Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 45-57. szám)
1983-02-16 / 45. szám
A felelősség kiélezése mindenkori feladat Kragujevacon megkezdődött az önigazgatók 15. találkozója • Boško Krunic, a JKSZ KB tagja olvasott fel vitaindító beszámolót Tegnap Kragujevacon megkezdődött az önigazgatók 15. Vörös Lobogó találkozója. Mielőtt megkezdődött a munka, a küldöttek egyperces néma felállással adóztak a nemrégen elhunyt forradalmár, Vladimír Bakaric emlékének. Ezt követően Draguša KRSMANOVIĆ, az önigazgatók kragujevaci klubjának elnöke üdvözölte a küldötteket és a vendégeket, többek között Milka PLANINCOT, Marin CETINICET, Bogoljub NEDELJKOVlCOT, Misleniko BOJANlCOT, Nikola LJUBIClCOT, Rađiši GACIĆOT, Zika RADOJLOVICOT, Radisav JOVANOVICOT, Biranitislav IKONlCOT, továbbá a Jugoszláv Néphadsereg, a köztársaság, a körzet és a község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselőit. Miutáin elfogadták a találkozó r régi tagja, a találkozó bizottságmunkaintestületeire és bizottságaira naik elnöke olvasta fel a vonatkozó javaslatot, a JDNSZSZ Bošk© Krumié mindenekelőtt Országos Választmányának nevé- hangsúlyozta, hogy önigazgatásében Marin Cetinte, a Választmány társadalmaink valódi értékeiért vj-elnöke üdvözölte a küldötteket és a vendégeket. A személyes és kollektív felelősségnek a szocialista önigazgatási átalakulásért folytatott hajrában való érvényesítéséről szóló vitaiodító beszámolót Boško KRUNIC, a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának tagja, a Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottságának elnökvezd harcban, a szocialista önigazgatás további erősítésében kivételes jelentőségű az összes politikai, állami és önigazgatási szerv, a munkahelyi és társadalmi tisztségviselők felelőssége. Az egyéni és a kollektív felelősség szoros kapcsolatban áll egymással, mert a kollektív felelősség a személyes felelősségen illetve a kollektív testület minden tagjának és az egész testületnek a felelősségén alapul. Amilyen mértékben a kollektív felelősség gátat emel az egyének részéről történő visszaélések és a hatalom kisajátítása előtt, a személyes felelősség ugyanolyan mértékben szavatolja a kollektív testület maradéktalan felelősségét. Ezért a gyakorlat bírálatának is mindig ebből kell kiindulnia. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a társadalmi bírálat jelenleg igen fejlett — mondta Krunió. A mindennapi társadalmi,politikai élet és munka során számos negatív jelenségre figyelünk fel, és ítéljük el azokat. A társadalmi bírálatnak korábban kivételes ösztönzést nyújtott Tito elvtárs. Gyakori fellépéseivel a fogyatékosságok és hibák meglátásával a munkásosztályt és a portyarokat nyílt és felelősségteljes bírálatra öszönözte a visszásságok kiküszöbölése érdekében. Ez erőteljesen hozzájárult a társadalmi tudat felalalkulásaihoz. A továbbiakban Boško Krunic hangsúlyozta, hogy a Kommunista Szövetség a munkásosztály élcsapata és a szocialista önigazgatás vezető ereje. Ezért felelősséggel tartozik osztályának és a népnek, nem lehet saját maga előtt felelős. Ez nem akadémiai kérdés, hanem a mindennapi gyakorlatban való bizonyítás kérdése. Az élcsapatnak bizonyítania kell. Ezért a Kommunista Szövetség tagságára nagyobb felelősség hárul, mint a többiekre. Ebből kifolyólag a KSZ- tagság nem kiváltság, hanem a gyakorlati politikai munkára vonatkozó sokrétű kötelezettségek és a (Folytatása a 4. oldalon) Boško KRUNIĆ beszámolóját olvassa (Tanjugfotó) ■ ' 1 • ч V^)l\ CaMoynpabak \ VÖRÖS LOBOGÓ TALÁLKOZÓ Több és jobb munkát Kragujevac, február 15. Saját erőnkre támaszkodva kell javítanunk gazdasági helyzetünkön. Ezt úgy érhetjük el, ha a hosszú távú stabilizációs feladatokat felelősségteljesen végezzük, jobban és többet dolgozunk. Kezdeti, de figyelemre méltó eredményeket