Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. szeptember
1997-09-01
r • A Szent István körúton és a Teréz körúton dolgoznak a járda felújításán. A munkates rületeknél tilos parkolni szeptember 10-ig. A Kacsóh Pongrác úti felüljáró felújítása még tart, ezért a Kós Károly sétány és a Ró-bert Károly körút felőli felhajtóágakat lezárták. Az M3-as autópálya fővárosi szakaszán a rákospalotai Körvasút sornál lévő 1 közúti felüljárót ugyancsak átépítik, ezért a városközpont fellé vezető oldalon jelenleg kétirányú a forgalom. • Szeptember 1-jétől a szentendrei és a csepeli HÉV vonalán a már eddig is érvényben volt téli menetrend, a ráckevei és a 1 . gödöllői HÉV vonalán új téli menetrend lép életbe. A változásssokról az állomásokon lehet tájékozódni. • Ma reggeltől a IX., Gubacsi úton lezárják a Könyves Kál-Imán körút felé vezető két sávot a Koppány utca és a Könyves S . Kálmán körút között útépítés miatt. A terelőút a Koppány II utca-Mester utca útvonala. Nem tűnik el az ipar Budapestről A befektetők a fővárosi agglomerációt is egyre jobban kedvelik Budapest gazdaságában az ipar hosszú távon is jelentős szerepet játszik majd, vagyis a magyar főváros nem lesz iparmentes övezet - állítja dr. Barta Györgyi, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja budapesti osztályának vezetője. Budapestről nem vonul ki az ipar, épp ellenkezőleg, a fővárosban zajlik a legdinamikusabb átalakulás. Barta Györgyi nem ért egyet azokkal, akik a létszámleépítésekben és a nagy ipartelepek mostani kihasználatlanságában a budapesti ipar végnapjait látják. Velük ellentétben a kutató úgy véli, hogy a magyar főváros gazdaságában hosszú távon is meghatározó lesz az ipar. Ami most zajlik, az tehát nem a kivonulás, csupán átstrukturálódás, a fejlődés pedig egyértelműen tetten érhető a termelékenység növekedésében. Budapest iparának termelékenysége ma az országos átlag duplája, a fejletlenebb országrészekének meg a háromszorosa. Nyugat-Európa metropolisaiban a foglalkoztatottak számának csökkenése az ipar kivonulását kísérő jelenség volt. A fővárosban viszont nem az ipar térvesztését, hanem az átalakulást jelzi. A gazdasági átmenet leépüléssel járó szakasza már jórészt lezárult, megindult a növekedés, amelynek során a periferikus országokra jellemző piacgazdaság körvonalai bontakoznak ki - szögezte le kiadás előtt álló tanulmányában Barta Györgyi. Kérdésünkre a kutató elmondta, a periféria ez esetben nem a fejletlenség jelzője, sokkal inkább a függőségé. Az ipari termelés fele, az exportnak pedig hetven százaléka már a külföldi tőkéhez kapcsolódik. A külföldi befektetők a korábban iparszegény budapesti agglomerációra is kedvező hatással vannak, hiszen ott is folyamatosan gyarapszanak az új vállalkozások. Ez elsősorban a helyigényes tevékenységekre igaz, de a kedvező adózási feltételek másokat is ide vonzanak a sok szempontból drága főváros helyett. A hatvanas évek közepén elsőként Budapesten indult meg az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése. 1965-ben még több mint 620 ezer ember kereste itt a kenyerét, 1975-ben már csak alig 520 ezer, 1985-ben körülbelül 340 ezer, 1989-ben pedig mindössze 288 ezer. A létszámcsökkenés tehát nem a rendszerváltás miatt kezdődött el, hanem már jóval korábban és jószerint minden ágazatban. A foglalkoztatottak száma hajdan furcsa módon a munkaerőhiány miatt csökkent. A munkahelytúlkínálat időszakában a bérkülönbségekben volt keresendő az ipari létszám csökkenésének oka. A hajdani szigorú állami bérszabályozás miatt azok a munkaadók tudták magukhoz csábítani a dolgozókat, akiket kevésbé kötöttek a kereseti előírások. Nevezetesen, az egyre nagyobb teret