Népszava, 1964. január (92. évfolyam, 1-25. sz.)
1964-01-03 / 1. szám
2 Szilveszter a rádióban és a tv-ben Öt óra nevetés Minden jó, ha a vége jó! Mert ha év közben nemegyszer sajnálkozó jelzőkkel is illettük némelyik kabaréműsort, most bátranbírálhatunk: a rádió nagy szilveszteri programja a legszigorúbb kritikusokat is jóízű nevetésre és elismerő megjegyzésekre késztette. S ha az utóbbi hetekben néha úgy éreztük, hogy erre az alkalomra takarékoskodnak a humorral, most készséggel elismerjük: megérte, mert valóban színvonalas tréfákkal, szellemes poénekkel és jó zenével telt el az óév utolsó öt órája, öt órán keresztül működésben tartani a rekeszizmokat, ötletekkel bombázni a különféle italoktól kissé tompulni kezdő érdeklődést, sőt egyre emelni és feljebb srófolni a hangulatot — igen nehéz feladat. A szilveszteri műsor népes szerkesztői gárdája — Kaposy Miklós, Lévai Béla, Marton Frigyes és Szilágyi György, valamint a zenei szerkesztők, Bálint Mária és Mike Kláris jól látta el a könnyű szórakoztatás e nehéz feladatát. A műsor három jól tagolható szerkezeti egysége zenével kapcsolódott egybe, és még ezt a három fő részt is zenés átmenetek tagolták. Zenebusszal indultunk el a kabaré-túrára Bodrogi Gyula kalauzolásával, és már az elején úgy éreztük, érdemes volt a villámtréfák és kis jelenetek egymást sűrűn követő megállóinál egy kis kacagásedzést tartani. Legsikerültebbnek a terjedelmes középső részt éreztük, itt a csipkelődés közéleti-társadalmi visszásságok elevenjébe talált Különösen sikerültek azönkritikai jellegű, ismert műsorokat gúnyoló számok, mint például az Esti Kornyika, vagy az Itt a budapestiek énekelnek ... című szellemes paródia. Zenés kommentárjaik sokszor többet mondtak a kül- és belpolitikai, meteorológiai, irodalmi és egyéb helyzetekről, mint sok tudósítás és interjú. Róna Tibor politikai kabaréja, a Világszínvonal kötél táncos bravúrokkal a kabaré országos színvonalán egyensúlyozta a kényesebbnél kényesebb kérdéseket amelyekről rendszerint később kiderült, hogy nem is olyan kényesek, hiszen nevetni is tudunk rajtuk — utólag. Az év nagysikerű vetélkedője, a Nem az én színpadom szilveszteri különkiadásában Kabos László sikeresen vetélkedett önmagával, a lumpenproletárt kigúnyoló magánszáma jobban tetszett, mint konferansza. A magánszámok általában mérsékelt humort nyújtottak, kivéve a Gobbi Hildáét: a versparódiából csak úgy áradt a szatirikus szenvedély, gúny és jókedv. Vujicsics Tihamér népdalparódiája jól sikerült. Váci Mihály ünnepi verse egy percnyi megilletődést parancsolt hogy aztán újra, fokozottabban adhassuk át magunkat a nevetésnek. A rendező és a szerkesztők legjobb színészeink közül válogattak, a már említetteken kívül többek között oly szívesen hallgatott művészeiket léptettek fel, mint Tolnay Klári, Honthy Hanna, Kiss Manyi, Ruttkay Éva, Páger Antal, Szabó Ernő, Gázon Gyula, Márkus László, Mányai Lajos, Major Tamás, Csákányi László, Horváth Tivadar, Kazal László. Az ő érdemük is volt hogy — alkalmazva Alfonzó tréfáját — ebben a műsorban a sokévi átlagnál jóval alacsonyabb volt a fel nem robbant poénok száma. A konferansziék — Bodrogi Gyula, Rátonyi Róbert, Kabos László, Brachfeld Siegfried és Sinkovits Imre egymásnak adogatták át a mikrofont, s ha szövegük itt—ott nem bizonyult elég ötletdúsnak, a humortalanabb részeket előadói teljesítményük hidalta át. Népdal, dzsessz, cigánymuzsika és táncdal ügyes elosztása oldotta fel a prózai részek zártságát, ám a szövegközti zene néhol túladagoltnak bizonyult. Ott sikerült legjobban a zenét stílusosan a kabaréba illeszteni, ahol parodisztikus elemeket is tartalmazott a szám, mint például a Stúdió 11 dalos bírálata a sportról, vagy az Esti Kornyika néhol ugyan csasztuska színvonalú, de már hetek óta kósza hírek keringtek a tv szilveszteri kabaréjáról. Hallottuk, hogy jól sikerült, hogy a fele se tréfa, hogy valami van, de nem az igazi... Állítólag a televíziósok az értelmező szótár segítségével feldolgozták a tavalyi szilveszteri műsorral kapcsolatos keresetlen szavú leveleket és az idei kabaré előkészítésébe a Csorbaköszörülő Vállalat szakértőit is bevonták. E hír hitelességéért nem felelünk, de annyi bizonyos, hogy csaknem félszáz szerző, szerkesztő, rendező munkálkodott az 1964-et köszöntő vidám műsoron és nem volt könnyű dolguk. Kétmillió elszántan mulatni akaró néző kedvében járni, igényeit, ízlését kielégíteni óriási feladat, nagy felelősség. Nem is csodáljuk, hogy a tv igyekezett egy kicsit megosztani a felelősséget a nézővel, és a kabaréműsor elején kitették az intő táblát: »A készülék az ön hibájából van.« De még a kabaréműsor értékelése előtt álljunk meg néhány szóra a Slágermúzeum című produkciónál, amely a szilveszteri hangulatot megalapozta. Egy kicsit tartottunk tőle, hogy a régi magyar slágerek bemutatása valamiféle érzelmes giccsparádévá válik. Már a szellemes nyitóképsorok megnyugtattak afelől, hogy erről szó sincs. Horváth Tivadar — aki Vogel Erikkel együtt írója is a filmnek —, ízléses, mulatságos, ízig-vérig modern revüt rendezett. A kedves és többségükben vidám régi slágereket sok ötlettel és humorral átszőtt villanásnyi jelenetek kötötték öszsze. A közreműködők kitűnő és népes seregéből ki kell emelnünk a kerettá jobbára ötletes slágeret. A zenei rendezők (Grabócz Miklós, Jereb Ervin, Körmendi Vilmos és Rónai István) jól felmérték a közízlést, és a hallgatók többségének igényeit, s ezt szórakoztatóan elégítették ki. A műsor mintegy negyven prózai és zenei írójának puszta felsorolása is hosszadalmas lenne, s így ettől el kell tekintenünk, rendező azonban szerencsére csak egy volt, s így a kollektív szerzősereg munkáját Marton Frigyes könnyebben tehette egységessé, amit meg is tett, megteremtve a több órás kabaré stílusegységét és sajátos belső ritmusát, amely szinte azonosult a rádió mellett szilveszterezők fokozódó jókedvének ütemével. Háry Márta téli szereplőit, elsősorban az elragadó Psota Irént, a Lehoczky Zsuzsa—Bodrogi Gyula párt és Alfonzót. E kedves bevezető után kitették a szilveszteri malacos monoszkópot és megkezdődött a kabaréműsor. Alfonzó, mint balkezes diszpécser, vagyis diszpancser, buzgón igyekezett kielégíteni a nézők ezreinek igényeit: láttunk kívánság-futballmeccset, nehézsúlyú balettet és revüivel illusztrált híreket. Ez a jelenet volt a műsor első telitalálata. Derültünk a Teli Vilmos 2498. folytatásán és utána örömmel láttuk mai svájci kedvencünket, Vica Torrianit. A mulatságos szituációból felépített, de elég vérszegény humorú Gyermektartási per című tréfánál zavaróan hatott a láthatatlan közönség nevetése, tapsa. Erre nem volt szükség, hiszen a televízió — a rádióval ellentétben — vizuális élményt ad. Jó szórakozást nyújtott Komlós János: Miért jöttünk be? című jelenete. A honfoglaló vezérek, Agárdi Árpád, Szendrő Tass, és Garas Töhötöm fontos politikai tanácskozása a »megtáltosodott« Kazal Lászlóval, ötletes, szellemes volt. Hadúruccse jól mulattunk. Márkus László, illetve Horváth Tivadar magánszámát elsősorban a két művész egyéni előadókészsége emelte az átlag fölé. Táncdal-énekeseink sajnos, nem vehették fel a versenyt a műsorban szereplő külföldi kollégáikkal. Az ötféle verzióban elhangzott Speedy Gonzales ragyogó