is tapasztalhatunk: növekvőben a kivitel, nagyobbak a megtakarítások, javult a munkafegyelem és a kollektívákban egyre jobban kiélezik a harcot a dologkerülés és a stabilizációs törekvésekkel össze nem férő magatartás és jelenségek ellen. Erre vallanak a kragujevaci Vörös Lobogó találkozóra írt közlemények, a találkozó dokumentumai és ami a legmérvadóbb, a küldöttek felszólalásai is. Természetesen a stabilizációs célok eléréséhez vezető út közelről sem ilyen egyszerű. Késés tapasztalható a közös jövedelmi viszonyok kialakításában, a munka- és eszköztársításban, sőt egyes munkaszervezetek ezt a folyamatot nem csak elodázzák, hanem megpróbálnak okot találni, fékezésére, mert meg akarják őrizni monopolhelyzetüket. Különösen kifejezésre jutnak a köztársasági és községi határokon belüli bezárkózottságok. Gyakran megtörténik, hogy egy-egy üzem társítja eszközeit az alapanyag-termelés fejlesztésébe, ezt a pénzt viszont más célokra használják fel. Az együttműködésről szóló dokumentumokban előírt büntetőrendelkezéseket szinte nem is alkalmazzák, pedig azok esetleg a vállalt feladatok elvégzésére serkentenének. Természetesen ennek az ellenkezőjére is van példa: többi között a knjaževaci Leda, a nišli villamosipar és a svetozarevói kábelgyár is figyelemre méltó eredményeket ért el a közös érdekű munka- és eszköztársítás terén. Az a benyomás azonban, hogy ezek a munkaszervezetek vannak kisebb számban. A gazdasági stabilizáció szempontjából mindenféle felelősség és valamennyiünk felelősségének kiélezése egyaránt lényeges. A gyakorlatban azonban mintha ez nem volna így, történetesen ha a közvetlen termelőről és a vezető beosztású dolgozóról van szó. A közvetlen termelő, ha valamilyen hibát vét, azonnal észreveszik, ha nem dolgozik felelősségteljesen, hanyag, nem végzi el rendesen munkáját, ezt megérzi a személyi jövedelmén, vagy más munkafeladatra helyezik át, sőt esetleg ki is zárják a kollektívából. Ennek alapján ezek a dolgozók fokozottabban felelnek munkájaikért, mint a vezető beosztásúak, akiknek munkáját kevésbé mérik, és melléfogásaikért nemegyszer a közvetlen termelőket okolják, ami mondani sem kell, az esetek túlnyomó többségében, alaptalan. A vezető beosztásúak bírálata pedig gyakran „veszéllyel” jár. A nagy veszteségekért szinte szóba sem kerül az igazgatók, ügyvezető szervek felelőssége — vallják a prizreni Frinteks dolgozói. Az üzemek vezetői gyakran megbújnak a munkástanácsok és más igazgatási szervek formális döntése mögött. A stabilizáció szempontjából rendkívül lényeges gazdasági és önigazgatási felelősség tapasztalatai rámutatnak, hogy az elért eredmények ellenére még igen sok alkalom van a felelősség kiélezésére a társult munkában, amely a nagyobb jövedelmet, és a felhalmozódott gondok megoldását célozza. A társult munka, mint az anyagi javak megteremtője, ennek az akciónak a hatékony végrehajtását minden társadalmi környezetben elvárja, ott is, ahol a felelősségről többet beszélnek, mint amennyit gyakorlatából vállalnak. T. KOVÁCS János V Méze/ Ú J Könyvtáré Magyar Sió XL. évf.r 45. (12829.) szám 1983. február 16., szerda Ara 8dinár / • • G Felhős idő, helyenként havazás. A hőmérséklet csökken Időjárásjelentésünk a 12. oldalon Mai számunkból: A napokban tüntetések voltak Lengyelországi helyzet (3. oldal) Kedvezőbb munkalégkör Madridi értekezlet (3. oldal) • A kiutazási letét az év végéig A Szövetségi Végrehajtó Tanács döntése (5. oldal) Mojszov és Pahr megbeszélései Pozitívan értékelték a jószomszédi kapcsolatok fejlődését Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkár és Willibald Pahr osztrák külügyminiszter, tegnap a Kranj melletti Brden a rendkívüli szívélyesség és nyíltság légkörében rövid munka jellegű találkozóján újólag megerősítette, hogy az el nem kötelezett Jugoszlávia és a vele