Népszava, 1981. március (109. évfolyam, 51–76. sz.)
1981-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ vasárnap, iasi. március 1. ■ 109. évfolyam, 51. szám , ára,so forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A megtervezett jövő Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélése Moszkvában Az RzSZJlZK9 hit első titkárának találkozóra Carlos Nunes Tellesssel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton Moszkvában találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Eszmecserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok néhány vonatkozásáról és fontos nemzetközi kérdésekről. Kádár János melegen üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, abból az alkalomból, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán nagy jelentőségű beszámolót mondott. Teljes egyetértéséről és támogatásáról biztosította a beszámolónak az enyhülés folytatására, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A Magyar Szocialista Munkáspártnak eltökélt szándéka — mondotta Kádár János —, hogy hozzájárul a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához, minden imperialistaellenes erő összefogásához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az elkövetkező évek rendkívül nagy jelentőségűek lesznek a háborús veszély növekedése, a fegyverkezési verseny fokozása ellen vívott küzdelemben. Aláhúzták, hogy a világ békéjének legfőbb biztosítékát a testvéri szocialista országok jelentették s jelentik továbbra is. Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe. Kádár János szombaton megbeszélést folytatott Carlos Nunez Tellezszel, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front egyesített vezetősége végrehajtó bizottságának tagjával, a nicaraguai államtanács elnökével. A baráti légkörű találkozón áttekintették a két ország fejlődő kapcsolatait, a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, különös tekintettel Közép-Amerika és a karib-tengeri térség problémáira. Carlos Nunez tájékoztatást adott a nicaraguai nép országépítő munkájáról és az ország függetlenségét, a sandinista forradalmat fenyegető agresszív imperialista törekvésekről. Kádár János kifejezte a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását Nicaragua népének forradalmi vívmányai és hazája függetlensége védelmében folytatott harcával. Elítélték azokat az agreszszív lépéseket, amelyekkel a nemzetközi imperializmus fenyegeti a térség népeinek a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harcát. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán meghirdetett békekezdeményezések hozzájárulnak a nemzetközi enyhülés folytatásához, a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, a népek biztonságának megerősítéséhez. TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Régi igazság: a jól kiszámított előrelépés nem nélkülözheti az őszinte visszatekintés tanulságait. Nyikolaj Tyihonov kormányfő a korábbi évek eredményeinek és pótolnivalóink elemzéséből indult ki, amikor az SZKP XXVI. kongresszusán vitára terjesztette elő a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének fő irányait az 1981—85-ös évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Ennek a programnak három legfontosabb eleme többször is visszatért a beszámolóban. Bár sorrendiséget nehéz fölállítani, mégis először kell említeni az intenzív gazdálkodásra való áttérést, másodszor a hatékonyságot, harmadszor pedig a nyersanyagokkal és energiával való takarékosságot. Ezek azok az alapelvek, amelyek meghatározzák az SZKP gazdaságpolitikáját a 80-as években. Az előterjesztett program — akárcsak az eddigiek — ötvözi a tervirányítást a gazdasági mechanizmus olyan fontos elemeivel, mint az árképzés, a hitelrendszer és a pénzügyek. A tervezetet áthatja a szovjet ember jólétéről való gondoskodás — állapította meg a szovjet kormányfő. S ehhez rögtön hozzátehettük azt, ami az utóbbi időben beleivódik tudatunkba, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Márpedig az elmúlt öt évben a szovjet munkások és alkalmazottak átlagbére csaknem 16 százalékkal, a kolhoztagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal emelkedett. Erre természetesen csak az ipar és mezőgazdaság eredményessége nyújthatott alapot. Elégedetten nyugtázhatta Nyikolaj