Népsport, 1956. január (12. évfolyam, 1-23. szám)
1956-01-01 / 1. szám
a magyar népköztársaság minisztertanácsa mellett működő ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA VASÁRNAP, 1956. JANUÁR 1 Ára: 60 fillér XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÚJ FELADATOK ELŐTT Hegyi Gyula, az OTSB elnöke nyilatkozata a Népsport számára Az újév alkalmával felkértük Hegyi Gyulát, az OTSB elnökét, hogy nyilatkozzék testnevelési és sportmozgalmunk időszerű kérdéseiről, az 1955-ös év tapasztalatairól és az 1956-os év feladatairól. Az alábbiakban közöljük Hegyi Gyula válaszait. Kérdés: Hogyan értékeli az 1955-ös évben végzett munkát, milyen eredményeket és milyen hiányosságokat tart a leglényegesebbeknek? Válasz: Testnevelési és sportmozgalmunk eredményes, eseményekben gazdag éve volt 1955. Mind a sportteljesítményekre, mind a tömegsport fejlődésére vonatkozó számok azt mutatják, hogy ismét előre léptünk. Élsportolóink közül ezúttal különösen az atléták tettek ki magukért, közülük is elsősorban a középtávfutók. Iharos 6, Rózsavölgyi 2, Tábori 1 egyéni világcsúcsot ért el és ezzel 1000 métertől 5000 méterig - az 1 mérföldes síkfutás kivételével — minden síkfutó világcsúcsot magyar versenyző tart. Atlétikánknak, de egész testnevelési és sportmozgalmunknak nagy sikere ez, és méltán érdemelte ki az egész világ sportközvéleményének elismerését és tiszteletét. Atlétáink ezenkívül is még 2 világcsúcsot és 2, a jelenlegi világcsúcsnál jobb eredményt, továbbá 2 Európa-csúcsot értek el. Úszóink 2 világcsúccsal és 2 Európacsúccsal zárták eredményes évüket. A mérhető sportágakban- 1035-ben elért 302 országos csúcs versenysportunk további jelentős fejlődését mutatja. Ma már a súlyemelés és a gyorskorcsolyázás kivételével minden sportágban világviszonylatban is kitűnő országos csúcsaink vannak. Labdarúgóink folytatták több éves sikersorozatukat. Válogatott csapatunk 12 országok közötti mérkőzést vívott az év folyamán, ebből tizet megnyert, kétszer végzett döntetlenül és egyszer sem szenvedett vereséget. Ifjúsági labdarúgóink a FIFA- tornán elsők lettek csoportjukban. A Bp. Vörös Lobogó csapata megnyerte a Középeurópai Kupát. Vívóink több évtizedes kitűnő szereplésükre 1955-ben 5 világbajnokság megnyerésével tették fel a koronát. Világbajnokságot nyert öttusacsapatunk, 11 világbajnokságot szereztek asztaliteniszezőink és birkózóink. Vívásban 3 ifjúsági világbajnokságot szereztünk. Páros műkorcsolyázásban, futószarvas-lövésben és férfi kosárlabdában Európabajnokságot nyertek sportolóink. A világbajnokságokon további 16, az Európa-bajnokságokon további 26 helyezést szereztünk. Viszonylag kis létszámú csapatunk jól szerepelt a varsói VIT sportversenyein, ahol 26 első, 17 második és 14 harmadik helyezést szerzett. Örvendetes adatok és tények mutatják tömegsportunk további számszerű és tartalmi fejlődését. A DISZ kongresszusi versenyein közel 300 000 fiatal vett részt. A Világifjúsági Találkozó alkalmából rendezett jelvényszerző-versenyek során 215 014 fő szerezte meg teljesítményével a jelvényt. A falusi dolgozók IV. spartakiádja összes indulóinak száma felülmúlta a 70 000-et A labdarúgóbajnokságban közel 140 000 sportoló vett részt, a labdarúgó falusi kupa küzdelmeiben 109 járásban 881 csapat indult. Szakszervezeti sportünnepséget 1444 sportkörben rendeztek 163 000 résztvevővel. Helytelen lenne azonban, ha