Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1995-03-01 / 49. szám
Feledők a sokadszor fokozott béke- és terv egyik nagy pártfogója, ■Z JL Douglas Hurd külügyminiszter a minap Bécsben kijelentette: gyorsan kell cselekedni, mielőtt „a háborús felek újra a harctéri győzelem illúziójával kezdenek foglalkozni”. Ugyanakkor bizonyos brit és francia ENSZ-tábornokok néhány nappal korábban azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy a tuzlai repülőtéren keresztül fegyverrel látja el a törvényes boszniai kormány hadseregét. Mit lehet minderre mondani a délszláv háborúk negyedik évének vége felől Először is, nem „a háborús felek” ábrándoznak a harctéri győzelemről, hanem csak egyikük, a törvényes kormány, amelyik - a soknemzetiségű ország békeszerető lakosságával együtt - a boszniai háború egyetlen vesztese. Karadžićnak már régóta nem kell ábrándoznia katonai győzelemről, mert éppen a nyugati - elsősorban a brit és a francia - diplomácia erőltette rá a világra, hogy a szerb katonai hódítások tényét el kel fogadni, mert visszafordításuk túl nagy áldozattal járna, és csak újabb borzalmakat hozna. Londonból és Párizsból nézve természetesen csak „újabb borzalomnak” számítana, ha netán az elüldözött százezrek segítségére sietne valaki, és ezúttal a hódítókat penderítenék ki az erőszakkal elfoglalt házakból. Az viszont már enyhén szóba történelmi önteltségre utal a két kormány részéről, hogy a maguk valós vagy képzelt európai magaslatairól oly sértő módon lekezelnek egyes népeket, elfeledve, hogy (hacsak a „dicső” falklandi kirándulást nem számítjuk, amelyben Rose hőssé avatta magát) egyikük sem nyert meg egyetlenegy huszadik századi háborút sem az Atlantióceán másik feléről érkező hathatós támogatás nélkül. Azok, akik fél évszázaddal ezelőtt - saját hatalmas erőforrásaik ellenére is - rászorultak a támogatásra, most meghiúsítják a sokkalta kisebbek védelmét. De hagyjuk a történelmi erkölcsöt, mert arra politika szinte sohasem épült. Az állítólagos fegyvercsempészés pedig amúgy is éppen a másik végletet képezné - ha ismét csak felületesen szemlélnénk a dolgokat. Igaz-e a vád vagy sem, természetesen nem tudhatjuk. Éppúgy lehet közönséges koholmány mint kemény valóság. De még ha az utóbbi is a helyzet, egy biztos: két, három vagy öt repülőnyi fegyver nem elég ahhoz, hogy a boszniai háborút megfordítsa. A vádaskodók pedig elgondolkodhatnának: vajon azt látnák-e szívesebben, ha a Nyugat „éhszerűen” betartaná a legapróbb szabályokat is az agresszió áldozatai ellen csak azért, hogy „ne történjenek újabb borzalmak”? Talán jobb lenne, ha az oly nagyon rettegett iszlám fundamentalisták teremtenének valódi európai hídfőt azok támogatásával, akiknek a „békés világ” végképp hátat fordított? PURGER Tibor ! Megakadályozható az újabb háború De Lapresle távozó UNPROFOR-parancsnok sajtóértekezlete Bernard Janvier ma lép tisztébe Bertrand de Lapresle tábornok, az UNPROFOR parancsnoka, aki átadta tisztét Bernard Janvier tábornoknak, tegnap kijelentette, hogy a békeerők kivonása tragédiát jelentene, ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a világ megtalálja a módját és megakadályozza a Horvátország és Krajina közötti háborút. Az UNPROFOR zágrábi székhelyén megtartott sajtóértekezleten a francia tábornok kijelentette, hiszi, hogy a nemzetközi közösség megoldást talál békeerőinek további jelenlétére, hogy a Horvátország és Krajina közötti tűzszünetet ellenőrizzék. „Nem vagyok biztos abban, milyen lesz ez a megoldás, de hiszem, hogy a világ megakadályozza a háborút" - hangsúlyozta De Lapresse. Szerinte Horvátország félreértette az UNPROFOR szerepét, az pedig, hogy megakadályozza a harcot, a megoldás keresése pedig a diplomaták és a politikusok feladata. A francia tábornok, miután az egykori Jugoszlávia területének minden jelentős tényezőjével tárgyalt, meggyőződött arról, hogy mindenki békét akar, de nem mindenáron. „Nézetkülönbségek vannak a béketeremtés módját illetően, és az UNPROFOR-nak itt kell lennie, hogy megakadályozza a harcokat, amíg nem találják meg a mindenki számára elfogadható megoldást” - nyilatkozta a tábornok. Az UNPROFOR és a NATO kapcsolatairól szóló De Lapresse elmondta, hogy tevékenységi mikéntjében különbözik a két szervezet. „Én olyan erők parancsnoka voltam, amelyeknek nincs ellenségképük, míg a NATO más Reuter