Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
NÉPSZABADSÁG Zöldkoszton Szarajevó védői geket” találnak. Ezért tréfálkoznak, nem fenyegeti őket az elhízás és a magas koleszterinszint veszélye. Sujanszki értesülései szerint a segélycsomagok igazságos elosztására a bosnyák elnökség megbízottjai felügyelnek. Egyelőre azonban a fővárosban tapasztalható zűrzavaros helyzet miatt lehetetlen megkezdeni a szállítmány elosztását. Többen meghaltak, illetve megsebesültek, amikor az immár ENSZ-ellenőrzés alatt álló repülőtérre igyekeztek, hogy ott hozzájussanak némi élelmiszerhez. A helyzet jobbra fordulásában reménykedő Sujanszki nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az óvárost állandóan lövik a szerb szabadcsapatok és a peremvárosokra szünet nélkül gránátok hullanak. A minapi megállapodásokból semmi sem valósult meg. A szerb szabadcsapatok nem vonultak vissza, sőt a repülőtértől is mindössze egy kilométernyire távoztak egy laktanyába. Félő, hogy onnan bármikor visszatérhetnek - állapította meg Sujanszki. Egy, a horrorfilmeket megszégyenítő történetet is ismertet. Ahatovici faluban szerb szélsőségesek autóbuszba kényszerítettek negyven-ötven muzulmánt, mondván, a foglyul ejtett szerbekért cserélik majd ki őket. Ehelyett szétlőtték a buszt és utasait. Áldozataikat - akik között három kisgyermek is volt - tömegsírba temették. Kovács Mihály - A szarajevóiak táplálkoznak a legegészségesebben a világon - mondta e nehéz időkben humorérzékét el nem veszített Boriszlav Sujanszki, a bosnyák tévé szerkesztője a Népszabadságnak adott telefoninterjújában. Elmondta: noha a szerb csapatok elhagyták a nemzetközi repülőteret, ahova már több francia gép is megérkezett, a segélyszállítmányok kiosztását még nem kezdték meg. Az emberek a városi piacon próbálnak élelmiszert vásárolni, de a pultokon csak csalánt, hagymát, sóskát és hasonló „zöldsé gáborús kínálat az ostromlott városban Földönfutók tranzitvonatjai Hétfőn este ezer boszniai menekültet szállító tranzitvonat robogott át Magyarországon. A háború sújtotta területekről Ausztriába és Németországba menekített polgárok első csoportját várhatóan az elkövetkező napokban újabbak követik. A határőrségtől kapott tájékoztatás szerint az elmúlt három napon több mint félezer boszniai férfi, nő és gyermek kért ideiglenes védelmet a magyar hatóságoktól. Krizsán Attila, a határőrség helyettes szóvivője szerint a következő napokban további menekültek érkezése várható Boszniából. Az illetékes hatóságok felkészültek az újabb menekülthullám fogadására. Jelenleg megközelítőleg 40 ezer, otthonából elüldözött volt jugoszláviai polgár tartózkodik Magyarországon. Hivatalos forrásból sem a határőrség, sem a menekültügyi hivatal nem értesült arról, hogy Ausztria vízumkényszert mérlegelne a háborútól közvetlenül nem érintett Szerbia és Macedónia polgáraival szemben. Wesetzky József, a menekültügyi hivatal helyettes vezetője szerint tragikus helyzetet teremthet Magyarország számára egy ilyen lépés. Szerinte legalább harmincezren várják Magyarországon a háború végét, de sokan közülük nem regisztráltatták magukat, hanem a harmincnapos vízummentességet kihasználva, havonta át-átlépnek a határon. A tavalyihoz képest idén lényegesen mérséklődik az a külföldi támogatás, melyet a menekültügyi hivatal kap. A nemzetközi segélyszervezetek ugyanis egyre inkább Horvátországra koncentrálnak, ahová többszázezren menekültek a szomszédos köztársaságból. A költségvetésben jóváhagyott egymilliárd forintos letelepedési alap ugyanakkor, hacsak rövid időn belül nem indul meg az itt lévők hazatelepülése - márpedig ennek csekély a valószínűsége -, nem tart ki év végéig. A menekültügyi hivatal költségvetéséből ráadásul a Pénzügyminisztérium 25 millió forintot korábban már elvont. F. Gy. A. A SHELL NEM EMEL Benzin: +1 forint Mától a MOL Rt. benzinkútjainál