Szabad Nép, 1946. november (4. évfolyam, 248-272. szám)
1946-11-01 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK SZABAD N IV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM ARA 40 FITXÉK Halálra ítélték az ujvidéki vérebeket — Saját jószágainkat vásároljuk vissza Nyugatról Olcsóbb lett a cukor ~ Vas elvtárs cikke szénbányászatunk fejlődéséről az államosítás óta PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 1 —1 ...".. ........................... 1- A SZOVJETUNIÓ A BÉKÉÉRT Valahányszor a világ vezető államférfiai összeülnek, hogy a népek együttműködésének megszilárdításán fáradozzanak, rohamra indulnak azok az erők is, amelyek a békét igyekeznek megzavarni. Így történt ez a külügyminiszterek kora tavaszi és nyári tanácskozásain, a párisi konferencia előtt és tartama alatt. Ugyanez kísérteties hasonlósággal megismétlődött most az Egyesült Nemzetek Szervezetének newyorki ülésén, a vétójogról szóló vitával. Támadása főerejét azonban a nemzetközi reakció a külügyminiszterek küszöbön álló összejövetelére tartogatta, amelyeken a Parisban megvitatott tervezeteket szerződésekké dolgozzák át és hozzálátnak a német kérdés megoldásához. A párisi konferencia sikeres befejezése ellen indított kampánynak Sztálin emlékezetes szeptemberi nyilatkozata adta meg a kegyelemdöfést. Az új támadást ismét Churchill indította el, az angol konzervatív párt kongresszusán elmondott uszító beszédével, amelyben a szovjetellenes blokkpolitika és ennek megerősítésére a német imperializmus feltámasztása mellett állt 3:1 Churchill után Smuts, De Gaulle, Franco, King amerikai admirális, Montgomerry tábornok, a City és a Wall Street hatalmas apparátusa, az imperialista háborús uszítók kara gombnyomásra működésbe lépett. A nemzetközi helyzet ezúttal nem kedvezett a káros manővereknek. A legutóbbi viághadjáratban ellenállhatatlanná erősödött békemozgalom, élén a Szovjetunióval, már csírájában megfojtja a háborús hírverés ügynökeinek próbálkozásait. ,i nincs reális háborús részein" — mondotta múltkori nyilatkozatában Sztálin és most hozzátette: „Az új háború szíteit le kell leplezni. Az új háború szítói elsősorban Churchill és angol meg amerikai eszmetársai A világ Sztálin szavainak hatása alatt áll. A BBC diplomáciai munkatársa megállapította, hogy „Angliában szívesen fogadták szavait, amelyeket az eddigieknél is barátságosabbaknak és őszintébbeknek tartanak" Washingtonban elismerik, hogy „a nyilatkozat fontos tényező az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültség enyhítésére és a nemzetek kölcsönös megértésének előmozdításában”. Mint egy hónappal ezelőtt, a világ minden táján, most is megkönnyebbüléssel és örömmel vették tudomásul a Szovjetunió miniszterelnökének kijelentéseit. Az emberekígy érzik, békés jövőjük szilárd alapon nyugszik, ha a leghaladottabb és legerősebb nagyhatalom minden ingadozással és méregkeveréssel szemben következetesen és tántoríthatatanul folytatja békepolitikáját. Buckmister, az angol kormány tagja is elismerte: „A nyilatkozat igen kedvező munkafeltételeket teremtett az UNO ülései számára. Úgylátszik, a nyugati országokban sem elégszenek már meg azzal, hogy örömmel üdvözöljék Sztálin békeszózatait és megelégedetten nyugtázzák, hogy a Szovjetunió külpolitikája minden erejével és tekintélyével a békéért küzd. Mind többen látják be: maguknak is, az eddigieknél aktívabban kell résztvenniök ebben a harcban, elsősorban „az új háborúra uszítók leleplezésével". Az angol és francia sajtó fokozódó hevességgel és megvetéssel fordul szembe a háborús uszitokkal. „ A francia nép egyetért nagy keleti szövetségeseivel abban, hogy a háborús uszítok és a háborús bűnösök ellen keményebben kell eljárni" — hallottuk a francia rádióban. „Churchill az egyes számú háborús uszító" — állapítja meg a Daily