telefotó beállítottságú" - hangsúlyozta a francia tábornok. Bernard Janvier új A kérdésre, hogy a tuzlai re-UNPROFOR-parancsnok épülőtéren landoltak-e teherszállító gépek, a tábornok azt válaszolta, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a térségben gép szállt le vagy terhet dobott ki”, de arra sincs bizonyíték, hogy ilyen akció nem volt. Bernard Janvier tábornok, De Lapresle utódja sokkal visszafogottabb volt. Kijelentését arra korlátozta, hogy megígérte: mint a harmadik francia tábornok az UNPROFOR élén, folytatja elődjeinek fáradozását és tevékenységét, hogy feltételeket teremtsenek a volt Jugoszlávia területén a békéhez. (Tanjug) Hamarosan nyugdíjemelés? A nyugdíjalap igazgatóbizottsága követeli a kormánytól, hogy a keresetbefagyasztás ne vonatkozzon a nyugdíjra A köztársasági nyugdíj-biztosítási alap igazgatóbizottsága tegnapi ülésén úgy határozott, hogy egyeztetni kell a nyugdíjakat a keresetek decemberi és januári növekedésével. A határozat értelmében a nyugdíjakat, amelyeket a köztársasági kormány rendelete alapján a novemberi szinten befagyasztottak, egyeztetni kell a keresetek növekedésével a hivatalos decemberi statisztikai adatok alapján, majd a januári keresetek növekedésével is, hogy a februári előleget a januári nyugdíj összege alapján számolják el. Az igazgatóbizottság információjában emlékeztetett a rendeletre, amely tavaly április óta van érvényben, s amely előirányozza a nyugdíjak és egyéb pénzbeli térítések összegét a nemzetközi zárlat időszakára. A rendelet előirányozza, hogy az átlagnyugdíj a rokkantsági és a nyugdíj-biztosításról szóló törvény értelmében a köztársasági nettó átlagkereset 75 százalék kell hogy legyen. E rendelet alkalmazásával, novemberrel bezárólag, a nyugdíjasok mintegy 17 százalékkal kevesebb pénzt kaptak annál, amit kaptak volna, ha a törvénnyel összhangban történik az elszámolás. (Folytatása a 4. oldalon) Folytatás A szövetségi parlament tavaszi ülésszakának hétfői kezdete előtt folytak a találgatások, hogy a börtönből frissen szabadult radikális vezér milyen „program”-ot tartogat az idei kezdésre. Abban mindenki biztos volt, hogy lesz „program", vagyis incidens, ami miatt esetleg meg kell szakítani az egész ülésezést, mint tavaly szeptemberben. Nem csalódtak, akik arra tippeltek, hogy a radikálisok tovább folytatják a parlament munkájának lehetetlenné tételére irányuló tevékenységüket, legtöbben azonban újabb Borovic-Smelj-vitát reméltek, az őszi összetűzés folytatásaként, de elvárásaik nem teljesültek teljes mértékben. Šeselj jobbnak látta, ha nem húz ismét ujjat, legalábbis egyelőre, a házelnökkel, mert esetleg rövidre sikerül a szabadlábon végzett ténykedése. Az incidens azonban nem maradt el. Šeselj ezúttal nem az elnököt, hanem volt helyettesét, Jovan Glamocanint és annak szakadár csoportját vette célba. Megítélése szerint ugyanis a két volt radikális képviselőből álló csoport nem lehet tovább tagja a parlamentnek, mert pártjuk, amelynek színeiben 1992-ben megválasztották őket, kizárta őket soraiból. Ez esetben meg kell jegyezni, hogy Sepeljéknek igazuk van. A szövetségi képviselőket, mint ismeretes, részarányos választásokon pártlistákról választották, s a törvények értelmében nem az egyén, hanem pártja a mandátumok hordozója. Ugyanúgy, mint annak idején a Draskovictól elpártolt DEPOS-os képviselőktől, igaz, hosszabb huzavona után, de végül is megvonták a mandátumukat, ezt kellene tennie a parlamentnek Glamocaninék esetében is. Annál inkább, mert Glamočanin és társai időközben megalakították saját pártjukat, és való igaz, hogy ez a párt nem vett részt a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon. A radikálisok azonban korántsem kímélték a házelnököket. A második incidens is bekövetkezett, és ismét rövid időre megszakadt az ülés. Bár Glamocanin csoportjával kapcsolatban kezdődött a vita, az elnök számlájára elhangzott megjegyzés miatt állt le a munka. (Čedomir Vasiljevic radikális képviselő „a parlament legfőbb bűnözőjé”-nek nevezte az elnököt.) Šerelj letartóztatása után ugyanis a radikálisok lemondtak a parlamenti bizottságokban betöltött tisztségeikről, s ezeket a helyeket Glamocanin csoportjának képviselői kapták. A képviselőház tehát ott folytatta, ahol az ősszel abbahagyta. Egy dolog biztosra vehető: a radikálisok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy egyetlen ülés se múljon el ilyen jelenetek nélkül. A parlament munkáját nem tudják meggátolni, de megnehezíteni annál inkább. Ezzel azonban, úgy látszik, nem tudják elérni azt, hogy kikényszerítsék az idő előtti választásokat. A szocialisták képviselője világosan tudtukra is adta a radikálisoknak, hogy hiába erőlködnek, a képviselőház mandátumának lejártáig dolgozni fog, és meg fogja hozni a tervbe vett törvényeket. A jelek szerint így is lesz. Glamocanin csoportjának támogatásával a szocialisták „megnyugtató” többséggel rendelkeznek a parlamentben, és eszük ágában sincs idő előtti választásokat kiírni akkor, amikor pártjuk népszerűsége a véleménykutatások alapján ugyancsak megcsappant. Nem várhatók tehát hamarosan szövetségi választások, hacsak időközben valaki el nem veszti a türelmét. PAPP Imre KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LII. évf., 49. (17063.) szám Újvidék, 1995. március 1., szerda Ára 40 para Temetőrombolás □ Sajtótájékoztató az újvidéki rendőrségen - 5. oldal Olcsó húsnak leve sincs már . Készül az új biztosítási törvény - 5. oldal Az UNPROFOR főhadiszállása maradhat Horvát alternatíva - Granić külügyminiszter lapinterjúja Mate Granic, Horvátország külügyminisztere a Journal de Génévé c. svájci újságnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Zágráb alternatívát javasol korábbi követelésére, hogy az UNPROFOR március 31-én kezdje meg kivonulását Horvátország területéről. Horvátország indítványozni fogja az UNPROFOR-nak, hogy főhadiszállása továbbra is maradjon Zágrábban, logisztikai támogatásban részesülne, használhatja a plesói katonai kórházat, a békefenntartók ellenőrzése alatt maradnának a Horvátországból Bosznia felé vezető utak. Zágráb javasolja határainak nemzetközi ellenőrzését, a fegyverszünet felügyeletét, a Kninnel kötött gazdasági megállapodás érvényesülését. A horvát diplomáciai vezető hétfőn felszólalt Genfben az emberi jogi bizottság ülésén, tárgyalt Svájc külügyminiszterével, s kételyének adott hangot, hogy Belgrád hajlandó elismerni Horvátországot. Ami Milošević elnököt illeti, nem vagyok biztos abban, hogy jelenleg hajlandó elismerni Horvátországot, biztosra vehető azonban, hogy nem kész elismerni Bosznia-Hercegovinát, mondta Granic. (Folytatása a 3. oldalon) Ezer dollárral a zsebben külföldre Több, mint húsz törvényjavaslatot tárgyal meg a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsa A Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsának rendes tavaszi ülésszaka tulajdonképpen tegnap kezdődött el, noha a Polgárok Tanácsa már hétfőn egész nap ülésezett. Az említett tanács két nappal ezelőtt a decemberről megmaradt napirendi pontokat tárgyalta meg, úgyhogy kedden mindkét ház tiszta lappal indulhatott, ami húsznál is több törvény, jó néhány nemzetközi egyezmény, számos létfontosságú mindennapi kérdés és végül a kormány ellen felvetett bizalmatlansági indítvány megvitatását jelenti. A Köztársaságok Tanácsa szinte vita nélkül elfogadta a devizaügyletekről szóló törvényt. Ezek szerint a jövőben szigorúan tilos az egységes devizapiacon kívüli devizakereskedelem. Ezer dollárnál kisebb összegű deviza adásvétele szabálysértésnek minősül, aki viszont ezer dollárt meghaladó összeggel kereskedik (a feketepiacon), az bűncselekményt követ el, s tettéért akár öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Aki a szabályos devizapiaci kereskedelem keretében a hivatalos árfolyamnál drágábban ad el devizát, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A törvény értelmében külföldre utazáskor a polgárok az országból ezer dollárnak megfelelő devizát vihetnek magukkal, ennél többel csak megfelelő bizonylat kíséretében hagyhatják el Jugoszlávia területét. Az ezer dolláros devizaösszegre vonatkozó bizonylat indoklásaként iskoláztatás, kórházi kezelés vagy kiköltözés költségeinek a fedezése fordulhat elő. Szintén elfogadták az atomerőművekről szóló törvényt, amely szerint az országban ezentúl sem épülhetnek atomerőművek, egyelőre más energiaforrásra kell támaszkodnunk, ajánlották a képviselők. (Folytatása a 4. oldalon) Reggel hűvös, napközben derült és melegebb idő Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon TAVASZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK: Színes televízió és vigaszdíjak Nyereményszelvény az 5. oldalon V