek. Az ipari termékek ára továbbra is szilárd maradt. A mezőgazdasági terményárak az elmúlt hónapban növekedtek, de ezen a téren is előbb lassúbbodott az áremelkedés, majd teljesen megszűnt az árak további emelkedése. Viszont a személyes fogyasztás növekedése szempontjából nem kielégítő az eredmény. Gazdasági fejlődésünk ötéves tervének előirányzata szerint a lakosság reális fogyasztása évente átlag 7 százalékkal emelkedik. 1957-ben a fogyasztás reális növekedése 14 százalék volt, az 1958. évi társadalmi terv pedig további 7 százalékos növekedést irányzott elő. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az évi folyó tervek elolgzata szerint a lakosság renélyes fogyasztása az első években gyorsabban növekszik, mint ahogy azt gazdasági fejlődésünk távlatterve feltételezte. Azonban miközben 1957-ben rendkívül sikeresen megvalósítottuk a lakosság személyes fogyasztása növelésének feladatát, az idén nem valósult meg a személyes fogyasztás előirányzott növekedése. Köztudomásús, hogy tavaly az év végén és az idén az év elején a gazdasági készletek csökkenése folytán erősbödött az ingadozás a piacon , és az árak emelkedő irányzatot mutattak. Ebben a helyzetben többek között olyan intézkedések is történtek, amelyek ideiglenesen lassították a munkások és tisztviselők névleges jövedelmének emelkedését, korlátozták a vásárló kölcsönöket és általában lassították a lakosság vásárló erejének növekedését. Ezzel párhuzamban szervezeti jellegű intézkedések is történtek a kereskedelem és a forgalom rendezésére. A névleges jövedelem növekedésének korlátozása és a létfenntartási költségek egyidejű emelkedése miatt a személyes fogyasztás tervezett növelését nem valósíthattuk meg az elmúlt hónapokban. Az első félévben elért eredmények lehetőséget teremtettek arra, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács már a fél év leteltével megszüntesse a gazdasági szervezetek jövedelmének elosztásában bevezetett korlátozásokat és ez módot adott a vállalatoknak, hogy normálisan működjenek és az elért eredményekkel arányban megfelelőképpen növeljék a munkások névleges járandóságát. Mivel időközben növekedtek egész gazdaságunk készletei és megállítottuk az áremelkedést, reális alap jött létre, hogy megfelelő intézkedésekkel növeljük a lakosság, külön pedig a munkások és tisztviselők személyes fogyasztását. A Szövetségi Végrehajtó Tanács a köztársasági szervekkel, a szakszervezetekkel és más társadalmi szervezetekkel folytatott tanácskozás után, intézkedéseket tett a munkások és a tisztviselők reális fogyasztásának növelésére. Ezek az intézkedések két irányban haladnak: emelik a munkások és a tisztviselők személyes jövedelmét és intézkedéseket irányoznak elő a piaci helyzet szilárdságának megóvására és a fogyasztóközpontok, főleg a városok jobb ellátására. A munkások és a tisztviselők reális fogyasztásának emelése végett átlag 4 százalékkal növekednek a munkások, a tisztviselők, a nyugdíjasok, a háborús rokkantak és a munkarokkantak névleges járandóságai, aminek szilárd piaci viszonyok mellett ugyanilyen arányban növelnie kell a reális fogyasztást is. A fizetések, a nyugdíjak és a rokkantjáradékok növelése lehetővé teszi a lakosság személyes fogyasztásának további növekedését. Ugyanis az idei év elmúlt időszakában a lakosság személyes fogyasztása mintegy 3 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest. Viszont a személyes fogyasztás növekedése nem oszlik meg arányosan a lakosság egyes rétegei között. Miközben a falusi lakosság személyes fogyasztása valamivel több mint 4 százalékkal növekedett, a munkások és a tisztviselők személyes fogyasztása elmaradt. Ennek az elmaradásnak oka elsősorban a létfenntartási költségek növekedése, ami az élelmezési költségek és a szolgáltatások árának növekedéséből követekezik. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a helyzetet a városi lakosság fogyasztásában részben sok város és fogyasztói központ ellátásának fogyatékos és sikertelen megszervezése okozza. Éppen ezért kell a munkások és a tisztviselők, a nyugdíjasok és a rokkantak névleges járandóságának növelésével, nemkülönben az ellátás megjavításával növelni a városi lakosság reális személyi fogyasztását. Erre az intézkedésre gazdaságunkban megvannak az anyagi feltételek, az ellátás jobb megszervezése pedig elsősorban a gazdasági szervezetek és a kommunális szervek aktivitásától függ. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elhatározta, hogy egy idei üteg kiigazítja egyes termékek árát, részben azért, hogy összhangba hozza más árakkal, részben azért, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen egyes gazdasági ágazatok munkájához. A következő cikkek ára emelkedik: kenyér, cukor, villanyáram, dohány, és a vasúti utasszállítási díjtétel. E termékek árának emelésével párhuzamosan a Szövetségi Végrehajtó Tanács megfelelő fizetésemelést is javasol, a névleges járandóságok már említett 4 százalékos emelésén kívül, a megnövekedett kiadások pótlására. , A liszt ára átlag 3 dinárral emelkedik kilogrammonként és ennek alapján a kenyér ára legfeljebb 4 dinárral emelkedik. A lisztárakat azért kellett emelni, hogy összhangba hozzuk őket a búza árával. Köztudomású, hogy a búza árát a termelés ösztönzése végett a legutóbbi két évben 30 dinárról 36 dinárra emeltük, miközben a liszt és a kenyér ára nem emelkedett ennek megfelelően. A búza, a liszt és a kenyér ilyen árviszonya miatt a malmoknak és egyes sütővállalatoknak nincs feltételük a normális fejlődésre és a normális munkára, sőt mi több, sok vállalat érzékeny veszteséggel dolgozik. A liszt és a kenyér árának növeléséből eredő jövedelem nagyjából megmarad a malmoknak és a sütödéknek. A cukor ára 145 dinárról 170 dinárra emelkedik kilogrammonként. A cukorfogyasztás állandóan emelkedik, úgyhogy az idén mintegy 280.000 tonna lesz, vagyis 15,1 kilogramm lakosonként, viszont a háború előtt mintegy 5,5 kilogramm volt. A cukorfogyasztás különösen a legutóbbi két évben emelkedett éspedig mintegy 80.000 tonnával, vagyis mintegy 4 kilóval lakosonként. A cukorfogyasztás növekedése kedvező tény és jelentősen hozzájárul az élelmezés összetételének javulásához. Viszont a fogyasztás ilyen arányú növekedésével párhuzamban nem biztosítottuk a cukortermelés állandó és szilárd növekedését, úgyhogy a fogyasztás jelentékeny részét behozatalból fedezzük. Az idei behozatal mintegy 65.000 tonna lesz, a jövő évi pedig mintegy 140.000 tonna, tekintettel arra, hogy az idei cukorrépatermelés elmaradt a tervezett mögött. A cukorfogyasztással kapcsolatban arra is rá kell mutatni,, hogy a mai árak mellett a mezőgazdasági termelők szeszesital készítésre használták fel a cukrot. Az élelmiszeriparban elhasznált cukor ára nem változik, hogy ezzel további ösztönzést adjunk az élelmiszeripar fejlődésének. A háztartásokban elfogyasztott villanyáram ára 1 dinárral emelkedik kilowattóránként. A háztartási villanyáram fogyasztása érzékenyen növekszik és az idén eléri az 1,1 milliárd kilowattórát, vagyis pontosan annyi, amennyi az egész áramtermelés volt a háború előtt. Itt is rá kell mutatni arra, hogy a háztartási villanyáram fogyasztása különösen a legutóbbi két esztendő alatt növekedett. A háztartások rohamos villamosítása kedvező folyamat, azonban a háztartási villanyáram kivételesen alacsony ára jelentősen hat a villanyipari vállalatok munkájára és veszteségeket okoz ezeknek a vállalatoknak. A villanyáram előállítási ára mintegy 10 dinár, viszont a háztartási villanyáram átlagos ára csak mintegy 5 dinár. A cigaretta és a dohányáru ára átlag 15 százalékkal (Folytatása a 3. oldalon) Novnikból Szplitbe érkezett. A norvég vendégek kíséretében van Vladimir Popovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jure Ivezics, a horvát végrehajtó tanács tagja, Vladimir Rolovics hazánk oszlói nagykövete és Miodrag Markovics protokollfőnök helyettes. Tizenkét órakor Gerhardsen miniszterelnök részt vett Szplit népbizottságának díszgyűlésén, amelyen a város díszpolgárává avatták. A díszülést Rade Dumanics elnök nyitotta meg és felolvasta a következő díszoklevelét: „A város népbizottsága 1958 szeptember 30-án tartott díszülésén egyhangúlag Szplit város díszpolgárának választotta Einar Gerhardsen főexcellenciáját a norvég királyság miniszterelnökét, a norvég nép szabadságharcának kiváló vezetőjét, a nemzetközi együttműködés, valamint Norvégia és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei közötti baráti viszony fejlesztésének élharcosát. Erről pecséttel ellátott díszoklevelet ad ki”. A díszoklevél átadásakor Rade Dumanics elmondotta, hogy Szplit polgárait, azon felül, ami hazánk többi polgárait Norvégiához fűzi, odaköti még az 1957 elején Trondheim norvég várossal létrehozott baráti és testvéri kapcsolat is. Gerhardsen norvég miniszterelnök megköszönte a megtiszteltetést, majd többek között ezeket mondotta: „Még soha sem ért az a megtiszteltetés, hogy valahol díszpolgár lehetek. De, mint látom, most díszpolgárrá lettem és nagy öröm