Szabad Nép, 1956. augusztus (14. évfolyam, 213-242. szám)
1956-08-01 / 213. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 215, 60 FILLÉR SZERDA, 1956. AUGUSZTUS I A megvalósulás útján Hétfőn összeült népköztársaságunk országgyűlése, hogy meghallgassa és megvitassa a kormány beszámolóját, s megbeszélje az országra, a dolgozó magyar népre váró feladatokat. Népünk már a múlt héten, a parlament megnyitása előtti napokban nagy érdeklődést tanúsított az országgyűlés most megnyílt nyári ülésszaka iránt — várta, hogy fontos gyakorlati intézkedésekkel, tettekkel segítse valóra váltani pártunk Központi Vezetősége valóban történelmi jelentőségű július 18—21-i ülésének határozatait. A Minisztertanács elnökének beszéde világosan mutatja: a kormány egész tevékenységét éppen az a cél vezeti, hogy a központi vezetőség határozata nyomán hatékony intézkedésekkel segítse az ipari termelés gyorsabb ütemű növekedését és korszerűsítését; a mezőgazdasági termelés fellendítését; a népgazdaságunkban kivívott eredményekre támaszkodva biztosítsa a népjólét folyamatos emelését; s a szocialista demokrácia fejlesztésével erősítse népi államunkat, gondoskodjék róla, hogy életünk minden területén hiánytalanul érvényesüljön a szocialista törvényesség. Őszinte, nyugodt, magabiztos hang, ugyanakkor eltökélt szándék a kitűzött célok megvalósítására — ez jellemezte a kormány beszámolóját, s ezért fogadták megelégedéssel az emberek. A legutóbbi, 1955 novemberében tartott országgyűlés óta előbbre jutottunk gazdasági kérdéseink megoldásában. Ami iparunkat illeti: az ország népe örömmel vette tudomásul azt a bejelentést, hogy a szocialista ipar minden akadály — mostoha időjárás és egyéb közbejött nehézségek — ellenére 2,2 százalékkal túlteljesítette első félévi tervét. Ezt a sikert elsősorban hős munkásainknak köszönhetjük. A magyar munkásosztály öntudata, áldozatkészsége, felelősségérzete az ország sorsáért győzedelmeskedett minden nehézségen. Különösen szénbányászaink végeztek önfeláldozó munkát: több mint 350 ezer tonnával több szenet hoztak felszínre, mint amennyit tervük előírt, s ezzel jelentékenyen ellensúlyozták az olajtermelésben bekövetkezett kiesést. A munkásosztály hű szövetségese, dolgozó parasztságunk is hazaszeretetéről, a párt és a kormány iránti mindinkább növekvő *ן bizalmáról tett igaz tanúbizonyságot a múlt hónapokban. Az idén ugyanis sokat javult a beadási fegyelem, olyannyira, hogy az első félévre esedékes beadási tervet a mezőgazdaság túl is teljesítette. S ahogy ezidáig, úgy a jövőben is csak népünk helytállása, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és városi kisemberek közös erőfeszítése nyomán válhatnak valóra nagy terveink. A kormány nem hitegeti az embereket, a beszámolóban — ahogy mondani szokták — még nagyítóval sem találni olyan részeket, amelyek rózsaszínben ábrázolnák a jelent vagy a jövőt. Vegyük például az életszínvonal emelését. A kormány ismét határozottan amellett foglalt állást, hogy növelni fogja a lakosság jövedelmét s javítani az állampolgárok életkörülményeit. Igaz, hogy ez eddig végrehajtott intézkedések még nem elegendők minden jogos igény kielégítésére, s még sok további lépésre van szükség. De igaz az is, hogy az államháztartás nagyban — a lényeget tekintve — ugyanolyan, mint az egyes családoké kicsinyben: csak annyiból gazdálkodhatunk, amennyink van. A további lépések tehát elsősorban attól függnek, hogyan fejlődik tovább népgazdaágunk; hogyan növekszik a termelés és a munka termelékenysége; hogyan takarékoskodunk az anyaggal; hogyan tudjuk következetesebben megjavítani a műszaki színvonalat; hogyan alakul falun az állampolgári