Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. július
1996-07-02
NÉPSZABADSÁG 1996. július 2., kedd Veszélyes idegenek a fővárosi utakon Nehezen igazodnak el, ott parkolnak, ahol egy pestinek eszébe sem jutna MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a nyári forgalom egyaránt meglepetésekkel szolgál a főváros lakóinak és az átutazóknak, a forgalomirányító berendezésekbe immár második éve nem töltik be a „nyári” programot. A két éve üzembe helyezett intelligens vezérlőközpont ugyanis percenként reagál a forgalom változásaira, a nyári, az őszi és a téli programok ezzel feleslegessé váltak. Júliusban és augusztusban számottevően csökken a fővárosban az autóval munkába indulók száma. A visszaesés augusztus első felében a leglátványosabb, mértékét negyvenszázalékosra becsüli a Főpolgármesteri Hivatal forgalomtechnikai alosztályának vezetője, Sipos László. Ezzel ellentétes hatást vált ki az idegenforgalom, ami önmagában tízszázalékos forgalomnövekedést jelent. A városnéző vagy különböző programokra igyekvő autósok szerencsére a reggeli csúcs után jelennek meg az utakon, amikor már egyenletesebb a forgalom. Ez az időszak azonban más veszélyeket rejt magában, miután a helyismerettel nem rendelkező vezetők olyan helyeken fordulnak meg, ahol senki sem számít rájuk, olyan utcákba hajtanak be, ahová amúgy tilos lenne, és ott keresnek parkolóhelyet, ahol egy pestinek eszébe sem jutna. Nyáron a város nyugati kapujában - tehát az M1-es és az M7-es autópálya ki- és bevezető szakaszán állandósul a nagy forgalom - mondja Sipos László. - Viszonylag magas járműszámot jeleznek az aszfaltba süllyesztett detektorok a Dunakanyar felé tartó utakon is. A többi úton csendes a forgalom, és ez csak nagyobb rendezvények idején változik meg, például a Forma-1-es verseny napjaiban. A jelzőlámpákat 1984 óta irányítja központi berendezés. Ezt minden nyáron úgy állították be, hogy péntek délután a várost elhagyó forgalom élvezzen előnyt, vasárnap délután és hétfő délelőtt pedig a városba visszaérkező járműözönnek adjon hosszabb ideig tartó zöld jelzést. A két éve üzembe helyezett forgalomirányító központ a detektorok jelzései alapján gyorsan reagál a forgalom változásaira. Forgalomnövelő az idegenforgalom BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Alig két centivel emelik fel a Petőfi hidat Július nyolcadikán kezdődik a körúti rekonstrukció újabb szakasza A javában zajló nagykörúti közműépítkezések új szakasza kezdődik július nyolcadikán, amikor a kivitelezők hozzáfognak a Petőfi híd rekonstrukciós munkálataihoz. Minderről a beruházások fővárosi biztosa, Pénzes István tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy nyolcadikétól a hídon mindkét irányban csak egy-egy forgalmi sáv lesz folyamatosan járható. A villamosközlekedés júliusban még változatlan, csak augusztus elején kezdődik ugyanis a vágányok, illetve a pálya átépítése. Augusztustól tehát pótlóbuszok szállítják majd az utasokat a Blaha Lujza tér, illetve a 4-es és a 6-os villamosok délbudai végállomásai között. A Petőfi hídon elsőként a bontási munkálatok kezdődnek meg. A burkolat (részleges) felszedése után a kivitelezők a szigetelési munkáknak és bizonyos tartócseréknek látnak neki. Szeptember közepétől október közepéig cserélik ki a híd Budához közelebbi saruit. Ezek a saruk elvileg mozgó részei a hídnak, arra hivatottak, hogy a hőtágulást és a dinamikus erőhatásokat levezessék. Ám miután évek óta beragadtak, új mozgósarukat kell behelyezni. E munkálatok idején csak a BKV villamospótló buszai és a megkülönböztetett jelzést jogszerűen használó járművek haladhatnak át, de azok is csak speciális előírások és meghatározott forgalmi rend szerint. A város életében várhatóan azért lesz ez az építkezés legkritikusabb szakasza, mert néhány napig - a híd felemelésekor - mindenféle gépjármű közlekedése és a dinamikus erőhatással járó munkavégzés tiltott lesz a létesítményen. A Petőfi híd főtartói (ezek viselik a pályaszerkezet terhét) a Budához közelebbi mederpilléren négy acélöntvényű mozgósarura támaszkodnak. Ezek mindegyikében csonkahengerek teszik lehetővé a hídszerkezet tengelyirányú mozgását. A mostani munkálatok során a beszorult csonkahengerek helyére gömbsüveg sarukat építenek be. Ehhez azonban előbb több ezer tonnás hidraulikus sajtókkal meg kell emelni a főtartókat. A híd rendkívül nagy súlyú, így a hidraulikus sajtókból emelőrendszereket alakítanak ki. Ez a többszörös kapacitás teszi lehetővé a főtartók egyidejű elmozdítását. Egyszerre két főtartót emelnek, előbb a déli kettőt, majd az északi párt. A csere tehát abból áll majd, hogy hidraulikus sajtókkal mintegy 15-20 milliméterrel felemelik a hídszerkezetet. Az emelés után alátámasztják, megszabadítva a tehertől a beszorult sarut. Az aljazatból kihúzzák a hengereket, aztán speciális szerszámokkal kitisztítják a „sarufészkeket”, és különleges, úgynevezett gömbsüvegacélból készült alkatrészeket helyeznek be a hídba. Sz. I. M. A beszorult saru helye SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Szakvélemény a nagytétényi ólomszennyezésről Fordulat állhat be abban a három éve zajló perben, amelyet a XXII. kerületi önkormányzat indított a magyar állam és a Metalloglobus ellen. Mint azt Fazekas Lászlótól, a kerület jogi képviselőjétől megtudtuk, a bíróság által elrendelt, legfrissebb vizsgálat az alperesek felelősségét állapította meg az emlékezetes nagytétényi ólomszennyezés ügyében. MUNKATÁRSUNKTÓL Hat évvel ezelőtt, 1990 májusában hangosbeszélős rendőrautók járták be a XXII. kerület, pontosabban Nagytétény több utcáját, és felszólították a lakosságot, hogy ne fogyasszák a kertjükben termő gyümölcsöt, mert az veszélyes lehet az egészségükre. Erről a Népszabadság elsőként számolt be, és a hír nyomán hosszú hetekig a sajtó szinte mindennap újabb és újabb információkat adott a Budapesten eddig egyedülálló környezetszennyezés okairól és következményeiről. . A rendőrök egyébként egy Köjál-felhívásról tájékoztatták a környékbeli lakókat május végén. Jóllehet korábban is figyelmeztették már a helybelieket arra, hogy ne ültessenek gyümölcsfát, ne termesszenek gyümölcsöt, ennek nem volt foganatja. Az 1990-es, akkor legfrissebb mérések azonban arra utaltak, hogy Nagytétény egyes pontjain a talaj ólomszennyezettsége a megengedett szint huszonnégyszeresét is eléri. A hatóságok ezek után úgy döntöttek, hogy bezárják a Metalloglobus Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat nagytétényi gyáregységét, a Metallochémiát. 1995 szeptemberében pedig még mindig csak arról - a ma is aktuális - helyzetről számolhattunk be lapunkban, hogy „az üzem azóta sem működik, a környék eredeti állapotának helyreállítása pedig várat magára”. (Szakvélemény... folytatás a 19. oldalon) Azjabb hulladékudvarok nyiltak Kísérleti jelleggel négy újabb hulladékudvart nyitott tegnap a főváros külső területein a közterület-fenntartó. Mint arról Vajda Pál főpolgármesterhelyettes hétfői sajtótájékoztatóján beszámolt, a fővárosban keletkező évi négy és félmillió köbméter szemét