Worker. „Churchill a béke akadálya" — szól a News Chronicle címe. ,.A bajok fonása Churchill” — a Daily Mirror szerint. Az angol sajtó haragja elsősorban volt háborús miniszterelnökük, a „javíthatatlan, öreg militarista" ' ellen fordul, aki azonban, nagy tapasztalattal rendelkező politikus és az általános roham elől jobbnak látta meghátrálni. „Tisztelem, és becsüklöm Sztálint és a szovjet népet, őszintén szeretném,ha ennek a nagy népnek biztonság, dicsőség és boldogság jutna osztályrészül" — mondotta. Németország jövőjére nézve is döntő jelentőségű szavak hangzottak el Ez a kérdés hónapok óta nyugtalanítja a világot és elsősorban azokat az országokat, amelyek hosszú évekig sínylődtek a porosz imperializmus elnyomása alatt. Az aggodalomra megvolt minden okult. Amíg a szovjet hónaban nagyszabású földbirtokreformot hajtottak végre, szétzúzva a porosz junkerek hatalmát és megindult a fegyverkezési ipar leszerelése és a nagyipar államosítása, nagy lendülettel folyt a nácítlanítás, addig a többi megszállási övezetben az új német imperializmus bontogatta szárnyait. Egymásután bukkantak fel a múlt baljóslatú nevei, tábornokok, iparbárók, titkos ügynökök: Eugenberg, Papen, Schacht. Az angolszász zónában működő demokratikus pártok számos vezetőjéről kiderült, hogy Canaris náci titkos kémszolgálatának voltak tagjai. Az I. G. Farbenindustrie telepein robbanóanyagokat gyártottak, az esseni Krupp-művekben harckocsikon dolgoznak, egy hamburgi gyárban brit (ma még brit) hadihajóalkatrészeket készítenek. Ugyanakkor a szétszaggatott országban a német nép nyomorgott, nélkülözött, demokratikus átnevelése megakadt. „Ami ma Német-országban történik, az a vácipolitika megrögzítése és szentesítése* — írta a francia Ordre. „A Szovjetunió németországipolitikája: az ország demilitarizálása és demokratizálása. Ez a tartós béke legfontosabb biztosítéka"— jelentette ki Sztálin szeptember 24-én és most hozzáfűzte: ,,Németországnak nemcsak politikai, de gazdasági egységét is helyre kell állítani szövetséges ellenőrzés alatt. A fasizmus maradványait tettekkel kell kiirtani Németországban és ezt az országot véglegesen demokratikussá kell tenni". A szomszédos népek, amelyekben Byrnes és Bovin beszédei csak növelték a bizonytalanságot és aggodalmat, most fellélegzettek. Sztálin nyilatkozata igen kellemesen érintette a francia, közvéleményt — írja a 1‘Humanité. Németország szigorú gazdasági és politikai ellenőrzése elejét venné azoknak a különleges előjogoknak, amelyeket az angol és amerikai övezetekben a reakciós német politikai pártok élveznek". Ugyanilyen szellemben ír a lengyel, a norvég és az olasz sajtó nagy része is. A fasizmus kiirtása, az anarchia, elégedelenség, nyomor megszüntetése és egységes, kilek kielégítésére termelő Németország megteremtése Európa közepében nemcsak a szomszédos népek, nemcsak Európa, hanem a világ békéjének is elengedhetetlen feltétele. Alig hangzottak el Sztálin szavai, amelyek a Szovjetunió népeinek őszinte békeakarata és a nemzetközi együttműködés és nyugalom megszilárdítására irányuló komoly szándékát tolmácsolta. Molotov külügyminiszter New Yorkban. 23. Egyesült Nemzetek közgyűlésén az általános leszerelést követelte. A nemzetközi reakció elszórt és szánalmas kísérleteivel, szemben egymásután „robbannak” a Szovjetunió „béke-atombombái“. Hatásaik ellenállhatatlan. Churchill, aki tegnap még a Szovjetunió és a béke ellen uszított, jobbnak látta a hódolat lobogóját meghajtani a Szovjetunió előtt. Austin amerikai szenátor, akinek hazájából néhány napja az a hír érkezett, hogy egymilliárd dollár költséggel 36.000 munkással új hadianyaggyárat alapítottak, elfogadta az USA nevében Molotov leszerelési tervét. A Newyork Herald Tribune, a blokkpolitika hírnöke fennhangon ünnepli a nagyhatalmak együttműködésének egyensúlyozott, saját