fegyelem; hogyan fejlődnek és szilárdulnak termelőszövetkezeteink; hogyan nőnek a növénytermesztés és az állattenyésztéshozamai stb. Ha tehát figyelmünket gazdasági kérdéseink megoldására összpontosítjuk; ha újabb erőfeszítésre, tervük túlteljesítésére hívjuk fel derék szénbányászainkat; ha újra meg újra szóbahozzuk a "szürke" hétköznapi tettek rendkívüli fontosságát — azért teszszük mindezt, mert az akarjuk, hogy hazánkban gyorsabban emelkedjék a népjólét, hogy szebb, boldogabb lelegyen a magyar nép élete. A Minisztertanács részletes, átfogó beszámolója roppant nagy figyelmet szentelt államrendünk erősítése, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése és a szocialista törvényesség hiánytalan érvényesítése ügyének. A nép állama vagyunk — államunk ereje tehát abban rejlik, hogy a dolgozókat mind egy szálig bevonjuk az állami tevékenységbe, hogy tájékoztatjuk őket a közügyek állásáról,hogy minden erővel kibontakoztatjuk tevékenységüket, kezdeményezésüket az állami munkában. Ismeretes, hogy a szocialista demokratizmusnak ez az elve korábban csorbát szenvedett, e tekintetben sokhibát elkövettünk. Most a párt és a kormány orvosolja, részben már orvosolta is ezeket ahibákat. Kétségtelen például, hogy a múltban a dolgozó nép legfőbb választott testületének, az országgyűlésnek nem volt meg a kellő súlya, nyomatéka hazánk politikai életében. A Minisztertanács sok fontos kérdésben meg sem kérdezte a képviselők véleményét, megelégedett azzal, hogy az Elnöki Tanács elé terjesztette az ügyeket. A parlamenti üléseken sok volt a formalizmus.Az országgyűlés mostani ülésszaka azonban már világosan mutatja, hogy a Minisztertanács felismerte s kijavítja ezt a hibát. Az országgyűlés például most a többi közt a legnagyobb nyílt- Sággal és őszinteséggel olyan fontos kérdést tárgyal, mint a szocialista törvényesség intézményes biztosítása, a múltban elkövetett súlyos törvénysértések jóvátétele. Ezenkívül, a képviselők már az első napon 17 interpellációt jegyeztek be, a legkülönbözőbb kérdésekben az országgyűlés színe előtt elmondják választóik kívánságait, véleményét, panaszait, s feleletet kérnek kérdéseikre az illetékes minisztertől. Az is fontos intézkedés, hogy a Minisztertanács a jövőben már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában kikéri az országgyűlés különböző szakbizottságainak véleményét, s a bizottsági tagok előzetes meghallgatásával terjeszti majd a törvényjavaslatot az országgyűlés elé. Következésképpen tehát: az országgyűlés a jövőben gyakrabban ül majd össze. Az ülések számának gyarapodása, de legfőképpen az, hogy ezentúl minden fontos kérdést megvitatnak majd a parlamentben, azt mutatja: legjobb úton haladunk, hogy az országgyűlés — úgy, amint alkotmányunk kimondja — valóban ״ a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve” legyen. S ez vonatkozik az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak a munkájára is. A tanácsok ma még viszonylag kevés és gyakran nem is a legfontosabb kérdésekben döntenek, ,határozataikat nem érdemi vita alapján hozzák, s a határozatok sokszor semmitmondók, általánosak. Hogy ezen a helyzeten változtassunk , elsősorban is nagyobb hatáskört adunk a községi, a járási és a megyei tanácsoknak, csökkentjük a túlzott központosítást véget vetünk a bürokratikus megkötöttségeknek. Másodsorban pedig arra köteleztük a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdést terjesszenek a tanácsülés plénuma elé. Nem kétséges, hogy ezeknek az intézkedéseknek eredményeképpen tovább növekszik népi államunk és államhatalmi dolgozóink tekintélye, újabb lendületet kap népünk politikai aktivitása, s