Tyihonov, hogy a most befejeződött ötéves tervben az ország nemzeti jövedelme 400 milliárd rubellel gyarapodott 1971—75-höz képest. Ami pedig a kritikai elemeket illeti, arról sem hallgatott a szovjet kormányfő. Hiszen a most induló ötéves tervben csak úgy lehet elérni a kitűzött feladatokat, ha a beruházások nem forgácsolódnak szét, a gyorsabban megtérülő rekonstrukciók kapnak nagyobb teret, és a munka mennyisége helyett a minőség kerül előtérbe, így érhető el, hogy a gazdaság stabil ütemben fejlődjön, a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal növekedjen. A most kezdődő, XI. ötéves tervben a nemzeti jövedelemből több jut a fogyasztási alapra. Ennek nyomán lehetővé válik, hogy a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét teljesebben elégítsék ki. Ezt segíti elő az élelmiszerprogram, illetve a közszükségleti cikkek gyártásának fokozása. Húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből kívánják javítani az ellátást, s többet vásárolhatnak majd a fogyasztók divatos, olcsó és jó minőségű termékekből is. Mindehhez járul a lakásépítési program, amely célul tűzi ki öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterület beépítését. Ha ezt visszaszámoljuk lakásokra, akkor 10—11 millió új lakás képe rajzolódik elénk. A feladat nagyságát érzékelteti az a gondolat, amelyet így fogalmazott meg a szovjet kormányfő: „Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparosítás.” "Emőd Pál AZ SZKP XXVI. kongresszusa A társadalmi és a gazdasági fejlesztés irányelveinek vitája Végéhez közeledik a szovjet kommunisták több mint egyhetes tanácskozása, amely a következő öt évre — a gazdasági építő munkát illetően pedig még hosszabb időszakra — megszabja az SZKP, a szovjet állam nemzetközi és belpolitikai tevékenységének irányait. Szombaton délelőtt a társadalmi és gazdasági fejlődés fő irányainak, a Szovjetunió miniszterelnöke, Nyikolaj Tyihonov által pénteken előterjesztett beszámolónak a megvitatásával folytatta munkáját a kongreszszus. Az ülésen Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára elnökölt. Az első felszólaló a szaratovi területi pártbizottság első titkára, Vlagyimir Guszev volt. Úgy gondolom, valamennyi küldött érzéseit fejezem ki, amikor örömmel üdvözlöm külföldi vendégeinket, fegyvertársainkat a közös harcban, bajtársainkat a munka hadseregében. A felszólalások, amelyek itt a Kremlben, valamint a munkásgyűléseken hangzottak el, nagyra értékelték az SZKP tevékenységét, következetes, internacionalista politikáját. Ez a szolidaritás felmérhetetlen értékű ösztönzés a szovjet emberek számára, segít abban, hogy átérezzük mindennapos munkánk nemzetközi jelentőségét — mondotta a jelenlevők nagy tapsa közepette. A Szovjetunió egyik legeredményesebben működő energiatermelő ágazata, a gázipar üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak az ágazat minisztere, Szabit Orudzsev. A gázipar, amelynek területén ma 400 ezren dolgoznak, a tizedik ötéves tervben meghaladta az előirányzatot és 1980-ra már 435 milliárd köbméter földgázt termelt. Az iparágban a munka termelékenységét öt év alatt egyedülálló mértékben, 43 százalékkal növelték. A miniszter örömmel számolt be a kongresszusnak arról, hogy a szocialista országok összefogásával létrejött Európa legnagyobb gázvezetéke, a Szövetség gázvezeték, amely a KGST tagállamaiba juttatja el a szovjet földgázt. Lilija Gyacskova gyermekorvosnő a belgorodi terület egyik járási kórházának gyermekorvosnője, a szocialista munka hőse elmondotta: a Szovjetunióban ma egymillió orvos dolgozik, ez a világ orvosi létszámának körülbelül egyharmada. Az ismert gyermekorvosnő mélységes felháborodással szólt arról, hogy miközben a Föld egy részén a szocialista országokban hatalmas erőfeszítéseket tesznek az emberek egészségének védelmére, a világ másik részén új tömegpusztító fegyvereket készítenek az emberek elpusztítására. Valentyin Meszjac mezőgazdasági miniszter az ágazat feladataival, különösen a párt által meghatározott élelmiszerprogram végrehajtásával foglalkozott. Rámutatott, hogy a mezőgazdaságnak rendkívül nehéz, feszített tervet kell megoldania az elkövetkező öt év alatt, majd hangoz(Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik a kongresszus TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat