Népszava, 1905. február (33. évfolyam, 14–25. sz.)
1905-02-02 / 14. szám
14. szám. Igadapent, jane, cflutortofe február 2 A magyarországi szociáldemokrata párt központi közlönye. ELŐFIZETÉSI DIJ: a keddi, csütörtöki és nombati kladsrara: Bg«a* évre 14.40/»évre 7.20 K. »/«évre 3.60 K., I kora 1.20 K. Valkaitimme-vel egyte egész évre 19.20 K., >/» évre 9.60 '/* évre 4.80 K., 1 hóra 1.80 K. Csupán a csütörtöki kiadásra: egéfz évre 4 80 K., félévra 2.40 K„ '/«évre .20 K, 1h«ra«Cf. Politikai lap. * * Megjelen minden kedden, «sütörtökön és szombaton. Egyes szám ára 10 fillér. flS , 3L&.XXI1. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., József-körut 18. 32., illOT» mladannamO levelajének 6» egyéb kttldsmények ' taitosnifiS. ar TBLKtnOM-SZÁM 54-04, Hm Ss3rkaaztöl?9l értekesni lehet mieden hétfőn, »íszASft ás eaombeton ette 8-B-ig. I Budapest népe! Munkások! Vasárnap, február hó 5-én, d. u. 2 órakor a Tattersallban (Külső Kerepesi út 7. szám) nagy kiépnyűlést tartunk. Napirend: A választások és a nép. A választások eredményének megbeszélése, a sok ígéretet tett és most többségre jutott ellenzék ígéreteinek számonkérése, beváltásuknak követelése mellett legelső kötelességünk most az általános, titkos választói jogért folyó küzdelemnek tovább folytatása fokozott erővel. Gyűlésünk ezt a czélt szolgálja — legyetek ott! A pártvezetőség. 67 és 48. A parlamenti helyzet mostani bonyodalma a hatvanhetes és negyvennyolczas álláspontok közül váratlan eredménye Drog. A választások két ellentétes álláspont között, az uralmon levőt, a hatvanhetest alapjában tábsadta meg és a többséghez igen közeli pont képviselőjét, polgári politikusok egyszerre egész sor. Egyiket magában tírtta a másik állás-Kossuth-pártot. A ezzel a fordulattalobléma elé jutottak, parlamentben kell megoldaniok, a másikat a parlamenten kívül a dinasztiával szemben. Miként alakuljon kormányt támogató többség, holott egyik párt sem jutott többséghez: ez az egyik kérdés. Miként elégíttessenek ki a most rendkívül megerősödött negyvennyolcas törekvések, holott a dinasztia hagyományos érdekpolitikájába ütköznek, az a másik kérdés. E kérdések megoldásán törik most a fejüket a politikai hivatalos és hivatásos bölcsei. A megoldás valószínűleg valamelyes megalkuvást tesz; kiegyezés százalékokra — éppen élpak az a kérdés, hogy melyik fél hányszázalékot enged. Az alkudozások e politikáját a proletárság közönyösen nézheti, amig az alkut nem az ő bőrére kötik meg; de éppen, hogy ez meg ne történhessék, kell gondosan résen állania és, figyelemmel kisérnie az alakulásokat. És ezért nem lesz haszontalan munka magukkal a közjogi ellentétekkel is foglalkozni, megállapítani velük szemben az öntudatos proletárság álláspontját. Az 1848—1849-iki szabadságharcz leveretése után Magyarországon az abszolutizmus uralkodott egéren 1867-ig. Ebben fi? e z'pndfíben kötöttik meg az ars?á? a kiegyezést Ferencz Józseffel azon az alapon, amelyet Deák Ferencz az országgal is, a királylyal is első az volt, hogy adott országnak, felelős kormányt, parlamentet, királyi szentesi léstől függővé tett önrendelkező jogot belügy meg az országnak gazdasági függetlensereget, a vámterület viseletet és politikát Ausztriával és ezek niszteriumokat és a jelből küldött bizottsá léptette életbe. Lám ,ben, de nem adta teljes "közjogi eset, hanem a had-és a külügyi képközösügyekké tettentézésére közös mitt ország parlamentét, a delegácziókat való, hogy a megegyezés a szó szoros értelmében vett kiegyezés volt, amelynél mindkét fél engedett a maga álláspontjából. Ezzel a kiegyezéssel hosszú küzdelem fejeződött be, amint akkor hirdették: évszázadokra. Ilyen örökös alkotásnak tekintették Deák művét, amelyről most azonban kitűnt, hogy, mint minden megalkuvás, ez is csak ideig-óráig állja meg helyét. Két érdek áll ennél a küzdelemnél egymással szemben. A magyar uralkodó osztályé és a dinasztiáé. Ez utóbbinak azaz érdeke, hogy az osztrák-magyar birodalom egységét megőrizze, annak nagyhatalmi állását megtartsa. Ez ad neki fényt, hatalmat, befolyást a külföldön."Mindehhez nagy területre, nagy hadseregre és sok " pénzre van szüksége; a kifelé való tekintély fentartásánál pedig szüksége van egységes külpolitikára és arra, hogy a hadsereg ne csak nagy, de színtén egységes, és dinasztikus szempontból megbízható legyen. Ezekkel az érdekekkel szemközt állnak az uralkodó osztályéi, amelynek gazdasági érdekei ellentétesek az osztrák uralkodó osztályok érdekeivel úgy a gazdasági külpolitika terén, mint a vele való közvetlen kapcsolatban is , amelynek elsőrendű érdeke, hogy a saját szempontjából megbízható és idegen hatalmaktól független hadsereg fölött rendelkezzék. Az uralkodó osztály ezen érdekeit a függetlenségi párt képviseli a perszonálunióra való törekvésével, vagyis azzal az igyekezetével, hogy Magyarország — minden közös ügynek teljes mellőzésével—gazdaságilag is, politikailag is teljesen független állam legyen és Ausztriához csak a közös uralkodó személye fűzze. A függetlenségi párt uralomra jutása tehát jelentené a67-diki kiegyezés teljes megszűnését, mert jelentené a közös hadsereg, a közös kisügy és közös vámterület megszűnését. Ez pedig a dinasztia számára nem jelentene egyebet, mint fölbomlását a maiosztrák-magyar birodalomnak . Természetes tehát, hogy mindenképpen ellene fog szegülni s egynehány ujabb engedmény árán igyekszik majd a kiegyezést prolongálni. A küzdelem tehát: hatalmi küzdelem két olyan tényező között, amelyhez a proletárságot semmiféle kapocs sem fűzi. A dinasztia és az uralkodó osztály harcza ez a 67 és 48 közötti viaskodás, amely a munkásosztály érdekeit csak közvetve érinti. Ehez járul, hogy oly.n hatalmi eszközökért folyik közöttünk a hítret, amelyek egyúttal fegyvert képeznek kezükben a proletárság ellen. A proletárság álláspontja a hadsereggel szemben nem e kérdés körül kristályosodik ki: közös vagy független legyen-e, hanem ilen követelés körül, hogy egyáltalán ne lessen! És az önálló vámterület kérdésében is ilyen döntő momentumok választják el mindkét féltől. A dinasztia saját hatalmának érdekében ragaszkodik a közös válsztterülethez, a függetlenségi párt a magyar uralkodó osztály érdekében követel véde mes önálló vámterületet, míg a prófetaság elvet minden drágító, a népre nehezedő vámot és csak ipari nevelővámok lehetővé tételére hive az önálló vámterületnek osztályt tehát nem füzl len kapcsolat sem az I. félhez — milyen legyél lása? # A munkálkodó semmiféle közvetztik sem a másik " tehát állásfogla-A munkásosztály rája nézve közvetle küzdelméről van szó, a kettő közül melyik Iraelie ott, ahol két fül közönyös irány aszerint dől el, hogy áll a szükségszerű , tehát a később bekövetkezendő haladásnak átslt szolgálatában? A kettő közül már magasabbrendű, melyik az, amelyen belül- a proletárság küzdelme jobban érvényesülhet ? Ebből a szempontból nézve a mai bonyodalmat, kétségtelen, hogy a magyar uralkodó osztályok magasabb érdeket képviselnek, mint a dinasztia, kétségtelen, hogy a további haladásnak az ő győzelmükön keresztül kell megtörténni. És azért a függetlenségi párt mostani győzelme ebből a szempontból kétségtelenül örvendetes esemény —eszy esetben. Ha tudniilik az uralkodó osztály ezen kétségtelen megerősödésével a munkásosztály megerősödése is lépést tart. A munkásosztályra, agyagi és erkölcsi érdekeire, küzdelmének sikerére a mostani és ezután bekövetkező, a 48-as álláspont felé való közeledés – csk abban az esetben jelent haladást, ha nem találja készületlenül; ha az útalakulásba azonnal mint tettre kész, harczképes, érdekeit tisztán látó osztály illeszkedik be; ha el nem csábíttatja magát a nemzeti jelszavakkal, az uralkodó osztály égig zengő diadalénekével, hanem a felismerés és erő öntudatával foglalja el a maga helyét, mint forradalmi osztály az osztályharczban. A 67 és 48 között a mi számunkra csak annyi a különbség, hogy az utóbbi több teret nyújt küzdelmünknek. Ezért tehát ennek győzelmét óhajtjuk. De a tágasabb téren folyó küzdelemhez nagyobb hadseregre és több fegyverre van szükség, hogy miénk lehessen a diadal , hiszen ellenfeleink, az uralkodó osztályok is megerősödve állnak velünk szemben ! Egyetlen tanulság van tehát a mi számunkra, de ez azután nagy horderejű és jelentős: kettenkálkodnunk a protecsatasorba állításán! ne maradjunk az új alakulások mögött — mint forradalmi pártnak nemcsak nyomon követnünk, de megelőznünk kell a többi osztályokat, pártokat útjukban ! ,f' ' '• ' ; zött erővel kell mi társág szervezésén. És ne késsünk, i "!. A Népszava mai száma 8 oldal.