jobbá, eredményesebbé, hibátlanabbá válik állami szerveink munkája. Amint a Minisztertanács beszámolója említi: hazánk gazdasági fejlődéséhez és népi demokratikus rendszerünk megszilárdulásához az is hozzájárul, hogy kedvezően alakul a nemzetközi helyzet. A nagyvilágban — mindenekelőtt a Szovjetunió bátor, következetes békepolitikája nyomán — mindinkább tért hódít az a gondolat, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket atomháború belvett tárgyalások útján kell megoldani, s hogy különböző társadalmi berendezkedésű országok is békésen élhetnek egymás mellett. Kis ország vagyunk, de ami tőlünk telik, azt mi is megtesszük, hogy tovább csökkenjen a nemzetközi feszültség, s tovább javuljanak a béke megőrzésének kilátásai. Kormányunk minden lépését népünk őszinte békevágya vezérli. De kormányunk tudatában van annak is, hogy a háborús provokációk veszélye még továbbra is fennáll. Erre az utóbbi hetekben is több jel figyelmeztetett bennünket: országunk légihatárainak megsértése és különböző célzatú ballonoknak hazánk légiterébe küldése. Éppen ezért a Minisztertanács beszámolója újra nyomatékosan aláhúzta, hogy a béke megvédésére a jövőben is a legszorosabban együttműködünk a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval. Hiába kísérleteznek tehát az imperialisták hazugsággyártó, szirénhangú propagandaszervei, hogy éket verjenek hazánk és a testvéri szocialista országok közé — külpolitikájuk megingathatatlan alapja a jövőben is a szocialista tábor országaival való őszinte barátság és még szorosabb szövetség marad. Külön meg kell emlékezni arról, hogy tovább akarjuk javítani a baráti, testvéri kapcsolatokat a szomszédos Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal. Ebből a szempontból rendkívül jelentős lépés pártunk Központi Vezetőségének kezdeményezése, hogy rendezzük a kapcsolatokat a két párt: a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között is. Népünk és kormányunk közös szándéka,hogy irtsuk ki a bizalmatlanságnak még az írmagját is, amely a múltban, szerencsétlen módon annyira megrontotta e két szocializmust építő országnak és vezető pártjainak viszonyát. Amikor újra meg újra hangsúlyozzuk, hogy fokozottabban együtt akarunk működni a szocialista tábor országaival, azt is megmondjuk, hogy a jövőben — társadalmi rendszerétől függetlenül — őszintén együtt akarunk működni minden országgal, s arra törekszünk, hogy kölcsönös előnyök alapján, gazdasági, kulturális és diplomáciai kapcsolatot alakítsunk ki velük. Különösképpen törekszünk arra,hogy a szomszédos Ausztriával tovább javuljanak és többoldalúvá váljanak kapcsolataink. Külpolitikai aktivitásunk fokozása azt jelenti, hogy nagyobb nyomatéka lesz szavunknak az ENSZ-ben és általában a nemzetközi porondon, megnő a hazánk tekintélye a világban. Elhangzott a kormány beszámolója, s azt az országgyűlés beható vita után már el is fogadta. Most a tetteken a sor. Nem kétséges, hogy a a párt és a kormány — a dolgozó nép bizalmára és alkotó munkájára támaszkodva — megvalósítja a kitűzött magasztos célokat; hogy a jövőben tovább ,haladunk azon az úton, amely népünket a nagyobb jóléthez, hazája erejének növekedéséhez, a szocializmushoz vezeti. Az országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Megkezdődött a vita a legfőbb ügyész beszámolója felett Az országgyűlés kedden délelőtt, a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és akormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mékis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.