tolmácsolásáért megint az ezer színű Psota Irént kell dicsérnünk. Frappáns volt Rátonyi Róbert »nyugi-nyugi« konferansza és a politikai kabaré legjobb hagyományait elevenítette fel Kállai István Az utolsó reakciós című jelenete. A Vidám Színpadról már ismert jelenetet kitűnően játszotta el Kazal László és Mányai Lajos, a telerekording felvétel azonban nagyon gyenge volt. Arkagyij Rajkin és partnere kedvesen adott elő egy gyenge tréfát, sikerültek a revüjelenetek, bár kissé sok volt belőlük. Nem azt kifogásoljuk, ami benne volt a tv szilveszteri kabaréjában, hanem ami hiányzott belőle. Kevés volt például az önirónia, pedig a nézők hálás derűvel fogadták volna a tv múlt évi baklövéseinek egy-egy félresikerült produkciónak a kifigurázását. Ezzel szemben csak a nézőtábor kielégíthetetlen igényeit figurázták ki a nyitóképiben és a pesti ember (Rátonyi) figurájában. Kevés volt az igazi televíziós ötlet, hiányoztak a csattanós villámtréfák. A tv szilveszteri koktéljából még valami hiányzott: keveseltük a szatíra, a politikai kabaré jó, csípős, paprikás ízeit. A konferanszon kívül csak két jelenet politizált bátran, szellemesen, túlzásaiban is találóan — ezek voltak a műsor legjobb részei. Mindent összevetve, közepes színvonalú kabarét láttunk. A gördülékeny rendezésért és a többségükben sikerült felvételekért elismerés illeti Horváth Ádámot és társrendezőit, Zsombolyai Jánost és a népes operatőr-gárdát. Az új év ezúttal a televízióban is pontosan éjfélkor köszöntött be, hála Alfonzó mester pontosan járó homokórájának. Éjfél után fél kettőig kellemes tánczenei koktélt sugároztak és helyszíni közvetítéseket a Hungáriából, a MOM kultúrházból, és a nagykörúti »utcabuliról«. Vajk Vera „A készülék az Ön hibájából van“ Az élet kapujában Vera Panova, a neves szovjet írónő két elbeszélését sikeresen ötvözte eggyé Igor Talankin rendezői munkája. A történet két gyerekember, Vologya és Válja életének fordulatait meséli el Leningrad kiürítésének nehéz napjaitól a háború végéig, amikor koraérett, önálló felnőttként térnek vissza szülővárosukba. Talankin rendezői tehetsége, atmoszféra-teremtő ereje, egyéni látásmódja már a Messzi utca című, ugyancsak Panova regényéből készült filmjében is megmutatkozott. Új filmjében érdekesen, hitelesen vetíti elénk a hátország küzdelmes hétköznapi életét, a háború lélektani hatását a serdülő gyermekekre. A film az 1963-as velencei fesztiválon méltán nyerte el a zsűri különdíját. A siker részese a két sokat ígérő tehetségű ifjú főszereplő, Borja Tokarjev és Natasa Bogunova. A két operatőr, Vlagyimi rBIMUUH rov és Minajev kitűnő képsorai ugyancsak elismerést érdemelnek. A magyar szinkron jól sikerült. Boccaccio 70, II. rész Éles szatíra, vérbő humor és kitűnő színészi alakítások fémjelezték a Boccaccio 70 múlt héten bemutatott első részét, Federico Fellini és Vittorio de Sica alkotását. A film második része kevésbé sikerült. A Munka című epizód, amelyet Luchino Visconti rendezett, messze esik Boccaccio szellemes, borsos humorú novelláitól. A történet »hősnője« egy unatkozó ifjú bárónő, aki leckét vesz csapodár férje hivatásos barátnőitől és arra az elhatározásra jut, hogy ezentúl házastársira sem pazarolja ingyen a kegyeit Ebből a bohózata alapötletből a film érzelmes történetet kerekít és együttérző könnyeket akar facsarni a nézőből. Ez persze nem sikerül, nem hatódunk meg a jó dolgában szenvedő bárónő históriájától. Sokkal rokonszenvesebb a második epizód ifjú párja, Renzo és Luciana, akik hogy állásukat megtarthassák, kénytelenek eltitkolni házasságukat. Az ebből származó bonyodalmak adják a film mulatságos