Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
32 oldal | Melléklet: itthon f Ára.is,50 fi NÉPSZABADSÁG 1993. július 1., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP , 57. évf. 151. sz., első kiadás Csehország és Szlovákia az Európa Tanács tagja lett Magyar és liechtensteini tartózkodás Szerdán kora este a strasbourgi Európa Palota előtti parkban újabb két ország nemzeti lobogóját húzták fel a zászlótartó rudakra. Csehország és Szlovákia a szervezet teljes jogú tagja lett. A délelőtti miniszteri ülésen mindkét ország tagfelvételében gyakorlati konszenzus alakult ki oly módon, hogy Csehország esetében Liechtenstein, Szlovákia esetében pedig Magyarország tartózkodott - jelentette Seres Attila. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A szerda délelőtti miniszteri ülést követően tudósítónknak alkalma nyílt beszélgetni a magyar tartózkodást bejelentő Perényi János nagykövettel. A strasbourgi misszióvezető - ellentétben az ügyben egy nappal korábban megnyilatkozó ellenzéki parlamenti képviselőkkel - a magyar diplomácia sikereként értékelte a Szlovákia felvételi procedúrájában megnyilvánuló magyar szereplést. Nem értett egyet azzal, hogy Magyarország a maga egyetlen tartózkodó szavazatával elszigetelődött volna Strasbourgban, hiszen ily módon sikerült felhívnia Európa figyelmét a szlovákiai magyar kisebbség helyzetére. A nagykövet fenntartotta véleményét, hogy Szlovákia az adott pillanatban még nem érett az Európa tanácsi tagságra. Azt, hogy Budapest saját véleményét egy árnyaltabb tartózkodással, s nem pedig egy határozott vétóval fejezte ki, azt a parlamenti ülésszakon született eredményekkel indokolta. Ezek között említette Tarja Halonen asszony, finn képviselő indítványát, amely szerint az Európa Tanács egy újszerű ellenőrző mechanizmust vezetne be az új tagállamok esetében. Ennek megfelelően az ET-nek a jövőben joga van az újonnan felvett ország ígéreteit, kötelezettségvállalásait féléves időközönként ellenőrizni, s azok ismételt be nem tartása esetén akár az ország ET-tagságának felfüggesztését is javasolhatja. (Csehországot... folytatás a 3. oldalon) A BT nemet mondott a bosnyákok felfegyverzésére A bosnyák tárgyalási pozíciót is megrendítheti az a vereség, amit az ENSZ BT a fegyverembargó - önvédelmi célú - részleges feloldásáról kezdeményezett el nem kötelezett javaslat szenvedett. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A BT-ben szerdára virradóra a fegyverembargó-feloldást kezdeményező öt el nem kötelezett testületi tag látványosan egyedül maradt: csupán egyetlen ország, az Egyesült Államok szavazott velük, az összes többi BT- tag - köztük a másik négy vétójogú nagyhatalom, illetve a nem állandó tagok sorában Magyarország is tartózkodott. A tervezet elfogadásához legkevesebb kilenc igenre lett volna szükség. A szavazás, illetve a vita, amelyben a BT tagjai mellett szót kapott kéttucatnyi, jobbára muzulmán ország képviselője is, nemcsak az európai nagyhatalmak és az iszlám világ közötti ellentétet állította reflektorfénybe Bosznia ügyében, hanem az Egyesült Államok és a legszorosabb partnerei közötti véleménykülönbséget is. (A BT... folytatás a 2. oldalon) NATO: a vágy titokzatos tárgya Dietrich Genschel nyugalmazott vezérőrnagy, aki a szociáldemokrata Helmut Schmidt kormányában a kancellári hivatal biztonsági csoportjának vezetője volt, majd tizenegy évig a nyugati katonai szövetség vezérkaránál töltött be tisztet, jelenleg a magyar kormány tanácsadója NATO-ügyekben. A tábornok az atlanti szerződés helyzetéről, Magyarország és a NATO kapcsolatairól nyilatkozott a Népszabadságnak. Az utóbbi két, két és fél évben a közép-európai országoknak látniuk kellett, hogy a NATO-nak is vannak saját problémái, egyre nehezebb kialakítani a konszenzust, jobban előtérbe kerültek a nemzeti érdekek.Ez annak a következménye, hogy eltűnt a nagy ellenség. Remélem azonban, hogy a közép-európai országok egyre reálisabban mérik fel a helyzetet és megtanulják, hogy sem az EK-ban, sem a NATO-ban a tagság, ha odáig jutnak, nem ingyenes - válaszolta a tábornok a kérdésre, milyen esélyeik vannak a keletközép-európai országoknak, elsősorban Magyarországnak a NATO-ba való felvételre. - Bizonyos pszichológiai és bizonyos anyagi feltételek, politikai ár miatt a NATO eléggé visszafogottan kezeli az érintett országok felvételének kérdését. (NATO... folytatás a 2. oldalon) A munkavállalók és a munkaadók elutasították a pótköltségvetést és az áfamódosítást Ahogy az várható volt, tegnap az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkaadók és a munkavállalók képviselői nem fogadták el a pótköltségvetésre és az áfa-törvény módosítására készített tervet. Az érdekvédők kifogásolták, hogy a kormány ismét részkérdésekről kíván tárgyalni szociális partnereivel, pedig a tervezett törvénymódosításokról csak a jövő évi állami és társadalombiztosítási büdzsétervezetek ismeretében mondhatnak véleményt. MUNKATÁRSUNKTÓL A pénzügyminiszter úgy érvelt, hogy az ÉT tárgyaló feleinek átadott jövő évi gazdaságpolitikai célkitűzésekben választ kaphatnak kérdéseikre, de nem sikerült meggyőznie sem a szakszervezetek, sem a munkaadók képviselőit. Pedig azt mondta: az áfa-törvény most