elvakítanának bennünket a sikerek. Jól tudjuk, hogy néhány sportágban még mindig erős az elmaradásunk, köztük olyan fontos és hasznos sportágban is, mint a kerékpározás. Sikeres sportágainkban is érnek bennünket kellemetlen meglepetések, s ez arra mutat, hogy nem szabad babérainkon ülnünk, hanem állandóan kutatnunk kell az újat, a korszerűt az edzésrendszerben, a felkészülésben. Nem lehetünk elégedettek a minősítési terv végrehajtásával sem. Ezt a kérdést sportolóink, de egyes sportvezetőink és sportszerveink sem kezelték megfelelő súllyal. Különösen a már megtörtént szintteljesítések bejelentése akadozott, s emiatt nem tudtunk időben teljesen tiszta képet kapni a tervteljesítés állásáról. A tavalyihoz képest visszaesés mutatkozott egyik legnépszerűbb tömegversenyünk, az alapfokú tornászbajnokság résztvevőinek létszámában. Ez arra mutat, hogy a jövőben egyszerűbb, a kezdő tornászok számára is viszonylag könnyebben megtanulható gyakorlatokból kell összeállítani a versenyt. Kérdés: Milyen új feladatokat hoz testnevelési és sportmozgalmunk számára az 1956-os év? Válasz: Testnevelési és sportmozgalmunk alapvető feladatai természetesen változatlanok ebben az évben is, de éppen az alapvető feladatok sikeresebb végrehajtása céljából néhány fontos részletfeladatot kell megoldanunk. A Munkára Honvédelemre kész testnevelési rendszer most életbe lépő új szabályzata az MHK és a szovjet GTO eddigi tapasztalatai alapján, legjobb szakembereink és a Testnevelési Tudományos Tanács körültekintő munkájával készült el. Reméljük, hogy az új MHK igazi tömegalapja lesz testnevelési és sportmozgalmunknak és a dolgozók újabb százezreit kapcsolja majd be a rendszeres testgyakorlásba. A DISZ kezdeményezésére létrejött Kilián György ifjúsági kulturális és sportversenyek előreláthatólag az ifjúság százezres tömegeit mozgatják majd meg. Ennek a nagyszabású versenysorozatnak a lebonyolítására már jó eleve alaposan fel kell készülnünk, s a sportszervek feladata, hogy minden tőlük telhető segítséget adjanak meg a Dolgozó Ifjúság Szövetségének a versenyek sikeres lebonyolításához. Az a körülmény, hogy a DISZ fokozottabban bekapcsolódott a tömegek sporttevékenységének szervezésébe, egyik biztosítéka testnevelési és sportmozgalmunk további fejlődésének, tartalmi gazdagodásának. Augusztus hónapban nagyszabású ifjúsági hét keretében tartjuk meg tömegsportunk seregszemléjét. A felsorolt szervezési feladatokon is túlnőnek jelentőségükben nevelési feladataink. Ezen a területen változatlanul igen sok a tennivaló. A párt útmutatásainak szellemében állandóan fokoznunk kell a nevelő- munka intenzitását sportolóink körében. Ha a testnevelést és a spor- jtót, mint a kommunista nevelés esz-közét eredményesen akarjuk fel- használni, gondoskodnunk kell róla, hogy sportolóink magatartása olyan legyen, amilyenről valóban példát vehet ifjúságunk. Sportolóinknak élen kell járniuk hazaszeretetben, proletár nemzetköziségben, a munkához való jó viszonyban. Teljesen és végleg el kell tűnnie sportéletünkből az anyagiasság mételyének, meg kell szüntetnünk a helyenként még mindig mutatkozó pazarlást. Többet kell foglalkoznunk sportolóink általános és kulturális nevelésével. El kell érnünk, hogy sportolóinkra nemcsak sportteljesítményeik, hanem emberi magatartásuk alapján is mindenki csak tisztelettel tekinthessen idehaza és külföldön egyaránt Kérdés: Milyen feladatokat ró testnevelési és sportmozgalmunkra az 1956-ban sorra kerülő melbourne-i olimpia? Válasz: Mint az újkori olimpiák során eddig minden alkalommal, amikor még nem gátoltak benne, ezúttal is részt veszünk az olimpián. Az ausztráliai utazás és az ott-tartózkodás igen nagy költségei ellenére minden olyan számban részt veszünk, amelyben esélyünk lehet győzelemre vagy a magyar sport hírnevéhez méltó helyezésre. A dolgozó nép nagy anyagi áldozatát természetesen jó eredményekkel kell meghálálnia a magyar olimpiai csapatnak. Már 1955. évi nemzetközi versenyműsorunk is jórészt az olimpiai előkészületek jegyében állt. Természetesen 1956-ban is az olimpiai előkészület lesz a versenyműsor vezérelve. Különleges feladatot jelent az olimpia számunkra egészen szokatlan időpontja, a téli versenyzés. Olimpiai kiküldetésre esélyes versenyzőinknek fokozott gonddal kell arra ügyelniük, hogy a szükséges időpontban érjék el legjobb formájukat. Bizonyos, hogy a melbourne-i olimpia eddig még soha nem látott erős mezőnyöket gyűjt majd egybe, de reméljük, hogy sportolóink ezúttal is gondosan, lelkiismeretesen készülnek fel és méltón képviselik majd népköztársaságunk színeit. Kérdés: Az olimpiai küldetés költségeinek fedezésén kívül hogyan gondoskodik a párt és az állam a testnevelési és sportmozgalom anyagi szükségleteiről? Válasz: Mint az utóbbi évek során általában, 1956-ban sem lesz okunk panaszkodni a testnevelési és sportmozgalom anyagi ellátottságára. A párt és a kormány valóban mindent megtesz, hogy mozgalmunk semmiben se lásson hiányt. 1955-ben például közel 2 millió forintos költséggel teljesen elkészült a Népstadion edzőépülete, amelyet már át is adtunk rendeltetésének. Állami támogatásból segítette a BTSB a Traktor SE Népfürdő utcai pályájának és a Bp. Vasas Pasaréti úti nagylelátós kispályájának építését, pályaépítéshez jelentős segítséget kapott a Haladás Műszaki Egyetemi SK és a Szegedi Haladás állami támogatásból fejezték be egri stadion futópályájának, a nálatolifúzioi sporttelep lelátójának , és aÖHOSZ Marczibányi téri lőterének munkálatait. 1,7 millió forintos költséggel láttunk hozzá a Népstadion állóhelyeinek ülőhelyekké való átalakításához és a Millenáris-pályán létesülő új műjégpálya építéséhez. Jelentős összegeket fordítottunk sportlétesítményeink felújítására, korszerűsítésére is, így a Sportuszoda korszerűsítésére 800 000, a Műjégpályán folyó munkálatokra 1 millió forintot költöttünk. Több millió forint értékű felújítási munkák folytak a budapesti csónakházakban és a turistaházakban is. 1956-ban még a múlt évinél is nagyobb szabású beruházásokra került sor. Tatán megépítjük a II. számú tornacsarnokot mintegy 3 millió forint költséggel. Egerben, Ózdon, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán és Salgótarjánban folytatjuk a sporttelepek építését. Az öt közül három sporttelep már 1956-ban elkészül. A csónakházak és a turistaházak felújítására 4,4 millió forintot fordítunk 1956-ban. El akarjuk érni, hogy a turistaházak nagyobb számú külföldi turista befogadására is alkalmasak legyenek. Mintegy 8 millió forintot fordítunk az év folyamán más sportlétesítmények felújítására, így többek között felújítjuk az évek óta használhatatlan Tattersallt. További nagyarányú felújítási munkálatokat végzünk el a Sportuszodában, a Népstadionban, a Műjégpályán és Tatán. A tanácsi kezelésben levő sportlétesítmények felújítására a fenti keretből 1,5 millió forintot fordítunk. Mint köztudomású, az egyesületi költségvetések 5 százalékát az egyesületi tulajdonban lévő létesítmények felújítására kell fordítani. Szigorúan ellenőrizni fogjuk, hogy ezt az igen jelentős összeget valóban rendeltetésének megfelelően használják fel. Kérdés: Mit vár a testnevelési és sportmozgalom a sportszerető közönségtől? Válasz: A sport és a testnevelés népszerűsége igen nagy hazánkban. A dolgozók milliói érdeklődnek a sport iránt és vasárnapról vasárnapra százezrek foglalnak helyet sportlétesítményeink lelátóin. A sport és a testnevelés azonban nemcsak szórakozás, hanem a nevelés eszköze is. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a sportszerető közönség is járuljon hozzá sporteseményeink sportszerű körülmények között való lebonyolításához. Ilyen szempontból mérhetetlen a fejlődés a kapitalista időkhöz képest, de még mindig előfordulnak zavaró Rózsavöllyi nyerte a sydney-i egymérnöldes versenyt A Reuter hírügynökség jelenti: Az Ausztráliában tartózkodó magyar atléták közül Rózsavölgyi és Tábori szombaton délután Sydneyben versenyzett. A két magyar futó az ausztrálok kérésére világcsúcsjavító kísérletnek hirdetett egy mérföldes versenyen vett részt. A kísérlet nem sikerült, mert a győztes Rózsavölgyi 4:07.8 másodperces idővel szakította át a célszalagot. A második Tábori, a harmadik az ausztrál Hendenson lett. Időeredményekről nem érkezett jelentés. A sidmsey-i versennyel befejeződött a magyar futók ausztráliai vendégszereplése, a magyar sportolók január 2-án repülőgépen indulnak haza Sydneyből. (MTI) A második ötéves terv kezdetén boldog új évet, jó munkát és a szocializmus építésében sok sikert kívánunk minden olvasónknak ! Kitűnő játékkal nyerte első egyiptomi mérkőzését a Bp. Honvéd Bp. Honvéd-National, Arsenal-vegyes 3:0 (2:0) — Távbeszélő-jelentésünk — (Kairó, december 31.) Kellemes volt az utunk Kairóig, bár a többórás repülőút miatt kissé fáradtak voltak a fiai. A fáradtság azonban már másnap elmúlt és pénteken frissen, jó erőben állt ki a csapat első mérkőzésére a National, Arsenal vegyes ellen. Mintegy 23 000 néző előtt ebben az összeállításban állt fel a csapat: Faragó — Rákóczi, Palicskó, Bányai — Boraik, Kotász — Budai, Kocsis, Machos, Puskás, Czibor. Eleinte kissé szokatlan volt a 23 fokos meleg, de ezt is hamar megszokták játékosaink. Az első negyedóra tapogatódzó játékkal telt el, aztán a 16. percben Czibor átadását Budai hatalmas erővel küldte a léc alá. 1:0. Továbbra is támadásban maradt csapatunk. A játék nagyon szép volt és a közönség gyakran tapsolta meg Kocsis és Puskás egy-egy húzását, ötletes megoldását. A 20. percben Kocsis 18 méterről célozta meg a kaput és a nagyszerű lövés védhetetlenül vágódott a jobb sarokba. 2:0. A félidő hátralevő részében is a mieink irányították a játékot, s védelmünknek ritkán kellett beavatkoznia, mert már a fedezetek megszűrték a szórványos ellentámadásokat. A második félidőben Machos helyett Tiehy játszott. A játék képe ekkor sem változott lényegesen. A mieink főleg a szép játékra fordítottak gondot és ez sikerült is. A nézőknek nagyon tetszett a magyar bajnokcsapat játéka. A második félidő egyetlen gólja Kocsis lövéséből esett, 3:0. Meg kell említeni, hogy a vegyes csapat kapusa kitűnően védett, több nagyerejű lövést hárított biztos kézzel. A befejezés előtt 13 perccel Puskás lejött a pályáról és Babolcsay állt be a helyére. Csapatunkban Kocsis és Puskás volt a legjobb, de átlagon felüli teljesítményt nyújtott Bozaik, Palicskó és Bányai is. Legközelebbi mérkőzésünkre vasárnap Alexandriában kerül sor. Itt Kairóban gyönyörűen süt a nap, kiskabátban sétálunk. Az új esztendő küszöbén szeretettel gondolunk az otthoniakra és innen a távolból kívánunk hozzátartozóinknak, barátainknak boldog új évet. Marosi Károly Befejeződött a DISZ KV és a ITT közös ankétja Kocsis Mihály tanár, a TTT tagja, a Lőrin csütörtök délután KereSSi tanszékvezető, főiskolai tanár elnökletével tartotta előadását ,,A tömegsportszervezés formái és módszerei’* címmel. A tömegsport szervezeti formáin azt a szervezési keretet érti, amelyet sportkör, egyesület fog össze s amelyet az állami apparátus segít, irányít és ellenőriz. Nézete szerint helyes, ha a sportszervezés tömegvonatkozásai átcsapnak a sportköri, kereteken és alapegységeknek a munkahely-részeket veszik. E szervezési forma átvihető a területre is. Részletesen kitért a tömegsport versenymegnyilvánulásaira. Különösen nagy érdeklődést keltett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen kipróbált, 2 hétig tartó helyi postaverseny. Losonczi Tibor, a SZOT testnevelési és sportosztályának helyettes vezetője a gyyakorlati ember szemszögéből vett megállapításokkal járult hozzá a kérdés elemzéséhez. Nádori László, az OTSB osztályvezetője értékes hozzászólása során többek között megállapította, hogy a sporttevékenység tömegméretű irányítása, vezetése, tervezése során más módszerekre van szükség, mint az ismert szakosztályi foglalkoztatások. Dr. szerbák Elek, a TTT tagja mélyre-ható elemzésében a tömegsport területének eddig alig megvilágított részeire hívta fel a figyelmet. Tábor István, a DISZ KV sportosztályának főelőadója a Kocsis Mihály által ajánlott szervezési módszereket új szempontokkal egészítette ki. Az előadáshoz még Nyulászi János, az I. ker. TSB MHK EB elnöke szólt hozzá külföldi példákra hivatkozva, majd Bély Miklós, a TTT tagja szólalt fel. Pénteken délelőtt Czirják József tanszékvezető főiskolai tanár, a TTT tagja a testnevelés-elmélet célját és tárgykörét elemezte. Ezzel kapcsolatban ismertette szovjet, német, magyar szerzők véleményét, rámutatott azokra a különbségekre, amelyek felmerülnek a magyar és a külföldi testnevelés-elméletek között. Agócs Jenő TTT-tag az elmélet értékelését és gyakorlati alkalmazását tartja igen fontosnak. Az elméleti szakembereknek nincs megfelelő kapcsolatuk a gyakorlati szakemberekkel. Rámutatott a versenysport és az elmélet kapcsolataira. Dr. Bakonyi Ferenc TTT-tag többek között megállapította, hogy a testnevelés-elmélet nálunk még nem teljesen kidolgozott tudomány, továbbfejlesztéséhez szükséges, hogy a testneveléssel és a vele kapcsolatos tudományokkal foglalkozók eredményeikkel támogassák. Igen fontosnak tartja a sportélettan és sportlélektan fejlesztését. A felsoroltakon kívül még több hozzászóló járult hozzá a kérdések tisztázásához. Délután a TF zsúfolásig megtöltött dísztermében Lissák Kálmán dr. akadémikus, Kossuth-díjas, egyetemi tanár, a TTT elnöke vezetésével tartották meg * - __e -■/ f'nV’g.o-n ír őrült jelölt volt Kádas István, a DISZ KV titkára, Martin Ferenc, az OTSB elnökhelyettese, Béres Tibor, az OTSB főosztályvezetője. Hepp Ferenc dr., a TTT főtitkára részletesen ismertette a