* Házi Árpád: A tanácsok eredményes munkájának fontos eszköze a jó községpolitika Földvári Rudolf: Szüntessük meg a Minisztertanács munkájának fogyatékosságait A vitában elsőnek Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere szólalt fel: Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójában vázolt feladatok között igen nagy helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése. A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak. A lakosság által demokratikusan megválasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn az őket megválasztó széles dolgozó tömegekkel. A tanácsok eredményes munkájának fontos eszköze a jó községpolitikai munka. Az eredményes községpolitikai munkához gondosan fel kell használni a már rendelkezésre álló lehetőségeket. A tanácsi munka minden szinten való megjavításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok se tartsanak meg maguknál olyan eszközöket és hatásköröket, amelyeknek az alsóbb tanácsi szervekhez való leadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését ־־ szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Az oly fontos községpolitikai munka terén még jelentős hiányosságok vannak. A biztató eredmények mellett az élet azt bizonyítja, hogy a lakosság hazafiasságából, államunk iránti szeretetéből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam által megteremtett feltételeket és erőforrásokat. Megyémben, Pest megyében például régi vágya és kívánsága volt Jászkarajenő község lakosságának, hogy kultúrháza legyen. E kívánság teljesítésének helyesen állt az élére a községi tanács. Számba vette a megvalósítás lehetőségeit és ennek eredményeként helyi erőforrások mozgósításával biztosítani tudta egy hatszázezer forintos építkezés anyagszükségletének 90 százalékát. Alig van olyan község, ahol az elmúlt évi községfejlesztési terv eredményeit egy-egy megépített útszakasz, iskola, kút vagy más létesítmény ne jelezné. Az ily módon megoldott feladatok jelentősége nem korlátozódik csupán arra, hogy megépül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri színpad, orvosi rendelő vagy tanítólakás, bár ezek a tények önmagukban is jelentősek. A társadalmi aktivitás felkelteTisztelt Országgyűlés! Bizonyságot szeretnék tenni arról a bizalomról — mondotta —, amellyel Pécs városának dolgozói fogadják népi demokratikus kormányunk célkitűzéseit, és arról a lendületes munkakedvről, amellyel ezeket a célkitűzéseket igyekeznek valóra váltani. Ennek a bizalomnak az alapja az a céltudatos politika, amely felismerte Pécs népgazdasági jelentőségét, amely számolt mind a Mecsek-hegység dús ásványi kincseivel, mind az öntudatos pécsi dolgozik becsületes munkakészségével és felszabadította a város rejtett energiáit. 1939-ben Pécsnek 73 000 lakója volt. De akkor a város hemzsegett a munkanélküliektől. Most, amikor a város lakóinak száma már 110 000—120 000 között van, nem találunk munkanélkülit, sőt munkaerőhiány van. Pillanatnyilag az a legfőbb gondunk, hogy miként juttassuk fedél alá azt a 25 000—30 000 embert, a nyugati városrész kiépítésével, akik a második ötéves terv folyamán a Mecsek nyugati részén kezdik meg a bányaművelést. Több évtizedes problémája Pécsnek az ivóvízellátás, mert a város fejlődésével párhuzamosan a vízmű kapacitásának fokozását nem sikerült kielégítő mértékben biztosítani. A végleges megoldást csak a pécs— mohácsi dunai vízvezeték kiépítése fogja meghozni. Városunkban az élelmiszerellátáson keresztül a tanács tanítja, neveli az állampolgárokat arra, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel, azok megoldásában való részvétellel megvalósíthatók olyan célkitűzések, amelyeket szétszórt, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem vált általánossá, még sok ezen a téren is a hiányosság, de el lehet és el kell érni a jó tapasztalatok fejlesztésével, általánosításával a hibák gyors felszámolását. Nekünk, országgyűlési képviselőknek ebben kell elsősorban tevékeny segítséget adnunk a tanácsok munkájához. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozatai, a második ötéves terv irányelvei szocialista építéseink új, széles távlatait nyitják meg előttünk. A célok megvalósítása érdekében a párt és a kormány iránymutatása alapján egységbe kell forrnia a központi intézkedéseknek az alulról jövő tömeges kezdeményezésekkel (Taps.) A következő felszólaló Rchátz Imre volt, frontján a helyzet évről évre jobb. Sikerült az idén véglegesen megszüntetni a háziasszonyok sorbanállását a folyamatos húsellátás biztosításával. A keresletnek megfelelő mennyiségben állott rendelkezésre liszt, kenyér, cukor, valamint zsír, olaj, margarin. A kenyér- és süteményfélék minősége azonban nem egyenletes, nemegyszer merül fel panasz a fogyasztók részéről. A következő felszólaló, Földvári Rudolf bevezetőben arról beszélt, hogy a Borsod megyei választók további intézkedéseket várnak az országgyűléstől és a kormánytól az állami élet demokratizmusának kibontakoztatására. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács eddig megtett, ilyen irányú intézkedései helyesek és szükségesek voltak, de még csak a kezdet kezdetét jelentik. Megállapította, hogy a Minisztertanács beszámolóját — amely az országgyűlés hétfői ülésén hangzott el — szerénység, őszinteség, határozottság és józanság jellemzi. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a beszámoló nyíltan feltárta mai nehézségeinket, s ezzel a kormány úgy járt el, ahogyan egy kenyérellátásunk végleges rendezését, a kenyér- és péksüteményfélék mennyiségileg és minőségileg való megjavítását csak egy központi kenyérgyár tudná biztosítani, ahonnan a kiszállításokat jobban szervezhetné meg a vállalat. A továbbiakban a város hiányos zöldségellátásáról, közlekedési és kulturális problémáiról beszélt, majd befejezésül a magyar—jugoszláv viszonyról a következőket mondotta: Szóvá kell tennem, hogy azt a kedvező fordulatot, amely a magyar—jugoszláv viszonyban beállott, talán sehol sem értékelték olyan felszabadult, jó érzéssel, mint éppen nálunk, Pécsett és Baranyában. (Nagy taps.) Igazi népi kormánynak cselekednie kell. Földvári Rudolf ezután bírálta a Minisztertanács eddigi tevékenységének néhány gyenge pontját. Felhívta a figyelmet arra, hogy Borsod megyében — s tudomása szerint ez országos probléma — az építőipar nem készült fel kellően azokra a hatalmas feladatokra, amelyeket a második ötéves terv 78 milliárdos beruházása állít eléje. — A Minisztertanácsnak — mondotta a továbbiakban — behatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyan kérdésre, amelyeket falusi választóink tesznek fel. Elsősorban a begyűjtési szociális kedvezmények törvényes alapon történő elbírálását, a falusi ellátatlanok hús- és zsírellátásának javítását, a kártérítés nélkül kisajátított földek után járó törvényes térítés gyors kifizetését és a törvénytelen alapon összevont földek miatt helytelenül megemelt adó- és beadási kötelezettségek rendezését kérik és várják a kormánytól. Ezek elsősorban a fa-lusi szegény- és kisparasztság kérései, panaszai. Mi lehet az oka annak — folytatta —, hogy a Borsod megyei képviselők többszöri jelzése ellenére a kormány, tudomásunk szerint, mindeddig nem tett megfelelő intézkedést e kérdések rendezésére? Úgy vélem, ebben nagy része van annak, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég személyes tapasztalata az ilyen ügyekről, valószínű, hogy a kormány több tagja igen