egy forinttal drágább a benzin. Amint azt József Gábor ügyvezető igazgatótól megtudtuk, részben a forint leértékelése, részben a benzin világpiaci árának emelkedése miatt az olajtársaság egy forinttal emeli a benzin termelői árát, amit a fogyasztói árakban is érvényesít, így mától egy liter 98-as oktánszámú benzin 60 forintba, a 95-ös, ólommentes 68 forintba, a 92-es normál benzin pedig 67 forintba kerül. A MOL Rt. ezúttal először nem jelentette be hivatalosan az áremelkedést, alighanem úgy vélték, a piaci viszonyok között az ilyen szerény mértékű ármozgás már természetes. Információink szerint a Shell-kutaknál nem, az Arainál viszont emelnek egy forinttal. K. J. A kártya napja Ma van a kártya napja. Nem a magyaré, nem a franciáé, hanem a biztosítási kártyáé. Mától ezzel kell igazolnunk, hogy jogosultak vagyunk térítésmentes egészségügyi ellátásra. Kivéve azokat a szolgáltatásokat, melyeket éppen mától csak pénzért vehetünk igénybe. Semmiről nem marad le az sem, aki még nem adta le a kártyáját, megteheti ezután is, legfeljebb a háziorvosa nem kap őérte teljesítménypénzt. A túlzó remények éppúgy jellemzik az egészségügy reformját, mint a célok, a közbenső állomások, a fogalmak teljes összekavarása, röviden: a káosz. Ezentúl havi hetven forintot ér egy csecsemő, ötvenet egy nyugdíjas, húszat a kiskatona kártyája, háziorvosi szolgálatban. Jó esetben 60-100 ezer forint havi többletbevételhez juthatna egy ilyen szolgálat, előzetes tervek szerint ennek 56 százaléka az orvosé, 26 százaléknyi a szakdolgozóké, a többi a fizikaiaké. De mindannyian attól függnek, hány kártyát gyűjt az orvos. Eddig átlagban 300-400-at, így 20-30 ezer forintot utal át a tb a működtetőnek, és az jó esetben már akár augusztusban ki is fizeti. Éles viták forrása, hogy bérként, költségtérítésként avagy miféle, lehetőleg adó- és tb-járulékmentes formában. Meglehet, azoknak van igazuk, akik szerint egyelőre jó adag adminisztrációs munkáért cserébe egészségügyi béremelést hajtanak végre, miközben a betegellátás színvonalának javulása merő ábránd. (Célpont-összeállításunk a 12. oldalon) AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE Antall: A segítség a Nyugat érdeke is (Munkatársunktól) Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, amely hétfőn - első ízben fennállása óta székhelyén, Strasbourgon kívül - Budapesten kezdte el 44. rendes ülésszakának nyári tanácskozását, kedden a magyar országgyűlés termében plenáris üléssel folytatta munkáját. A plénum előtt beszédet mondott Antall József. Az ET egyebek között határozatot fogadott el a délszláv válságról, s megszüntette Jugoszlávia különleges meghívotti státusát. A 27 európai ország törvényhozóit reprezentáló 420 képviselőt elsőként Szabad György, az Országgyűlés elnöke üdvözölte, méltatva azt, hogy az ET elveti a diszkriminációt, ugyanakkor különbséget tud tenni jog és erőszak, demokrácia és diktatúra között. Miguel Ángel Martínez, a parlamenti közgyűlés elnöke - aki a magyar házelnök „energiatakarékos” kézi csengőjével figyelmeztette a szónokokat az időtúllépésre - a délelőtt folyamán köszönthette az ülésteremben Antall Józsefet. A magyar miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszédében részletes történelmi kép felvázolásával kalauzolta végig a vendégeket a kelet-középeurópai átalakulás bonyolult világában. Hangsúlyozta az európai szellemiség szerepét, amely dinamizmusával mindig ki tudta mozdítani földrészünket a holtpontról, a tespedésből. A kereszténység meghatározó szerepe mellett aláhúzta a bizánci kultúra, sőt az iszlám befolyását is, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy nem utasíthatjuk vissza a más térségekből érkező hatásokat. Méltatta az európai gondolkodás részévé vált transzatlantizmust is. A kormányfő rámutatott, hogy az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése nem lehet egyetlen országnak sem a belügye. Hozzátette, hogy Magyarország nem veszi zokon, ha ilyen jellegű kérdésekben véleményt nyilvánítanak róla. (Folytatás a 3. oldalon) A magyar miniszterelnök az Európa Tanács előtt MÁTÓL FELVEHETŐ A 300 DOLLÁR Valutalap nélkül nem megy! Mától valamennyi, útlevéllel rendelkező hazai állampolgár felveheti az erre az évre is biztosított plusz 300 dollárt, a 14 éven aluliak a plusz 100 dollárt, függetlenül attól, mikor vásárolt utoljára hivatalosan évi 50 dollárt. Aki azonban elveszítette rózsaszín valutalapját, vagy aki ki sem váltotta, s tegnapig nem pótolta, az idén nem kaphat plusz valutát - tudtuk meg tegnap a Magyar Nemzeti Bankban. Török Miklós, az MNB főosztályvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy a plusz 300, illetve 100 dollár minden évben jár, ám az nem vihető át a következő évre. Ezzel párhuzamosan továbbra is működik a négyéves prémiumos valutaellátási rendszer. Akik tehát 1989 előtt vásároltak utoljára hivatalosan valutát, azok 1992- ben az eddig fel nem vett 100, az idei 50, az ugyancsak 50 dolláros prémium, valamint a mostani plusz 300-zal együtt összesen 500 dollárt vásárolhatnak. Akik pedig még idén sem igénylik az évi 50 dollárt, azoknak jövőre 600 dollár jár. Feltéve persze, hogy megvan a valutalapjuk. Az MNB illetékese szerint azért nem engedik meg, hogy a július elseje után pótolt új valutalapra kiváltsák a 300, illetve 100 dollárt, mert ez visszaélésekhez vezethet. Elképzelhető ugyanis, hogy valaki ma felveszi a neki erre az évre járó 300 dollárt, majd bejelenti, hogy elveszítette valutalapját, kér egy újat, azzal ismét 300 dollárt vásárol, s ezt többször megismételheti - feltéve, hogy az illető elegendő forinttal rendelkezik. Aki tehát legkésőbb keddig nem kért az MNB lakossági osztályán, vagy vidéken a jegybank megyei igazgatóságain az elveszett helyett új valutalapot, az csak jövőre kaphat plusz 300 dollárt. Ehhez azonban még idén ki kell váltani az új valutalapot, hiszen aki ezt is elmulasztja, az búcsút inthet a jövő évi plusz valutának is. Marad számára az irodák által szervezett turistaút avagy a feketepiac. A főosztályvezető-helyettes egyébként elismerte, hogy a jelenlegi valutaellátási rendszer meglehetősen bonyolult egyszerűsítése a későbbiekben indokolt lehet. Csabai Károly Ma: Szakácskönyv 32 oldal ára: 12,50 Ft 1992. július 1szerda SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 154. szám Víz alatt a vízi rendészet? (Munkatársunktól) Tavaly 341-en vesztették életüket a folyókban és tavainkban, az elmúlt néhány hónapban már közel százan. S bár a szakemberek abban egyetértenek, hogy a szabad vizeken is növelni kellene a rendőri jelenlétet, az ország 180 vízi rendőrének mégis személyenként 25 kilométernyi folyószakaszt és nyolc négyzetkilométer tófelületet kellene ellenőriznie. A vízi rendészet feladata lenne a folyókon, tavakon közlekedők ellenőrzése - az éppen módosításra váró vízi KRESZ előírásainak betartatása -, a szándékos közlekedési bűncselekmények elkövetőinek felderítése, a strandokhoz tartozó partszakaszok ellenőrzése. A századforduló óta létező, ám a hatvanas évek óta vegetáló vízi rendőrség azonban alig képes megbirkózni feladataival. Az elmúlt évben 34 ezer hajó közlekedett a Dunán, ám ha a tervek szerint ez év szeptember 25-én megnyitják a Duna-Majna-Rajna csatornát a forgalom előtt, becslések szerint az ezredfordulóig 100-120 ezerre nőhet a Magyarországot érintő dunai hajóforgalom. Másfelől sorra alakítják ki az önkormányzatok az újabb és újabb szabadvízi üdülőövezeteket a tavak és folyók partjain. Eközben mindössze 180 vízi rendőr teljesít szolgálatot. A 600 négyzetkilométer vízfelületű Balatonon, ahol egy-egy forró hétvégén egymilliónál is többen pihennek, 50 vízi rendőr ügyel a fürdőzők biztonságára. (Folytatás a 7. oldalon)