szükségletei megjavulását. Ugyancsak Austin szenátor, az Egyesült Államok nevében az UNO ülésén helyteleníti a vétójog revíziójának felvetését, pedig egy héttel ezelőtt az egész akció Byrnes hallgatólagos támogatásával indult meg, helyeseljük és meg akarjuk valósítani Sztálin Németországra vonatkozó elképzeléseit" — írja az egész nyugati sajtó. Újból békehangulat, derű és reménység uralja a nyugati égtájakat. De miért hátráltak meg azok, akik tegnap még háborúról, a világ kettéosztásáról, áthidalhatatlan ellentétekről beszéltek? A békemozgalom kétségkívül erősödik világszerte. Ellene nyíltan vagy akár közvetve is fellépni mind népszerűtlenebbé válik. Azok a „reakciós és monarchista erők“, amelyekre Wallace szerint az angolszász imperialista politika világszerte számított és támaszkodott, egymásután szenvednek vereségeket. Mikolajcsik híveinek száma mpról-napra fogy. Mindinkább kénytelen az elégedetlen kereskedőkre, földbirtokosokra és külföldi segítségre támaszkodni. Ha a választásokon egyedül indul, nincs esélye“ — jelenti az erősen jobboldali Daily Mail varsói tudósítója. Churchill fia így ír Jugoszláviáról: Vidihajlovics együttműködött a német és olasz megszállókkal. Nagy-szerb volt és a korábbi szerb hegemóniát óhajtotta viszszaállítani Jugoszláviában. A brit és amerikai sajtó, amely elhitt mindent, amit neki a száműzött jugoszláv király mondott, nem ismeri az ottani helyzetet". A Stepiune-perben a horvát nép is leszámolt szabadságának árulóival. Bulgáriában a washingtoni körök által is elismert választásokon a népi demokratikus erők döntő győzelmet arattak. Romániában Maniuék választási harca mind kilátástalanabbá válik. Ausztrálban a reakciós bábkormány az összeomlás szélére sodorta az országot. Görögországban már csak angol csapatok tartják fenn a monarchista terroristák rémuralmát. Amerre nézünk a világon, mind erőteljesebben halljuk a békeszerető, dolgozó milliók hangját. A demokratikus erők előretörnek. A béke gondolata megerősödik. A népek együttműködésének szelleme győzedelmeskedik és azok, akik eddig atombombáról, fenyegető háborúról, csapatmozdulatokról szavaltak, szerte a világon meghátrálnak. Meghátrálásra kell őket kényszeríteni Magyarországon is. I-Ttelyl ¡ Tí hifi ” n Az USA és Anglia támogatja Molotov indítványát a leszerelésről, a külföldön levő csapatok létszámának bejelentéséről és a vétójog fenntartásáról Molotov felhívása a fegyverkezés csökkentésére és a tartós békefeltételeknek megteremtésére hatalmas visszhangra talált. A Szovjet Külügyminiszter beszéde abban az időpontban hangzott el — állapítja meg a Tass-iroda —, amikor mindenki Sztálin nyilatkozatának hatása alatt állott. A kedvező hangulat megnyilvánult abban is, hogy Molotovot beszéde során többízben viharos taps köszöntötte. Az amerikai lapok elismeréssel állapították meg, hogy a szovjet külügymiiszter gyakorlati javaslatokat tett és nagy beszédében a nagyhatalmak egységét védelmezte meg. A hivatalos válasz Molotov felhívására Austin szenátor beszédében hangzott el az Egyesült Nemzetek közgyűlésén. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatják Molotov javaslatát a lefegyverzésről és javasolta, hogy a szovjet indítványt tűzzék napirendre és tárgyalják le. Biztosította a közgyűlést az USA ezirányú teljes támogatásáról. Az Egyesült Államoknak az az álláspontja — folytatta —, hogy hatékony biztosíték kell a tagállamok megvédésére a lefegyverzésra vonatkozó rendelkezések megszegése ellen. A fegyverkezés csökkentését meg kell előznie az Ügy részletes megbeszélésének. örömmel fogadta a Szovjetuniónak azt a javaslatát is, , hogy a nagyhatalmak számoljanak be külföldön lévő csapataik létszámáról-Az Egyesült Államok e tekintetben azt kívánja, hogy "Hozzák nyilvánosságra a volt ellenséges országokban állomásozó csapatok