kevés időt tölt, mint országgyűlési képviselő, a lakosság között és nem tanulmányozza eléggé a lakosság egyes jogos igényeit és javaslatait. Földvári Rudolf ezután elmondotta, hogy választói az északi iparvidék szociális, kulturális és kommunális helyzetének lényeges javítását várják a kormánytól. Rámutatott: a felsőbb állami szervek eddig inkább szavakban hangsúlyozták az északi iparvidék népgazdasági jelentőségét. Ezzel szemben — az Országos Tervhivatal adatai szerint — a 19 megye közül Borsod a lakáshelyzetet tekintve tizennyolcadik, a falvak villamosítását tekintve a tizenkilencedik, az egy tanteremre jutó tanulók számát tekintve a tizenötödik helyen áll. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Tervhivatal előzetes számításai szerint az északi iparvidék a második ötéves terv országos iránya (Folytatás a 2. oldalon) Rchátz Imre : Pécs város gondjairól Az országgyűlési képviselők nagy figyelemmel hallgatják a felszólalásokat. Murakeresztúrról (Tudósítónktól.) A vasúti jelzőkön túl, lassan kanyarodik a Keleti Fűtőház bejárati vágányára a hatalmas 424-es mozdony. Vigh Ferenc mozdonyvezető, kiváló dolgozó hajol ki az ablakon, aki ezen a napon rekordteljesítményt ért el brigádjával. Reggel Murakeresztúrig, a jugoszláv határig ők továbbították a gyorsvonatot és este ez a mozdony vontatta Budapestre a Balatonról érkező személyvonatot. Délben néhányperces késéssel érkeztek Murakeresztúrra s a mozdony rendbehozatala után elindultak a laktanyába pihenni. Ekkor robogott be a szomszédos vágányra Jugoszlávia felől ׳ egy hosszú tehervonat. Vasércet hozott a sztálinvárosi kohó részére. A jugoszláv mozdony csak a határig jön, innen magyar géppel továbbítják a vonatot az ország belsejébe. A forgalmi szolgálattevő idejében telefonált Nagykanizsára, hogy küldjenek mozdonyt, de a gép még nem érkezett meg az előző útjáról. Vigh Ferenc a forgalmi irodában hallgatta végig a beszélgetést: — Ha mozdony kell, hát tudok éppen egyet, amelyik elvinné a tehervonatot — szólalt meg. — Milyen mozdonyt? — kapott a szón a forgalmista. — Itt áll az állomáson. Akár indulhatunk is — tette hozzá nevetve a mozdonyvezető. Nem feküdtek le pihenni egyetlen percre sem a Vigh-brigád tagjai, hanem gyorsan megfordították a gépet és a jugoszláv vasérc-vonat elejére álltak. A fűtők szaporán dobálták a szenet a kazánba, mert mégiscsak több gőz kell egy súlyos tehervonat továbbításához, mint a megszokott gyors- és személyvonatokhoz. Negyedóra múlva már úton volt a 424-es mozdony. Vitte a vasércet, hoszy idejében megkapják az anyagot a sztálinvárosi kohászok. A vonali menetirányító pedig a szelektoros telefonkészüléken át kapta meg a jelentést: — Van már mozdony Nagykanizsáig, a pesti mozdonybrigád vállalta a vonatot. Méltán emlegetik a Vigh-brigádot a legjobbak között a Keleti Fűtőházban. Fél év alatt 143 tonna szenet takarítottak meg. A vasutasnap tiszteletére újabb 180 mázsa szén megtakarítását és terven felül ezer kilométeres teljesítményt vállaltak. A jelek szerint augusztus 12-ig, a hatodik vasutasnapig túlteljesítik vállalásukat. Vigh Ferenc főmozdonyvezető. ״ Szocializmust építő országunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi demokrácia demokratikus tartalmának fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiterjesztésére. Elhárulnak azok a gátló körülmények, amelyek korlátozták a szocialista demokratizmust“. (Az MDP Központi Vezetősége 1956. július 18—211־ ülésének határozatából ך Dobi István üdvözlő távirata a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából Markus Feldmann őexcellenciájának, a Svájci Államszövetség elnökének Bern Engedje meg, Excellenciás