egyharmada újrahasznosítható anyag. MUNKATÁRSUNKTÓL Az önkormányzatot a termékdíjról szóló jogszabály megjelenését követően számos ipari vállalkozás kereste meg azzal, hogy átvennék és elszállítanák a különválogatott nyersanyagokat, lehetőséget teremtve ezzel a szelektív hulladékgyűjtés újraindítására. Az előző akciók sikere vitatható volt, hiszen a különválogatott nyersanyagok nem egyszer ugyanúgy a lerakókba kerültek, mint az összes többi. A három hónapja működő - tegnapig egyetlen - hulladékudvar a XI. kerületi Bánk bán utcában található. A környéken lakók eddig két tonna papírt, négy tonna üveget és száz kilogramm szárazelemet adtak le. Július elsejétől új hulladékudvar nyílt a IX. Ecseri út 9., a X. Fehér köz 2., a XIII. Tatai út 96., és a XV. Károlyi u. 119. szám alatt. A hulladékudvarok hétköznap 10 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között állnak a lakosság rendelkezésére, az odaszállított papírt, üveget, szárazelemet és fém italdobozt ingyen átveszik, más hulladékot azonban egyelőre nem fogadnak. Ezzel egy ötéves program vette kezdetét, amelynek végére Vajda Pál szerint negyven-hatvan hulladékudvar működik majd a fővárosban. A közgyűlés múlt heti döntését követően július elsejétől részvénytársaságként működik a közterület-fenntartó. A városatyák 1999 május 31-ig az eddigi vezetőt, Hajdú Györgyöt bízták meg a vezérigazgatói teendők ellátásával. A főpolgármester-helyettes a cég átalakításáról szólva kifejtette, a részvénytársasági forma lehetővé teszi a belső tartalékok mozgósítását. A BKV átalakításához hasonlóan a közterületfenntartó esetében is reorganizációs csomagterv készül, melynek eredményeképpen egy-két év múlva jelentős tőkebevonásra számíthat a főváros. (Újabb... folytatás a 19. oldalon) Mi minden van a szemétben? Hatvannégy százaléka éghető anyag MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi kukákban az utóbbi években egyre kevesebb a papír, az üveg és a textil, több viszont a műanyag és az „egyéb szervetlen” kategóriába sorolt szemét. A bomló szerves hulladék aránya 1991-ben és ’92-ben volt a legmagasabb, azóta folyamatosan csökken. Változó ütemben ugyan, de egyre kevesebb a szemétbe kerülő fém is. Az utóbbi öt év átlagát alapul véve a fővárosi szemét 18,2 százalékát papír, 4,9 százalékát műanyag, 5,2 százalékát textil, 33,5 százalékát bomló anyagok, 4,6 százalékát üveg, 4,7 százalékát fém, 28,9 százalékát pedig „egyéb szervetlen” anyagok tették ki. A fővárosi szemét 63,9 százaléka volt éghető anyag. A közterület-fenntartó vállalat elemzése szerint az utóbbi tíz évben jelentősen nőtt a veszélyes anyagok aránya a kommunális hulladékban. Míg 1987-ben száz kilogramm szemétben még „csak” 468 gramm veszélyes anyagot találtak, addig 1994-ben már 833 grammot. A veszélyes anyagok 30 százalékát a szárazelemek, három százalékát a gyógyszerek, 35 százalékát a festékek, lakkok és hígítók, 10 százalékát a fáradt olaj, 3,5 százalékát vegyszerek, 18,5 százalékát spray-dobozok és egyéb anyagok tették ki. Az 1993-ban és 1994-ben folytatott szelektív hulladékgyűjtési akció eredményeképpen harminc tonna szárazelemet sikerült elkülönítve összeszedni, ez a mennyiség a hulladékba került elemek tíz százaléka volt. Az FKFV 1995-ben 3 millió 728 ezer köbméter hulladékot gyűjtött össze, s ennek 66 százaléka származott a lakosságtól. A rákospalotai égetőműben kétmillió 329 ezer köbméter szemetet ártalmatlanítottak, a többit három lerakóhelyre szállították. A kétharmada a lakosságtól jön szandelszky Béla felvétele