Testnevelési Tudományos Tanács 1953. évi működését. Megállapítható, hogy a TTT megalakulásának első évét jól kihasználta,é s mind a szervezés, mind a tényleges tudományos munka területén jelentős lépést tett előre, s ezeknek lépéseknek gyakorlatilag is lemérhető hatásai rövidesen jelentkezni fognak mind az iskolai testnevelés, mind tömegsportunk, mind minőségi sportunk területén. A Magyar Tudományos Akadémia részéről I. Tóth József akadémikus, Kossuth-díjas szólalt fel és elmondta: az Akadémia örömmel látja, hogy a fiatal testnevelési tudomány jó irányban fejlődik. A TTT munkájának elismerése mellett hiányosságként említette, hogy soknak tartja a munka formális megnyilatkozásait. Egerváry akadémikus és a maga nevében főként a tömegsporttal való foglalkozásra hívja fel a figyelmet. Síkra szállt a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet mielőbbi megszervezéséért. Martin Ferenc, az OTSB elnökhelyettese tolmácsolta az OTSB véleményét, amely abban foglalható össze, hogy a Tanács igen figyelemre méltó eredményeket ért el. Megállapította, hogy a magyar sport történetében először sikerült megszervezni a testneveléstudomány lelkes munkásait. Felhívta a figyelmet, hogy párthatározat áll a Tanács munkája mögött és az előírja a Tudományos Intézet elő-készítését is. Solt Oszkár dr., az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a TTT elnökségének tanja megállapította, hogy a TTT egyre több orvos figyelmét tereli a sport tudományos kérdéseinek vizsgálata felé és halásnak tartja ezt a területet. Beszélt az Egészségügyi Tudományos Tanács és a TTT közötti kapcsolat szorosabb kiépítéséről. Huszár Tibor a DISZ KV nevében biztosította a Tanácsot, hogy a DISZ segíti a TTT munkáját és a TTT munkájáért a DISZ nevében köszönetét fejezte ki. Perényi Tivadar az öreg testére a tanárok nevében üdvözölte aTanácsot. Kovács Géza OTSB-osztályvezető rámutatott, hogy most a jövő alanyainak lefektetése folyik és ma már biztos, hogy szilárd lesz ez az alap. ,A Vilányi István egyetemi adjunktus, TTT-tag felszólalása fejezte ki Moldoványi István tényekkel bizoonyította a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet megszervezésének szükségességét. Az egyetemi testnevelési tanszék nevésen kérte a Tanácsot, hogy sportkönyvtárral, műszerekkel, mérőeszközökkel is segítse munkájukat- Kérihegy e Tanács 19.-ban írjon ki az egyetem és főiskolai hallgatók részére pályatételeket. A hozzászólásokra Hepp Ferenc dr. válaszolt, majd Lisszik dr. akadémikus kiosztotta az új tagok oklevelét és tagságigazolványát . jelenségek. A sport minden barátjától azt kérem, hogy segítsen bennünket nevelő munkánkban, a sporteseményeken való magatartásával is erősítse szocialista sportunkat, mert csak az várhat megbecsülést és elismerést saját munkaterületén, aki megérti és értékeli mások teljesítményét. A nagyarányú állami támogatás mellett a társadalom anyagi erőforrásai is segíthetik egyes költségesebb feladataink megoldását. Elsősorban az olimpiára gondolok. Azt hiszem, a magyar sport minden őszinte barátja — s ezek száma hazánkban milliókra rúg — szívesen járul hozzá, hogy minél több esélyes versenyzőt küldhessünk az olimpiára, hogy minél eredményesebben szerepelhessünk a népek nagy, békés sportvetélkedésében. Mindezek reményében kívánok őszintén bortsog új évet, sikerekben és örömben gazdag esztendőt a magyar sport minden barátjának.