hódító magángazdaság, a borravalós szakmák - például a fodrász, a taxis, a kukás -, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyekben ekkor virágzott igazán a melléküzemági tevékenység, könnyedén elszívták a munkaerőt a szerényen fizető nagyiparból - mutatott rá Barta Györgyi. A fővárosi munkaerőhiányt iparkitelepítéssel igyekeztek orvosolni. A hatvanas években kezdődött program során körülbelül húszezer munkahelyet költöztettek ki Budapest határain túlra. Ezzel párhuzamosan iparletelepítési tilalom lépett életbe a főváros agglomerációs gyűrűjében, hogy ne rontsák a budapesti vállalatok munkaerőszerzési esélyeit. (Nem tűnik el... folytatás a 35. oldalon) A rossz példák egyike: a Metallochemia TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Új díjbeszedő iroda nyílik A Fővárosi Gázművek Rt. ma nyitja meg második lakossági díjbeszedő irodáját a Fehérvári út 17. alatt. Az irodában a társaság a XXII. kerületi ügyfeleit fogadja. Mint ismeretes, a gázművek öt különböző szervezettel kötött szerződést a lakossági díjak beszedésére, a cég azonban igyekszik saját kezébe venni a feladatot, ezért tavaly az V. kerületben, majd a közelmúltban a VI. és a XXII. kerületben is maga kezdte el beszedni a díjakat. A belvárosiak és a terézvárosiak számlákkal kapcsolatos ügyeivel az V. kerület, Királyi Pál utca 5-7-beli irodájukban foglalkoznak. A Fővárosi Gázművek munkatársai a három kerületben új rend szerint, háromhavonta olvassák le az órákat. A közbeeső időszakban részszámlákat küldenek fogyasztóiknak, amelyeknek értékét az ügyfelek régebbi gázfogyasztása alapján számítják ki. Az új rendszerben nincs szükség készpénzre: a fogyasztók csekken vagy folyószámlájukról fizetnek a gázműveknek. B. T. íjászbemutatót tartottak Kőbányán Rendhagyó íjászversenyt rendezett szombaton a többről is megismerkedhettek a sportág kellékeikőbányai Kőér utcai pályán a Spartacus SC vel. A játékos családi vetélkedőt a Népszabadság íjászszakosztálya. Az idestova negyven éve rend is támogatta: a léggömbökre lövő, s a legpontoszeresen megrendezett Spartacus Kupa verse- sabban célzó vendégek lapunk ajándékait vehetnyeinek szünetében, kora délután játékos progtékát és Népszabadság-előfizetést nyertek, romot szerveztek az érdeklődőknek, akik közé- Kánhalmi János felvétele A budaiak fizetik a legtöbb adót Felmérés az életkörülményeinkről A budapestiek életkörülményei az, a XII ., az V. és a XIII. kerületben a legjobbak, a X., a XV., a XX. és a XXI. kerületben pedig a legrosszabbak - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja budapesti osztályának új tanulmányából. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a társadalmi, gazdasági és kulturális létesítmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek és szolgáltatások kerületi megoszlását. A tanulmány a demográfiai és a gazdasági helyzet, a foglalkoztatás és a munkanélküliség, az életkörülmények és a kulturális intézményekkel való ellátottság, valamint a szolgáltatások színvonala alapján hasonlította össze a fővárosi kerületeket. Mint kiderült, Budapesten a II., a XII., az V. és a XIII. kerület polgárai élnek a legjobb körülmények között, míg a X., a XV., a XX. és a XXI. kerületiek ennek az ellenkezőjét mondhatják el magukról. Az elemzés igazolta azt a feltételezést, hogy egy kerület lakosságának életkörülményei, kulturális ellátottsága és annak színvonala között egyértelmű kapcsolat van, hiszen kulturális ellátottság dolgában is az I., az V., a II., a XII. és a XIII. kerület vezet, a IV., a X., a XV. és a XXI. kerület pedig ebből a szempontból is sereghajtó. A lakossági alapellátást nyújtó intézmények, az óvodák, iskolák és orvosi rendelők száma szintén a jómódú budai kerületekben magasabb az átlagosnál. A színházak, múzeumok és más, nem az alapellátáshoz tartozó intézmények a XIII., a VI., a VII. és a VIII. kerületben koncentrálódnak. Az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya szintén az I., a II., az V. és a XII. kerületben a legmagasabb, a VIII., a X., a XV. és a XXI. kerületben pedig a legalacsonyabb. Ezzel ellentétes képet fest a szakmunkásvizsgát tettek száma, ami a II., a III., az V., a IX. a XIII., a XX. és a XXII. kerületben a legalacsonyabb. (A budaiak... folytatás a 35. oldalon) Nincs pénz iskolafelújításra A fővárosi önkormányzat kezelésében lévő százhatvanhét iskolából idén több mint negyvenben kellett felújítási munkálatokat végezni - tudtuk meg Jenei Ágnestől, az oktatási ügyosztály munkatársától. A renoválások megközelítőleg négyszázmillió forintot emésztenek fel. Évente legalább egymilliárdra volna szükség az iskolák biztonságos üzemeltetéséhez. A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium felújítására összesen kétmilliárd forintot fordít majd a főváros és a központi költségvetés. Az ősszel kezdődő, jövő augusztusig tartó teljes rekonstrukció után ki is bővítik az épületet, mivel a csaknem ezer tanuló számára már szűk az iskola. Jövő őszre tornatermet, új konyhát, étkezdét, természettudományi laborokat, szaktantermeket is kap az öthatezer négyzetméterrel bővülő iskola. A munkálatok befejezése után az intézmény alsó tagozatosai visszaköltöznek majd a Baross utcából a Horváth Mihály téri épületbe. A felújítást és az építkezést elvégző cégről pályázat útján döntenek néhány héten belül. A főváros tervei között szerepel az I. kerületi Schulek Frigyes szakközépiskola áthelyezése is, mivel az ingatlant visszakapta az egyház. A kiszemelt VIII. kerületi, a Festetics és a Mosonyi utca sarkán álló épületet viszont több százmillió forintért fel kell újítani, elegendő pénz hiányában azonban az épület rekonstrukcióját csak jövőre tudják elkezdeni. A kerületek a tulajdonukban lévő iskolák renoválására egymástól nagyon eltérő összegeket költenek. Az alsó határ harmincöt-negyvenmillió forint körül van évente. Ezzel szemben a XI. kerületi önkormányzat kiemelkedően magas összeget - körülbelül százhuszonötmilliót költött iskolái felújítására, a karbantartásukra pedig negyvenmilliót. Tizenhatmillió forintot fordítottak a Köbölkút utcai általános iskola tetőfelújítására, huszonkilencmilliót a renovált Menyecske utcai Általános Iskolára, ahová átköltöztették a Weiner Leó Zeneiskolát is a Bikszádi útról. (Nincs... folytatás a 35. oldalon) ff Polgárőrnap MUNKATÁRSUNKTÓL Az óbuda-békásmegyeri polgárőr-egyesület szeptember hatodikán, szombaton egész napos rendezvénysorozatot szervez a Hotel Magisterben, a Királyok útja 291. alatt. A programok célja az, hogy a békásmegyeri polgárok, polgárőrök és rendőrök jobban megismerve egymás gondjait, tevékenységét és lehetőségeit, hatékonyabban léphessenek fel a bűnözés ellen. A rendezvény vendégeit reggel kilenckor tűzoltózenekar ébreszti, majd a házigazdák gyermek- és kerékpáros vetélkedőket rendeznek. A program délután tűzoltó-bemutatóval folytatódik, majd az érdeklődők megtudhatják, hogyan intézkednek a polgárőrök. A közönség napközben végigjárhatja a vöröskereszt, a polgári védelem és a felvonult vagyonvédők sátrait, rendőrautókkal és tűzoltójárművekkel ismerkedhet, sőt könyvet is vásárolhat. A nap legfontosabb eseménye az öt órakor kezdődő közbiztonsági fórum lesz, amelyre a polgárőrség meghívta Tarlós István polgármestert, dr. Bökönyi István kerületi rendőrkapitányt, Varga Ferenc tűzoltóparancsnokot és Zsák Józsefet, a helyi polgári védelem parancsnokát.