Népszava, 1905. január (33. évfolyam, 1–13. sz.)
1905-01-03 / 1. szám
islf L 878 Ili Bndap»»t 1PQ5 kedd, január 3. X yxr LI. évfolyam. Ü/ NEPSZAVA A magyarországi szocziáldemokrata pánti közlönye. ELŐFIZETÉSI DIJ: * keddi, eett törtök) «» eaombati kiadásra: B**— Hr« I., 'nun) II I. '/.»»r» j.»i.e. I aarti.se 1 •rrOU ««««a tm lft.fl 1. </• *tt« I.M I., V« »»» 4.SO *. I »ara .11 I Csapta a vetttBrtOkl ktedásre : iTff | |i | , IMI»» ~«• • 'Ii M» ›1 ., iMInMI, Politikai lap. letOfilon mlbilen kedden, csfkíirtttkCD es stomlMilon. Egyj» szám ira 1O fillér 8i*rke«dGiéff és kiadóhivatal: VIII., József-körut 18. sz., »Bors aUAO«an«mQ InillHt tm tgytb kWdcmSayak taMaeedáe. •C TKLKH'DN SZAM S4-W4. "M ••«rkKMtAvsl irtakHDl lehnt mindsn hétffln. •••röta «»'>.nh»t >». est* 0 M-lg. Kapczabetyar-politika. Hazudni, igérni — hazugságot letagadni, az ígéretet megtagadni; elveket vallani és kereskedni velük nagyban és kicsinyben; háromszínű jelszavakkal dobálózni , a fekete pocsolyába keverve tenni egyszínűvé a trikolórt; nem tudni semmit, nem keresni elvi szempontok komoly mélységét, hanem a mandátumhijszávaal pánsitott klikkérdeket imádni; ölös szájjal kortesszónoklatokat tartani és marokba röhögni, ha valaki hisz nekik; a hivőt megcsalni, a nem hivőt hazafiatlannak tartatni; a politikai becsületet lefoglalni magának és egyszersmint lejáratni; nem tenni semmit, de ugy csoportosítani a semmit, hogy mindennek laknék. — tetszik tudni, mi ez ? Ez a magyar függetlenségi politika. Ügyvédi lurfarggal esürni-csavarni a szót, elveket, logikát egyéni szimpátia és csydini tzí!*i kedvét;! f^itiwie állítani; benne halászni minden zavarosban; hasznot húzni minden kavarodásból; ott lenni mindenütt, ahol másokat piszkolnak; rothadó döggel táplálkozni, mint a hiéna, pocsolyavizet iDől, mint a gőte — hogy másra lehessen mindezt kiokádni; becsü leröl üvölteni, mint a sakál és nem ismerni a politikai becsület fogalmát; tudatosan bornikságot terjeszteni és antiklerikális jelszavak mögé bújva táplálni — ha kifizeti magát — a reakcziót; ordítani a klikkek ellen és klikkfőnöknek lenni; nem ismerni egyéb használható politikai fegyvert, mint az arcztlanul merész és szemtelenül hazug rágalmazást — tetszik tudni, mi ez? *'1 V Ez a Polónyi ejtyéni taktikája. A magyar függetlenségi politika és Polónyi egyénisége együtt: ez a kaperabetyár-politika. Polónyi úr a politikai szegénylegényedének nem egy bravúrstiklijéről hírhedt már. Polónyi úr bujnyikmódszere nem ismeretlen politikai ellenfelei előtt. Nem hozunk a fiukból példákat. Egymagában is elegendő ennek a politikai kapeta betyárnak jellemzésére az a köpködeg, amelyet újévi üdvözlőbeszédében cselkedett meg a függetlenségi pártkörben Kossuth előtt és anélkül, hogy Kossuth visszautasította volna. Polónyi úr ezt a nézetet hangoztatta a népjogokról és rólunk, szocziáldemiokratákról .Kzdeni fogunk az emberi jogok kivívásáért, ez között elsősorban az általánosfii-avati jogért. Nem osztályt uá""»ra küzdünk -Zm jognk kivívásért, nuq n munka^'-tUály *£ in›ír·i *»•»", mert »11 nem osztályuiUaniht. »›• ni o*i ál»/ Arxcuialmat akirunk, d* a »I mzrt f i! z« f e‚.y*ége 8zá»-a\fi köfteljük az en·l›r.ri joijok kivívását. És már most kijelenthetjük, hogy soha nem fijumk *»«#•» t/t exni a ír.'köz!héij Hz ^ilt lf/ő lovfijolruil, ki A- a karuta 11 unak zmtlUu-iik'-itt bizonyultuk be. minduntalan. Hirdetni fogjuk azt az elvet, hogy csak a hazbin lehet i g szeretni a jogtalannak is; nem kftv. terhet jogot a hazától az, »ki a hiza iránt a legszentebb kötelesség t -1 je keilécre hűségesen nem vállalkozón." Ugyan ugye? Polónyi ur nem osztályállamot és nem osztálytársadalmat akar. Polónyi ur nem csak a mimma-o nak akar általános választási jogot, hanem mindenkinek. Polónyi ur mi isváltoztattsi más kori nézetét. Polónyi ur már nem zárja ki a hazátlan bitangot a parlamentből. Polónyi ur hírtelen nagyleltű lett, sőt nagylelkűbbnek akar látszani nálunknál. Polónyi urai mel«Zrt'iot'»» a függetlenségi szentlélek. Poónyi ur felfedez egy olyan ,ársadalmii osztályt, amely a munkásoknál is elnyomottabb és még a