fordulatait és társadalomkritikai magvát. Mario Monicelli rendezte ezt a novellát kedvesen, sok ötlettel és humorral. Egy kislány iskolába megy Gyermekfilm, de inkább a felnőtteknek szól Ota Hofmann csehszlovák író forgatókönyve a hatéves Anyicskáról mesél, akinek életében egyszerre két nagy változás következik be: iskolás lesz és kistestvére születik. A családot túlságosan lefoglalja a kisbaba és Anyicska ezernyi új élményével, ébredező féltékenységével kissé magára marad. Ennek a gyermek szempontjából nehéz időszaknak a történetét mondja el a film kedvesen, jó pedagógiai érzékkel. Milan Vosmiik rendezői munkáján látszik, hogy érti és szereti a gyerekeket. A film tempója azonban nem egyenletes, helyenként vontatott és feleslegesen bőbeszédű. A tanítónő fontos figuráját sematikusnak éreztük, annál találóbbak a gyermekportrék. A sikerült magyar szinkron, gyermekhangokról lévén szó, dicséretes teljesítmény. (v. ▼.) Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A budapesti diplomáciai képviseletek vezetői január 1-én újévi jókívánságaikat fejezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője. A diplomáciai testület részéről megjelentek: Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Zsambalin Banzar, a Mongol Népköztársaság, Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság, Csei Ce-min, a Kínai Népköztársaság, Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság, Jancso Georgien, a Bolgár Népköztársaság, Sarino Mangunpranoto, az Indonéz Köztársaság, Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság, Szon Csan Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, G. A. Gyenyiszov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, S. V. Patel, az Indiai Köztársaság, R. S. Palas, a Finn Köztársaság, dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság, dr. Dusán Csabcs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Konstantin Himarios, a Görög Királyság, dr. Adalbert Moch, Svájc, Sir Ivor Thomas Montague Pink, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság nagykövete, J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a Belga Királyság, dr. Paolo Vita-Finzi, az Olasz Köztársaság, Pierre Francfort, a Francia Kő®z társaság, Ken Ichiro Yoshida, Japán követe, Jovan Andoni, az Albán Népköztársaság, Nguyen Viet, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Theophilus Addo Mills, a Ghánai Köztársaság nagykövetségének, Meir Shacher, Izrael állam, Poul Poulsen, a Dán Királyság, Carl C. Son Kjellberg, a svéd királyság, Owen T. Jones, az Amerikai Egyesült Államok, dr. Juan Bautista Vilarupo, az Argentin Köztársaság, Luiz Emery Trindade, a Brazíliai Egyesült Államok, dr. Friedrich C. Zanetti, az Osztrák Köztársaság, dr. Hein Warnaar, a Holland Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, és dr. Nae Androne, a Duna Bizottság igazgatója. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön este fogadást adott a városligeti Gundel-étteremben a Felszabadulás Napja, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadáson megjelentek Nemes Dezső és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Péter János külügyminiszter. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. (MTI) Január 1-től központosították fővárosi zöldség-gyümölcsellátást Az év első napján jelentős intézkedéseket tettek a budapesti zöldséges gyümölcsellátás javítására. A fővárosi tanács kereskedelmi osztályán elmondották, hogy a múltban megnehezítette az ellátás folyamatosságát, hogy a zöldség-gyümölcsáruk felhozatalával és árusításával több vállalat foglalkozott. A múlt év őszén határozatot hoztak a zöldséggyümölcsellátás egységesítésére. Az eddigiektől eltérően a jövőben csak a SZÖVOSZ foglalkozik majd az ellátás biztosításával. A teljes lánc a felvásárlástól a forgalomba hozatalig a SZÖVOSZ-hoz tartozik, így biztosítani tudják, hogy az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt a fogyasztóhoz kerüljön az áru. Szilveszterkor megkezdték az üzletekben a leltározásokat, s január 2-án a legtöbb helyen végrehajtották az átszervezést Az intézkedések szerint április 1-ig a kerületi Közért vállalatok valamennyi szakboltja is a SZÖVOSZ irányítása alá kerül A változás nem érinti az olyan fűszer, csemege üzleteket, amelyek a múltban is árusítottak gyümölcsöt, primőröket, zöldséget. A jövőben is 600 Közért-üzlet foglalkozik gyümölcs- és zöldség forgalomba hozatalával A SZÖVOSZ biztosítja majd az áruk tárolását és feldolgozását is. A fővárosi tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk, hogy gondoskodtak az átszervezés zavartalanságáról, s arról, hogy ez a munka ne zavarja Budapest zöldséggyümölcsellátását. A kölcsönös megállapodások értelmében zöldség-gyümölcsárusító üzleteket nem lehet megszüntetni, illetve csak olyan változtatásokat hajthatnak végre, amelyekkel bővítik a hálózatot és javítják az ellátást. A SZÖVOSZ nehéz feladatot vállalt magára, hiszen Budapest minden évben több mint 36 ezer vagon zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt el. (m.) NÉPSZAVA JANUÁR 6: Ismét kezdődik a tanítás Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben vasárnap véget ér a téli szünidő, s hétfőn, január 6-án megkezdődik a tanítás. A tanulók félévi érdemjegyeiről — a tanévnyitó utasítás előírása szerint — február 1-én kell értesíteni a szülőket, az ellenőrző könyv útján. Ez alól továbbra is kivételt képeznek az általános iskolák első osztályosai. A közétkeztetést vizsgálták a népi ellenőrök fejlesztését sokszor szűklátókörű szemlélet akadályozza. Az étrend összeállításával megbízottak gyakran nem ismerik a helyes táplálkozás követelményeit. Ennek rovására is írható, hogy kevés a választék, s még nyáron is egyhangú az étrend, kevés zöldségfélét tálalnak. A népi ellenőrök megállapították, tb,hy a közétkeztetési vállalatok dolgozóinak 40—60 százaléka képesítés nélkül látja el munkakörét. Új szakembereket csak a vendéglátó ipar számára képeznek. Felhívták a figyelmet, hogy különösen a vállalatok úgynevezett saját kezelésű konyháin laza az ellenőrzés, a legtöbb szabálytalanság és visszaélés az anyagvételezés és felhasználás területén tapasztalható. A hibák megszüntetésére előterjesztett javaslatokban a népi ellenőrök többek között indítványozzák, hogy hozzanak létre nagy teljesítményű, központi előkészítőket a közétkeztetési vállalatok és az üzemek konyháinak ellátásra, továbbá, hogy a harmadik ötéves terv időszakára készítsenek az üzemi étkeztetés valamennyi területére és szervezetére központi fejlesztési tervet, és alakítsanak olyan nagyvállalatokat, amelyek gondoskodnak a beruházás anyagi eszközeinek legésszerűbb felhasználásáról IMT. A közétkeztetésben részt vevő 800 000 ember érdekeinek védelmét szolgálta a népi ellenőrök egyik legutóbbi vizsgálata. Budapesten és vidéken széles körben, minden részletre kiterjedően tanulmányozták: mi az oka a ma még gyakori panaszoknak, hogyan tölthetné be jobban hivatását a vendéglátásnak ez a mind nagyobb jelentőségű formája? Megállapították, hogy a hálózat fejlesztésének üteme elmaradt, a forgalom növekedésétől. A szolgáltatás bevezetését, illetve AUTÓÁPOLÁSI CIKKEK SZAKÖZLETE VI. kerület Nagymező utca 23. szám alatt MEGNYÍLT 1964. január 3