tervezett módosítása előfutára az adórendszer jövőbeni átalakításának, s mivel vélhetően egyelőre nem változik a gyógyszerek nullakulcsos áfája, a havi bruttó tízezer forint alatti jövedelemből élők, a nyugdíjasok többletjövedelemhez juthatnának. A kormány ugyanis ettől függetlenül sem csökkenti az eredetileg hárommilliárdra tervezett ellentételezést. Szabó Iván kijelentette továbbá, hogy a pótköltségvetés tényhelyzetet rögzít, és ellentétben bizonyos véleményekkel, nem duzzasztja a felesleges kiadásokat. Azt is elmondta: a kormány négy változatot dolgozott ki a forgalmi adó emelésének ellentételezésére, de már több képviselői indítvány is érkezett a T. Házba. Ezek egyike - amely szerint október helyett augusztus 1-jével vezetnék be az új áfa-törvényt - többletbevételhez juttatná az államkasszát, így a kompenzálásra szánt összeg is megduplázódhatna. Szabó István a munkáltatók képviselőinek nevében kijelentette: a kormányzat nem tartotta be a tavaly novemberi ÉT- ülésen tett ígéreteit. (Munkavállaló-munkaadó.. .folytatás az 5. oldalon) Pótszékek a pótköltségvetéshez? BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE A kormány ma véglegesíti a ’94-es költségvetés tervét A kormány csütörtöki ülésén véglegesíti az 1994. évi központi állami költségvetés és a hozzá tartozó csomagterv előterjesztését. A dokumentumot pénteken nyújtják be az Országgyűlésnek. A kabinet az MTI értesülése szerint megvitatja, hogy a Szerbiával és Montenegróval szembeni ENSZ-tranzitembargók várhatóan milyen hatással lesznek a magyar gazdaságra. Tájékoztató jelentés kerül a kormány elé az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tavalyi tevékenységéről is. Számla minden mennyiségben Mától kezdve papír jár a dinnyéhez is. Nem higiéniai, hanem költségvetési okok indokolták azt a jogszabályt, amely gyakorlatilag minden árus számára kötelezővé teszi, hogy számlát adjon portékája mellé. A büdzsé gazdái azt remélik, hogy így csökkenhetnek az adóhivatalok elől eltitkolt pénzek, ezért az új előírásnak gyakori APEH-vizsgálatokkal is szeretnének nyomatékot adni. Az idei évre százezer ellenőrzést terveznek, s a mulasztáson kapott vállalkozók 50-100 ezer forinttól is búcsút vehetnek. Egyelőre szabályos lesz a kézzel írott nyugta is, ám a jövő év elejétől a taxisoknak, iparcikk-kereskedőknek és kocsmárosoknak pénztárgépet kell vásárolniuk, s az év közepétől kezdve már az élelmiszerboltokban és a vendéglőkben is gépi számlát kell kapnunk. (Összeállításunk a 6. oldalon) Zöld utat kapott a frekvenciatörvény Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, a parlament által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény - állapította meg szerdán aláírt határozatában az Alkotmánybíróság. A döntéshez Ádám Antal és Vörös Imre alkománybírók különvéleményt fűztek. A testület ugyanakkor felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31-ig rendeletben határozza meg a frekvenciaelosztással kapcsolatos döntés ismérveit. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére hivatalból indított eljárása alapján hozta meg a döntését. Göncz Árpád államfő annak megvizsgálását kérte, hogy a törvény tartalmazza-e a vélemény- és sajtószabadság elemi garanciáit, illetve a szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseket nem kétharmados törvényben kellett volna-e szabályozni. Miután az Alkotmánybíróság szerint a nem kereskedelmi, helyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása a sajtótörvény alapján történik, ezért a testület a vizsgálatot kiterjesztette a sajtótörvény végrehajtására vonatkozó alkotmányellenes mulasztásra is. Az alkotmánybírák megállapították: a kormány nem tett eleget a sajtótörvény rendelkezéséből fakadó jogalkotási kötelezettségének. Ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő, mert az elosztás szabályozatlansága - a nem kereskedelmi, helyi stúdiók engedélyezését tekintve - sérti az alkotmányt. Felhívták a kormányt: 1993. július 31-ig rendeletben határozza meg a frekvenciaelosztással kapcsolatos döntés ismérveit. A határozat azt is kimondja: a felhatalmazott miniszter a rádiótávközlési szolgálatok átmeneti korlátozását vagy szüneteltetését szükség- és rendkívüli állapot idején nem, csak annak megelőzése vagy elhárítása érdekében rendelheti el. A. S. Fogyasztási adó gépjárművekre A négyéves kocsi még nem használt Július elsejétől tíz százalék fogyasztási adót kell fizetni a külföldről behozott 1600 köbcentiméternél nem nagyobb, katalizátoros motorral hajtott személygépkocsi után, ha az autó négyévesnél nem régebbi. Tizenkét százalék fogyasztási adó terhel minden katalizátor nélküli, illetve 1600 köbcentinél nagyobb motorral hajtott személygépkocsit. A jövedéki törvény ugyanis módosította a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt. Eszerint július elsejétől nem minősül használt terméknek - egyebek között - a négyéves vagy annál fiatalabb kocsi. A módosítás előtt értetlenül állnak szakmai körökben, különösen, hogy a fogyasztókat érintő új szabályt - a jövedéki törvény más rendelkezéseivel ellentétben - nem 1994 januárjától kell alkalmazni, hanem 1993. július 1-jétől. A fogyasztási adó számításához az autó vámértékét veszik alapul. F. Gy. A.