nemlétezikre kiterjeszti hirtelen jóakaratának áldásait. Polónyi ur zivaros elvei közé —urulás zik ultraliberális elveket is sikerült csipegtetnünk. A kibúvó ajtó azonban: választói jogot a hazafiaknak! — igy is megmaradt. Polónyi ur átvette a mi követelésünket egy szerény változtatáskával és egyben epét hányt ránk. Nem lévén egyéb argumentuma, kormányzsoldosoknak és a nemzetköziség szédelgő lovagjainak nyilvánított bennünket. Meg tudjuk érteni, hogy ennek a füstös képű és kormos lelkű embernek első gondolata csak a sáp és a kormányzsold. Meg tudjuk érteni, hiszen a kóbor kutyának is a koncz körül csoportosulna minden gondolata, ha ügyvéd és függetlenségi politikus és Polónyijellem volna. Az irigykedése azonban most az egyszer ok nélkül való. Mi nem vagyunk az ő képviselőtársai. Mi nem vagyunk Eötvös Bálintok és nekünk nem barátunk sem Polónyi, sem Dienes Mi egy, Polónyi úr elő ismeretlen világban, az elvek és az elvekért küzdés világában élünk. Bennünket ne ítéljen meg önmaga és barátai után. Polónyi úr és társai olyan nagy élvezetnek Unják a nekik való talpnyalás*, olyan fenséges hivatásnak nézik azt, ha valaki színfalnak szegődik az ő kulisszamögötti machináczióikhoz, — hogy szerintük erről az ékezetről és hivatásról csak mp«rvPMt»»ff»teté« fejeben kb*" Inmondanunk. Polónyi uraknak savanyu a szörő. Mi nem szövetkezünk velük, mert Polónyiakkal nem tartjuk magunkhoz méltónak a szövetkezőt, a többiekben pedig nem bizhatunk és inne ő jelenti ki, hogy nem szövetkezik velünk, mert mi kormányzsoldosok vagyunk. Nem szövetkezünk velük, hát a mellünknek szegzi a rozsdás mordályt. Pénzt vagy a becsületet! A puszta kapezabetyár nobilisabb ennél az úrnál, az csak a pénzt rabolja el azoktól, akiknek van. Polónyi úr tőlünk pént nem remélhet, tehát a becsületünkre pályázik. Ezt a pusztai kapezabetyár ner teszi, ez csak parlamenti kapezabetyároknak szabad. .. . Szabadni szabad, de kaperabetyárnak nem lehet. És ez a megnyugtató a dologban. A Népcsava mai Isai&a 8 oldal ffcCd A százezrek akcziója. Bud'Ptt. január 3. A .Magyar Közélet"-két hatalmas hasábban felel arra a kommentárra, amelyet czikkéhez fűztünk. A czikk tartalma ez: A szocziáildemokrata párt ex asso (alapjában) küzdő pán, amely soha és semmi körülmények között a téllen Deglczió álláspontjaba nem helyezkedhetik, hanem — akár itt közvetlen eredményt, akár nem, akár visszakerül a sutba, akár nem, kötelessége önmaga iránt, hogy minden kormány ellen akcióba lépjen, hogy a mai társadalom bomlását siettesse. Hogy ettől a czéltól (t. i. a társadalom bomlasztásától, a kormány támogatásával csak távolodik. — folytatja a czikk — annyira nyilvánvaló, hogy bizonyításra se szorul. Viszont épp oly nyilván-való az is, hogy a mindenkori ellenzék támogatásával, — ha lassan is, de állandóan, — közeledik czélja felé. Mert, hogy egyebet ne említik, már magában az is, hogy a most szövetkezett ellenzék minden pártárnyalati kivétel nélkül fölvette programmjába az általános választói jogot és az önálló vámterületet, m oly eredmény, amelyet a szociáldemokrata párt hiába várna attól a kormánytól, amelyet pozsonyi akcziójával támogatott legyünk őszinték. Föltéve, — de csakis föltéve!*— azt az esetet, hogy a szövetkezett ellenzék, ha sikerült a mostani kormányt megbuktatnia, ümét dejti az dllaUtMOt tdhuttúi jog il az önállt tdmterüUt kbcUtit — ami még ívUtUtn.ha ktpicienitg: — a szocziáldemokrata pártnak még mindig megmarad az az erkölcsi haszna — hogy ezt a kis eszmét a mostani politikai országjárás belevitte az *gyes nemzet köztudatába ée hangulatot csinált mell*tte. Magában ez a egy eredmény is megérdemelné azt, higy aNépszavától* említett .százezrek ak*cciójtoak iránya* megváltozzék. Mert — és a ezocziaidtuiokralt párt szempontjából csakis ez lehet a döntő argumentum a százezrek jövendő szabadsága és jogai érdekében sohase szállott síkra oly nyiltan, határozottan és ország szine elült egyetlen politikai párt ae, mint a most szövetkezett egész ellenzék,e viszont, nem volt még egyetlen kormány se Magyarországon, amely a milliók idő szerint szab.@dsi ráo *e jog*m *m-