létszámát is. A vétójogról kijelentette: Amerika a jelen pillanatban ellenzi az ide vonatkozó rendelkezések módosítását. A Biztonsági Tanácsban szükség van az állandó tagok egyhangú felfogására. Hozzáfűzte azonban: meg kell javítani a Biztonsági Tanácsban a szavazási rendszert és korlátozni kell a vétójog használatát. Austin szenátor szavainak jelentőségét emeli, hogy beszédét Truman elnök és Byans külügyminiszter előzőleg felülvizsgálta és jóváhagyta. Az UNO angol küldöttségének egyik tagja szerint Austin szenátornak ,Molotov külügyminiszter beszédére adott határozott és nyílt válasza minden pontjában fedi az angol álláspontot. A Biztonsági Tanács szerdai ülésén Lange lengyel delegátus ismét kérte: tűzzék napirendre a spanyol kérdést. A bizottság úgy döntött, hogy a kérés e felett hétfőn dönt. Moszkva a magyar békeszerződés gazdasági feltételeiről A moszkvai rádió a magyar békeszerződés gazdasági feltételeivel és a nagyhatalmaknak ezzel kapcsolatos magatartásával foglalkozott. Amerika egyáltalán nem szenvedett a háború pusztításaitól, sőt nemzeti jövedelme 64 milliárddal növekedett, mégsem segíti Magyarországot, hanem nehéz helyzetét kihasználva, politikai alku tárgyává teszi támogatását. A Szovjetunió nem egyszer rámutatott ennek a helyzetnek lehetetlen voltára s a békeértekezleten is hangoztatta ezt az égbekiáltó igazságtalanságot. Hangja azonban süket fülekre talált. Egyes magyar zugpolitikusok mégis teljesen kiforgatják a való tényeket és hamis dicsfénnyel övezik az amerikaiakat így Patrolii György a „Magyar Nemzet“-ben valóságos dicshimnuszokat zeng Amerika felé Magyarország állítólagos megsegítéséért. Ugyanakkor óvatosan elhallgatja az amerikai övezetben visszatartott, magyar javakat. Ez különben természetes is, mert ha nem így járna el, akkor dicshimnuszának, alapja szétfoszlana. Ugyancsak a magyar gazdasági békefeltételekkel foglalkozik a „Jf Jasnij Plot” „Magyarország új úton” című cikkében, ismerteti az újjáépítés terén elért eredményeket és megállapítja, hogy a békekonferencia megnehezítette Magyarország helyzetét. Az angol és amerikai küldöttel olyan követeléseket támasztottak, amelyek a magyar közvéleményt „elképesztették”. Azt akar- ják, hogy Magyarország térítse meg az idegen vállalatok kárait és fixes-eyen kárpótlást az „idegen állampolgárok” felosztott földjeiért. Ezek az „idegen állampolgárok”: magyar bárónői, és más arisztokraták, akik megszerezték az angol állampolgárságot. A budapesti lapok számítása szerint Magyarországnak a jóvátételnél nyolcszor nagyobb összege: kellene, fizetnie, ha kiegyenlítené az angolszász tőke védenceinek követeléseit. Jóllehet a magyar fasiszta hadsereg közvetlen károkat okozott a Szovjetuniónak, viszont a Magyarországon lévő angolszász tőke a német hadiipart segítette. Az ilyen követelések kiegyenlítése gazdasági romlásba döntené Magyarországot. Ünnepélyes ülés, az osztrák parlamentben Fokozódó nyomor és elégedetlenség az országban Ausztria fennállásának 950 éves évfordulója egybeesik az osztrák nép súlyos napjaival. Szerda délelőtt a parlament feldíszített üléstermében ünnepélyes ülés volt, délután másodszor az osztrák történelemben — a parlament titkos ülést tartott. (Az első titkos ülés 1917-ben volt, a piavei áttörés után, Ausztria összeomlása előtt). Figl kancellár ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Ausztriának szuverénnek kell lennie. Ez pedig annyit jelent, hogy az a saját hazájában — mondotta. A parlament titkos üléséről kiadott jelentés szerint a pártok olyan külpolitikát követeltek, amely biztosítja minden szövetséges hatalommal a baráti viszonyt. A pártok szónokai felszólították a kormányt: minden erejével igyekezzék elérni a katonai megszállás megszüntetését, a demokrácia megerősítését, a hazai termelés emelését és a gazdasági korláto