Uram, hogy a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából kifejezzem a magyar nép, a Magyar Népköztársa Peng Tö-huai marsall elvtársnak, a Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztere Peking A kínai népi felszabadító hadsereg születésének 29. évfordulója alkalmából a magyar néphadsereg harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai nevében üdvözlöm a dicső kínai népi felszabadító hadsereg minden katonáját és személyesen súg Elnöki Tanácsa és a magam nevében a svájci nép és az ön boldogulására irányuló szerencsekívánataimat. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (MTI) önt, marsall elvtárs. Kívánom, hogy további sikereket érjenek el a harci és politikai kiképzésben, a kínai nép szocializmust építő, békés alkotó munkájának védelmezésében, Budapest, 1956. augusztus 1-én. Bata István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere Bata István távirata Peng Tö-huai marsallhoz Tárgyalások magyar-jugoszláv parlamenti küldöttségek cseréjéről Belgrád, július 31. (MTI) A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés közlése szerint ez év őszén több parlamenti küldöttség cseréjére kerül sor ״ Jugoszlávia, valamint különböző európai és tengerentúli országok között. Viana a lengyel szejm küldött, ezt a látogatást a jugoszláv partti küldöttség szeptember végén hozza. Szeptember 3-án a jug szövetségi nemzetgyűlés küldi Csehszlovákiába utazik, hogy nozza a csehszlovák parlamenti döttség májusi látogatását. McNade vezetésével szeptember 23 között a jugoszláv szövetségi gyűlés küldöttsége Nyugat-Nészágban viszonozza a Bundestadöttségének tavaly májusi rátsát. Október havában svájci, mraeli parlamenti küldöttség érkezik Belgrádba és előreláthatólag decemberben kerül sor a jugoszláv parlamenti küldöttség angliai utazására. Tárgyalások folynak parlamenti küldöttségcseréről Magyarországgal és Romániával is. filmikoi nagykövet bemutatkozó látogatása a Minisztertanács elnökénél Krasztjo Sztojcsev rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete július 31-én, kedden bemutatkozó látogatást tett Hegedűs András elvtársnál a Minisztertanács elnökéné! (MTI) Gerő Ernő, az MDP KV első titkára fogadta a távozó olasz követet Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára július 31-én, kedden fogadta Renato A. Giardinit, az Olasz Köztársaság távozó budapesti rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. (MTI) A Minisztertanács elnöke fogadta a távozó amerikai követet Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke július 31-én, kedden fogadta Christian M. Ravndalt, az Amerikai Egyesült Államok távozó magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. (MTI) Mészáros István pusztaszabolcsi kombájnvezető vezet az állami gazdaságok kombájnvezetőinek versenyében Az állami gazdaságok kombájnvezetőinek versenyében a következő sorrend alakult ki: 1. Mészáros István, Pusztaszabolcsi ן Állami Gazdaság, 319 kát. holdon 4953 mázsa, 2. Szegedi Pál, Dánszentmiklósi Állami Gazdaság, 316 kát. holdon 4928 mázsa, 3 Háy József, Garai Állami Gazdaság, 441 kát. holdon 3400 mázsa, 4. G. Nagy István, Bánhalmi Állami Gazdaság, 352 kát. holdon 4111 mázsa, 5. Tóth Ferenc, Martfűi Állami Gazdaság, 343 kát. holdon 4215 mázsa, 6. Fekete József, Sárosdi Állami Gazdaság 340 kát. holdon 4200 mázsa, 7. Kovács Jenő, Rajkai Állami Gazdaság, 450 kát. holdon 3142 mázsa, 8. Bíró László, Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság, 305 kát. holdon 4410 mázsa, 9. Szlávic József, Klementinai Állami Gazdaság, 317 kát. holdon 4238 mázsa, 10. Gál István, Borsosberény Állami Gazdaság, 341 kát. holdon 3583 mázsa,