szomszédos semleges Ausztria számos kérdést hasonlóképpen ítél meg. Mojszov és Pahr áttekintette a két ország együttműködését az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás jelenlegi szakaszának tükrében, kitérve arra, hogy az európai el nem kötelezett és semleges országok miként lépnek fel a madridi konferencián. Érintették a nemzetközi helyzet egyéb időszerű kérdéseit és tárgyaltak a két országot egyaránt érintő egyes kérdésekről is. A madridi értekezlet sikeréért A jugoszláv és az osztrák diplomácia vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő küldöttségek méltányolva az európai országoknak az európai és világbékével kapcsolatos folyamatos párbeszéde és sokoldalú együttműködése jelentőségét, sikeresen fejezik be az értekezletet. Reményüknek adtak hangot, hogy az európai el nem kötelezett és semleges országok által közösen előterjesztett záróokmány-javaslat jó támpontként szolgál majd a madridi értekezlet záróokmányának elfogadásához, amelynek egyebek között tartalmaznia kell az európai bizalom fokozását, az óvilág biztonságát növelő és a leszerelést előmozdító értekezlet összehívására vonatkozó határozatot is. Érintve azokat a súlyos politikai és gazdasági megrázkódtatásokat, amelyek világunkat mostanában érik. Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkár és Willibald Pahr osztrák külügyminiszter előtérbe helyezte az összes békekezdeményezések jelentőségét, kiváltképpen a világszervezet, az el nem kötelezettek és a semleges országok kezdeményezéseit és javaslatait, egyszóval azoknak az erőknek a törekvéseit, amelyek együttes erővel, összefogással küzdenek a békéért, a világ valamennyi népének együttműködéséért és együttes haladásáért. A delhi csúcsértekezlet jelentősége Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok küszöbönálló delhi csúcsértekezlete is erőteljesen kifejezi majd az emberiség óriási részének a béke, az igazság és a népek közötti egyenjogú együttműködés iránti vágyakozását, s hogy az emberiség meg fogja becsülni az el nem kötelezett országok szavát, a nemzetközi politikai és gazdasági problémákat gyorsan és érdemében kell megoldani. Támogatva a nukleáris és hagyományos leszerelésre, valamint az európai egyéb katonai potenciálok csökkentésére irányuló törekvéseket, s méltányolva a leszerelési folyamatban részt vevő országok egyenlő biztonságra való jogát, a miniszterek kidomborították, hogy feltétlenül, következetesen és átfogóan kell érvényesíteni az (Folytatása a 3. oldalon) Lazar Mojszov és Willibald Pahr TERET ENGEDNI A FIATAL SZAKEMBEREKNEK Vajdaságban 90335 munkanélkülit tartanak nyilván, 60 százalékuk fiatal, 60 százalékuk nő . A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének ülése A foglalkoztatottságról szóló viták, eszmecserék zöme mostanában a munkanélküliség problémájára korlátozódik. Azért kell ezt az ismert tényt ezúttal újra leszögezni, mert a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének tegnapi ülésén — Vasa MILZP vezetésével — sikerült ezt a szűk keretet átlépni, és több oldalról megvilágítani a kérdést. Már Jelena LUPURDIJA is úgy indította a vitát, hogy valamennyi fontos mozzanatot érintett, de nem halmozta el összefüggéstelen adatokkal a részvevőket. Voltaképpen négy lényeges tényre építette fel bevezetőjét: Vajdaságban 90 335 munkanélkülit tartanak nyilván. 60 százalékuk fiatal, 66 százalékuk nő és egyharmaduk középiskolai végzettségű. Jelena Cupurdija is meg a többi felszólaló is leszögezték, hogy a munkanélküliek számát jelző adat voltaképpen fiktív szám. Vagyis: sokkal több munkanélkülit tartanak nyilván az illetékes önigazgatási érdekközösségek, mint ahányan szakképzettségük folytán igényt tarthatnak állásra. Sajnos, mindmáig nem készült olyan elemzés, amelyből kiderülne, hány (Folytatása a 6. oldalon)