számomra, hogy ez éppen itt történt meg, hogy éppen Szplit díszpolgára lettem. Azt hiszem olyan város ez, amelyre az ember büszke lehet. Engedjék meg, hogy mivel most már én is szpliti lettem, elmondhassam, hogy mind valamennyien büszkék vagyunk városunkra. Elsősorban megismerkedtem mindazzal, amit Szplit polgársága tett a második világháború alatt és egyben azzal is, hogy a háború után mennyi mindent tettek országuk függetlenségének megőrzéséért és városuk felvirágzásáért. Végül engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak és sok boldogságot, további előrehaladást kívánjak Szplit városának és az egész jugoszláv népnek”. A szpliti községtanács tagjai viharos tapssal üdvözölték Gerhardsen miniszterelnököt. Tizenhárom órakor a szpliti hajógyár díszebédet adott a vendégek tiszteletére. Tegnap délután Gerhardsen miniszterelnök megtekintette a várost, majd ellátogatott Trogirba, este pedig folytatta útját Opátija felé. „Most én is szpliti polgár lettem.’ SZPLIT DÍSZPOLGÁRÁVá avatták gerhardsen norvég MINISZTERELNÖKÖT Gerhardsen norvég miniszterelnök feleségével és kíséretének tagjaival együtt Dub INTÉZKEDÉSEK az éleuszínvonat emelésére Hét százalékkal emelik a fizetéseket Kiigazították több cikk árát Októberén lépnek életbe az új intézkedések MIJALKO TODOROVICS ALELNÖK SAJTÓNYILATKOZATA A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS HATÁROZATAIRÓL BEN BARKA Tito elnöknél Joszip Broz Tito elnök tegnap 10.30 órakor fogadta Mehdi ben Barkáit, Marokkó tanácsadó parlamentjének elnökét. A fogadáson lesen volt Leo Matesz, a köztársasági elnök főtitkára, és Mate Batye népképviselő. Ezenkívül Tito elnök tegnap délelőtt fogadta Mariján Barisicsot, hazánk etiópiai nagykövetét, aki rövidesen visszatér megbízatási helyére. KOCSA POPOVICS NAGY BRITANNIÁBA LÁTOGAT Selwyn Lloyd hlvla meg Kocsa Popovics külügyi államtitkár október 28-án az angol kormány vendégeiként Nagy-ritanniába látogat. Külügyi államtittktársunkat Selwyn Lloyd angol külügyminiszter hívta meg tavalyi látogatása alkalmával. Betiltották a takarmánykivitelt A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ÜLÉSE A Szövetségi Végrehajtó Tanács Mijalko Todorovics alelnök elnökletével ülést tartott. Foglalkozott a gazdasági helyzet első hét hónapi alakulásával és több intézkedést fogadott el, amelyek biztosítják gazdaságunk továbbfejlődését az ez évi szövetségi társadalmi tervben megállapított keretekben. A Szövetségi Végrehajtó Tanács külön intézkedéseket hozott a munkások és a tisztviselők életszínvonalával kapcsolatban. Az ülésen több határozatot hoztak az idei aszály következményeinek kiküszöbölésére. A Szövetségi Végrehajtó Tanács betiltott minden takarmány kivitelt, a kukorica kivitelt is, és engedélyezte , hogy a földműves szövetkezetek útján hitelt folyósítsanak a magántermelőknek takarmány és élelem, beszerzésére. A kölcsön viszszafizetésének határideje két év. Ezenkívül a Szövetségi Végrehajtó Tanács megszüntette a kukorica és árpa után eddig fizetett kilogrammonként 4 dináros járulékot, a piaci helyzet megszilárdítása végett pedig kilogrammonként 16 dinárban állapította meg a korpa új árét. A Szövetségi Végrehajtó Tanács egy másik határozata szerint mentesítik a mezőgazdasági szervezeteket a földadó megfizetése alól, ha terméshozamuk elemi csapások, árvíz, talajvíz, növényi kártevők, vagy növényi betegségek stb. miatt több mint 25 százalékkal csökkent. Az aszály következményeinek minél eredményesebb elhárítása végett a Szövetségi Végrehajtó Tanács azt javasolja a népbizottságoknak, hogy külön hiteleket folyósítsanak jószágvásárlásra, későbbi vágás céljából. A szövetkezeteknek figyelmébe ajánlja, hogy minden áron igyekezzenek megóvni tenyészjószág-állományukat. A Szövetségi Végrehajtó Tanács intézkedéseket tett az államvasutak szanálására. Mentesítette a vasútvállalatokat az alapeszközök kamatának megfizetése alól és az általános beruházási alapból két és félmilliárd dinárt folyósít a vasutak beruházási alapjába a hiányzó összegek pótlására. A Szövetségi Végrehajtó Tanács úgy döntött, hogy a vasút vállalatokban július 1- étől visszamenőleg 20 százalékkal, a pályafenntartó vállalatokban 10 százalékkal emeljék a minimális személyi jövedelmet, ezenkívül a vasúti személyzetnek két havifizetést fizessenek ki az illetményterben felül. " KINEVEZÉS A Szövetségi Végrehajtó Tanács keddi ülésén Veljko Zekovicsot, a Szövetségi Végrehajtó Tanács titkárát a költségvetésügyi és tisztviselőügyi bizottság elnökévé nevezték ki.